Biden demokratái hátraarcot vágtak a migráció kérdésében
Az európai jobbközép után az amerikai Demokrata Párt is jobboldali fordulatot hajtott végre a bevándorlás kérdésében. Ezt mi sem mutatja jobban annál, hogy Joe Biden törvénybe iktatná republikánus elődje radikális ötleteit. Mi több, azzal készül kampányolni az őszi általános választások előtt, hogy a Donald Trump befolyása alatt álló konzervatívok elgáncsolták a törvényét.
„60 milliárd dollár a korrupt rezsimnek Ukrajnába, és nulla valós határvédelemre idehaza. Ennek véget kell vetni” – magyarázta az X-en közzétett bejegyzésében Rand Paul republikánus szenátor, az ukrajnai fegyverszállítások egyik kritikusa. Paul nincs egyedül, noha megfigyelők szerint nem képviseli a többséget az amerikai konzervatív Republikánus Pártban (GOP). Mindenesetre néhány társával hónapok óta akadályozza az Ukrajnának szánt újabb amerikai segélycsomag elfogadását. Valamennyien a GOP radikális, Donald Trumphoz közelálló csoportjának képviselői, és a nyilatkozatok szintjén legalábbis azért fékezik az Izraelnek szánt támogatást is magába foglaló csomagot, mert ki akarnak kényszeríteni Joe Biden elnök demokratáiból egy „tökéletes” határvédelmi politikát. Ehhez február első hetében álltak a legközelebb, de végül Mitch McConnell szenátusi frakcióvezető kénytelen volt bejelenteni, hogy „az alku halott”. És úgy tűnik, nem is fog feltámadni.
Az, hogy a republikánusok migrációellenesek – főleg a Trump befolyása alatt álló része a pártnak –, senkit nem lep meg. Az újdonság ebben a történetben a Demokrata Párt hátraarca.
Alig néhány perccel McConnell bejelentése előtt Joe Biden még egy utolsó kísérletet tett a megállapodás megmentésére. A Fehér Házból élőben közvetített sajtónyilatkozatában sürgette a kongresszust – tulajdonképpen a Republikánus Párt radikális szárnyát –, hogy mutasson „némi gerincességet”, és szálljon szembe a támogatási csomagot elutasító Trumppal.
„Minden hét, minden hónap, ami új segítség nélkül telik el, kevesebb tüzérségi lövedéket, kevesebb légvédelmi rendszert, kevesebb eszközt jelent Ukrajna számára, hogy megvédje magát az orosz támadással szemben” – hangoztatta a demokrata párti elnök hozzátéve, hogy „Putyin csak ezt akarja”.
Biden egyértelműen és közvetlenül elődjét, valószínű ellenjelöltjét tette felelőssé a javaslat kútba eséséért. Hangsúlyozta, hogy a kialkudott szöveg – ha törvényerőre emelkedik – „a valaha volt legkeményebb és legtisztességesebb” határvédelmi reformcsomag lenne. Felhatalmazná például az elnököt, hogy lezárja a határt, ha a menekültügyi rendszer túlterheltté válna. „Ha megkapom ezt a felhatalmazást, még aznap használni fogom, ahogy aláírom a törvényjavaslatot” – fogadkozott hozzátéve, hogy bárkinek, aki szigorúbb határellenőrzést követel, támogatnia kell a javaslatot.
Joe Biden diskurzusa és a javasolt intézkedések radikális szakítást jelentenek a Demokrata Párt korábbi bevándorláspolitikájával. Az Associated Press emlékeztet, hogy mielőtt elnökké választották, a 2020-as kampányban Joe Biden fogadkozott, hogy eltörli republikánus elődje, Donald Trump bevándorlási politikáit. Elsősorban azt a döntést bírálta a leginkább, amely korlátozta a naponta befogadható menedékkérők számát a déli határon. A szenátusban most előterjesztett javaslat éppenséggel ezt is tartalmazta: napi korlátot állapított meg.
A javaslat nem valamiféle MAGA-burokban született, amit aztán a Fehér Ház Ukrajna és Izrael kedvéért elfogadna, hanem – mint azt maga Biden hangsúlyozta – „az elnök csapata” állította össze a Demokrata Párt és a GOP mérsékeltnek tartott szárnyának törvényhozóival. Biden pedig jelezte, ahogy más demokrata vezetők is egyébként, hogy ősszel kampánytémává teszi a határmegállapodás elutasítását. „Ezt a választók tudni fogják” – fenyegetőzött.
Irányt váltott Európa is
A demokraták hátraarca a bevándorlás kérdésében az utóbbi bő egy évben következett be, miután az általuk vezetett progresszív fellegvárak közül több is számottevő bevándorlási hullámmal szembesült. Washington, New York, Chicago a Trump-érában „migránsszentélyként” (sanctuary city) határozta meg magát; bejelentették, hogy nem hajlandók betartani a szövetségi kormányzat szigorú bevándorlásellenes szabályozásait. 2022 tavaszán Greg Abbott, Texas republikánus kormányzója elkezdte szervezetten a migránsszentélyekbe szállítani a Mexikóból illegálisan érkező bevándorlókat, akik ellen – állítása szerint – Biden megengedő politikája miatt nem tudott fellépni. Texas példáját szinte azonnal követte Arizona. Az elmúlt bő másfél évben migránsok tízezreit fuvarozták a keleti partvidék demokrata többségű nagyvárosaiba, túlterhelve a szociális rendszereket.
Biden hátraarca kapcsán felvetődött, hogy talán elpártolnak tőle a bevándorlók és támogatóik – akik 2020-ban mellette kampányoltak –, de úgy tűnik, mégis működik a retorikai váltás, hiszen New Yorkban a demokraták megnyerték a február 13-án tartott előrehozott választást. Ráadásul úgy, hogy Tom Suozzi – aki a mandátumától megfosztott George Santos utódja lesz a szenátusban – a választási kampányban nagyobb határbiztonságot követelő hirdetéseket futtatott, illetve a konzervatív Fox News-nak adott interjúban támogatásáról biztosította a bevándorlási ügynökséget (Immigration and Customs Enforcement, ICE), amelynek fő feladata a tartózkodási engedély nélküli személyek elfogása és deportálása. Az eredmény nem annyira váratlan, ha figyelembe vesszük, hogy Suozzi kerülete magában foglal olyan városrészeket, ahova több tízezer migránst buszoztattak a déli államok republikánus kormányzói az elmúlt másfél évben.
Hasonló váltás ment végbe az elmúlt években Európában is, ahol a fősodratú politikusok és pártok fokozatosan átveszik a radikálisok nyelvezetét és fogalomkészletét a bevándorlók kapcsán. A 2015-ös „tárt karok politikájától” 2023 őszére Németország eljutott oda, hogy felfüggesztette a menedékkérők átvételét az illegális bevándorlók fő európai belépési pontjának számító Olaszországtól. Maga az Európai Bizottság elnöke, a német Ursula von der Leyen szeptemberben támogatta a szélsőjobboldali Giorgia Meloni által vezetett római kormány keményvonalas álláspontját a migrációval kapcsolatban, miután a nyár elején az olasz kormányfővel kézen fogva utazott Tunéziába a migránscsónakok visszatartásáról tárgyalni.