banner_ImRoxvBN_webbanner_970x250.gif
banner_Qadt244U_webbanner_728x90.gif
banner_3UKEdCdT_webbanner_300x250.gif

A mezőgazdasági összeírás nem ellenőrzés – így zajlik a két hónapig tartó agrárcenzus

Hétfőn kezdődött és közel két hónapig tart a mezőgazdasági összeírás Romániában. A legalább 15 ár kerttel rendelkező kisgazdáktól a nagy agráripari vállalatokig számba veszik a földterületeket, a gépparkokat, az állatállományt.

„Európai uniós vállalása Romániának tízévente egy ilyen mezőgazdasági összeírás elkészítése, tehát önmagában ez is elég volna ennek a megszervezéséhez, de ennél sokkal lényegesebb a cél: felmérik Románia mezőgazdasági helyzetét az állattenyésztéstől a földművelésig minden ágazatban, amire azért van szükség, mert ezek alapján határozzák meg a következő tíz év agrárpolitikáját és vidékfejlesztési stratégiáját” – mondta Tóth Csaba Arad megyei prefektus, akit a cenzus részleteiről kérdeztünk.

Az RMDSZ-es kormánymegbízott példaként elmondta, hogy 2018-ban és az azt követő években az Európai Unió költségvetésének közel 40 százalékát mezőgazdasági támogatásokra fordították, és a szubvenciók lehívásához szükség van arra, hogy „tudjuk, hogyan is állunk”.

A statisztikai hivatal, illetve a helyi önkormányzatok adatai alpaján tervezik meg az összeírást, a számlálóbiztosokat pedig a helyi közösségekből választották ki. Tóth Csaba szerint ez részben előnyös, mert a felkeresett gazdák nagyobb bizalommal fogadják majd a helybélieket, mint az idegeneket, másrészt a biztosok is többnyire tudják, kit kell felkeresni.

Bekopogtatnak minden olyan kerttulajdonoshoz, aki legalább 15 ár (1500 négyzetméter) területtel rendelkezik és/vagy haszonállatokat tart – az ennél kisebb kerteket nem tekintik gazdaságnak –, de természetesen a több száz vagy ezer hektárt megművelő agráripari kombinátokat is felkeresik. Nyilván, aki nem folytat már mezőgazdasági tevékenységet, vagy bérbe adta a földjét, nem fogják meginterjúvolni – utóbbi esetben annak kell számot adnia arról, hogy mi, mivel van bevetve, aki megdolgozza a földet.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

A cégek esetében az ügyvezető, magángazdaságok esetében a tulajdonos, vagy egy általuk kijelölt személynek kell válaszolnia az állatállományra, a termesztett haszonnövényekre, a trágya felhasználási módjára vagy a foglakoztatottak számára vonatkozó kérdésekre. Személyes adatokat csak az adatközlőktől vesznek fel, és azok kizárólag statisztikai célokat szolgálnak – oszlatta el a kétségeket Tóth Csaba. A prefektus megismételte: a mezőgazdasági összeírás nem ellenőrzés, tehát a számlálóbiztosok nem fogják leellenőrizni a bediktált számokat.

„Ez nonszensz is lenne, mert minden témakörnek van egy referenciadátuma, ez az állattartás esetében 2020. december 31. Tehát azt kell megmondani, hogy a múlt év végén hány állata volt az illetőnek” – mondta, hozzátéve, hogy azért ez a dátum szerepel, mert az összeírást tavaly kellett volna megszervezni, de a koronavírus-járvány miatt elhalasztották. A növényi kultúrák esetében például a 2019–2020-as mezőgazdasági évet veszik alapul, a trágyafelhasználásra vonatkozó és egyéb környezetvédelmi kérdéseknél pedig a 2020-as naptári év adatait kell bediktálni.Gidák a csíkszeredai Kecskemesék Tejgazdaságban | Fotó: Gábos Albin

Újdonság lesz, hogy a kérdőívek nem papíralapúak, hanem a számlálóbiztosok egy táblagépbe vezetik be az adatokat, ami azt is rögzíti, hogy hol készült a beszélgetés.

Tóth Csaba kitért arra is, hogy idén esedékes lett volna a népszámlálás is, de a járványhelyzet miatt azt jövőre halasztották. A néhány megyében – köztük Arad megyében is – végzett próba-népszámlálás tapasztalatairól azt mondta, hogy az elmúlt tíz év urbánus terjeszkedése nincs megfelelően dokumentálva az önkormányzatoknál. „Új negyedek, lakóparkok épültek, és ha például egy új utca kimarad abból a kerületből, amit egy-egy számlálóbiztosnak kijelölnek, nem lesz pontos a felmérés” – mondta. Ezeket azonban könnyen megoldható problémának nevezte a prefektus.

Kapcsolódók

Kimaradt?