Világszinten a tizenhetedik helyen áll Románia a kivándorlási ranglistán, és mialatt milliók hagyják el az országot, „helyükre” csak kevesen érkeznek, hogy a belföldi gazdaságot kiszolgálják.

Több mint 5,7 millióan dolgoznak és élnek külföldön, a migrációt vizsgáló világszervezet adatai szerint pedig minden hatodik kivándorlóra mindössze egy bevándorló jut – derül ki a Gazdasági és Társadalmi Tanács (CES) Hotnews.ro által vizsgált elemzéséből.

A külügyminisztérium hivatalos adatai szerint elsősorban Olaszországba, Spanyolországba, Nagy-Britanniába vagy Németországba „exportáljuk” a munkaerőt. Ők elsősorban a mezőgazdaságban, kereskedelemben, építőiparban, egészségügyben és számítástechnikában helyezkednek el külföldön. A legtöbben a magasabb fizetés miatt költöznek el, ugyanakkor a fejlettebb egészségügyi és oktatási rendszer, esetleg az eltérő mentalitás és az éghajlat is közrejátszik a döntésben.

Az ő helyükre egyre több bevándorló érkezik, de még így is jelentős az aránykülönbség: hat kivándorlóra mindössze egy bevándorló esik. Ők többnyire Ázsiából érkeznek, jelentős a török, a nepáli, a Sir Lanka-i, a kínai vagy épp az indiai munkaerő itthon.

Elhanyagolt oktatás

Ez viszont nem elégíti ki a gazdaság szükségleteit, a munkaügyi kutatóintézet adatai szerint ugyanis évente átlagosan százezerrel több magasan képzett szakemberre lesz szükség, így 2030-ig több mint 600 ezer szakember kellene, miközben a középfokú végzettséggel rendelkezőkre vagy az alacsonyan képzett munkaerőre a kereslet jelentősen csökkenni fog.

Ők azok, akiknek át kellene képezni magukat a piaci igényeknek megfelelően, csakhogy a Világbank adatai alapján a 25 és 64 év közötti lakosság mindössze 1 százaléka vesz részt valamilyen szakképzésbe. Az erre vonatkozó európai átlag 9,1 százalék. A romániai cégek 21 százaléka költ alkalmazottai szakképzésre, ugyanakkor például Luxemburgban kormánytámogatást kapnak a vállalatok erre a célra.

Az oktatás ugyanis fontos szerepet játszik egy ország gazdaságában, Románia viszont GDP-je csupán 3,2 százalékát szánja a tanügyre, miközben az európai átlag 4,8 százalék. Ez visszaköszön az egyetemisták csökkenő számában. Az országos statisztikai intézet adatai alapján 2020-tól 2022-ig közel 22 ezerrel kevesebb lett a hazai egyetemek hallgatói létszáma.

A problémához társul a lakosság elöregedése is: az elkövetkező évtizedben a háromszorosára nő a 65 év felettiek száma, a növekedés pedig 5,5 százalékkal csökkenti majd az egy főre eső bruttó hazai termék (GDP) növekedését – derült ki az elemzésből.