Ismét a kivándorló románok nagy száma került a Nemzeti Bank figyelmének középpontjába, amely szerdán közzétett, az ország pénzügyi stabilitásáról szóló jelentésében rámutat, hogy a kivándorlók a munkaképesek kategóriájába tartoznak, kivándorlásukkal pedig komolyan befolyásolják az ország munkaerőpiacát – állítja a Nemzeti Bank a legfrissebb jelentésében.

„Románia az az EU-tagállam, ahol a legnagyobb számban élnek állampolgárok más uniós országokban (mintegy 3,2 millióan, ebből 34 százalék Olaszországban), és a kivándorlók 76 százaléka az aktív (15-64 éves) munkaerőt képviseli. Ebben az összefüggésben a megfelelően képzett munkaerő toborzása az egyik legégetőbb probléma a helyi cégek számára, ötből négy munkaadó számolt be arról, hogy nehézséget okoz szakképzett munkaerőt találni” – áll a Nemzeti Bank jelentésében.

Az 1989-es forradalom óta eltelt 35 év alatt több mint 4 millió román emigrált. Ők pénzt küldenek haza, és amikor visszatérnek, új készségeket és mentalitást hoznak magukkal – derül ki egy vezető osztrák elemző staisztikájából. A migráció jelentős szociális problémákat is megelőzött Romániában azáltal, hogy munkát adott az egyébként munkanélkülieknek, különösen a gazdasági nehézségek éveiben.

A jelentés szerzői szerint ezt a problémát némileg meg lehetne oldani a munkával töltött évek meghosszabbításával. „Az egyik megoldás az lehetne, ha ösztönöznénk és megteremtenénk a feltételeket, hogy a munkaképes, de a nyugdíjkorhatárt elért emberek továbbra is a munkaerőpiacon maradjanak” – áll jelentésben.

Kapcsolódó

Drámai a népességcsökkenés – Megkésett a beavatkozás?

Veres Valér kolozsvári szociológussal azt jártuk körbe, elkésett-e az állami beavatkozás, megfordítható-e, megállítható-e a népességfogyás. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem oktatója kijelentette, mérsékelten szkeptikus ebben a kérdésben.

demográfia népességfogyás családpolitika Veres Valér szociológia

A romániai szakemberek külföldre vándorlása az egyik legnagyobb társadalmi és gazdasági probléma, amellyel Romániának szembe kell néznie. Évente több tízezer román dönt úgy, hogy végleg elhagyja az országot, több mint fele ennek a 20-40 éves korosztályból.

A technológiai felszereltség és a nagy teljesítményű berendezésekbe való beruházás pénzügyi korlátai táplálják a közepes és magasan képzett románok állandó elvándorlását az egészségügyi szférából olyan országokba, amelyek jobb munkakörülményeket és felszereltséget kínálnak – áll az Európai Bizottság egyik dokumentumában, de a magasabb fizetések, valamint a karrierépítés és a fejlődés lehetőségei is azon okok közé tartoznak, amiért az emberek máshol telepednek le.

Kapcsolódó

Európai viszonylatban is méregdrágák a kolozsvári albérletek

Nyolc év alatt 80 százalékkal drágultak, a tavalyi év végén átlagban 527 euróért lehetett lakást bérelni a városban.  

drágulás lakás albérlet Kolozsvár ingatlanpiac

Pénzügyi szempontból minden egyes egyetemet végzett kivándorló után Románia fejenként körülbelül 50 000 dollárt veszít – áll a Világbank jelentésében. Ez az összeg 16-20 évnyi iskoláztatás költségét jelenti, olyan pénzt, amelyet a román társadalom nem tud visszaszerezni. Paradox módon kormányzati szinten nem tulajdonítanak jelentőséget ennek a kérdésnek, amelyet általában a munkaerőhiány problémájának részeként tárgyalnak – teszi hozzá a dokumentum. A távozó orvosok számával szorozva ez csak az orvosok esetében 2,5 milliárd dollárt tesz ki. Ha ehhez hozzáadjuk a mérnököket vagy más területek szakembereit, akkor a kieső összegek máris óriásiak.

A szerdai jelentésben az NBR felhívja a figyelmet az ország demográfiai sebezhetőségére is.  „Románia a munkaképes lakosság zsugorodásával szembesül, egyidejűleg az elöregedéssel, amely jelenség egyre erőteljesebbé válik: az idős (65 éves és idősebb) népesség aránya ugyanolyan ütemben nő, mint ahogy a fiatal (0-14 éves) népesség aránya csökken. Ezek a demográfiai tendenciák különös hatással vannak a munkaerőpiacra, mivel a cégek számára kihívást jelent a szakképzett munkaerő toborzása” – állítják a jelentés szerzői.

A következő öt évben - mondják - Románia munkaképes korú lakossága (15-64 évesek) közel 5%-kal fog csökkenni, gyorsabban, mint az európai átlag.