Az Oktatási és Kutatási Minisztérium által közvitára bocsátott országos vallástan-értékelési standardok kizárólag az ortodox vallás elemeire épülnek, ugyanakkor több ponton is azt sugallják, hogy a tanulók iskolán kívüli vallási gyakorlata, templomi részvétele és személyes hitbeli tapasztalatai is az értékelés részévé válhatnak.

Az Edupedu.ro oktatási portál elemzése szerint a dokumentum több olyan előírást tartalmaz, amely nehezen egyeztethető össze az objektív és minden diák számára azonos feltételeket biztosító értékelés elvével.

A minisztérium szerint az új standardok célja az országosan egységes, méltányos és összehasonlítható értékelési rendszer kialakítása.

A RECRED oktatási reformprojekt keretében 2025 júniusában tartott előadásában Eduardo Cascallar nemzetközi oktatásértékelési szakértő hangsúlyozta: a standardoknak azt kell meghatározniuk, mit kell tudnia és mire kell képesnek lennie egy tanulónak, az értékelésnek pedig megbízhatónak, érvényesnek és elfogultságtól mentesnek kell lennie.

Kizárólag az ortodox vallásra szabott standardok?

Az Edupedu szerint a dokumentum felvet egy lényeges kérdést. Bár a melléklet egyszerűen „Vallás” címmel jelent meg, felekezeti megjelölés nélkül, tartalma kizárólag az ortodox vallás elemeire épül.
A standardok olyan fogalmakat és gyakorlatokat említenek, mint a Szent Liturgia, a Szentlélek, a Szentháromság szeretete, a szentek tisztelete vagy az ortodox egyház liturgikus élete.
Romániában ugyanakkor a vallástant az állam által elismert felekezetek külön tantervei alapján oktatják, a tanulók pedig saját vallási hovatartozásuknak megfelelő hitoktatásban vehetnek részt.

A minisztérium eddig nem tett közzé külön értékelési standardokat a többi felekezet számára, ezért egyelőre nem világos, hogy a jelenlegi dokumentum kizárólag az ortodox vallásoktatásra vonatkozik-e, vagy az összes vallást tanuló diákra alkalmazni kívánják.

Templomi élményekre épülő értékelés

A közvitára bocsátott dokumentumban ugyanakkor több olyan teljesítményleíró is szerepel, amely a tanuló személyes vallási élményeit teszi az értékelés alapjává.

Az első osztályos vallástan egyik standardja például azt várja el, hogy a diák a templom jellegzetességeit saját templomi részvételére alapozva mutassa be. A legmagasabb teljesítményszinten már személyes példákat is fel kell hoznia a vallási szertartásokon szerzett tapasztalataiból.

Ez azt jelenti, hogy az iskolai értékelés részévé válik egy olyan tevékenység, amelyet nem az iskola szervez, és amely nem kötelező része a tantervnek. A templomba járás ugyanis elsősorban a család vallásgyakorlásától, a tanuló felekezeti hovatartozásától és személyes körülményeitől függ, így a diákok eleve eltérő tapasztalatokkal rendelkeznek.
Hasonló elvárások más évfolyamokon is megjelennek. Második osztályban például azt értékelnék, miként „hordozza Istent gondolataiban és lelkében” a tanuló a mindennapokban, felső tagozaton pedig olyan fogalmak jelennek meg az értékelési szempontok között, mint a „saját vallási identitás”, a „lelki fejlődés” vagy a vallási értékek megnyilvánulása „szavakban és tettekben”.

A vallás eltér más tantárgyak értékelési logikájától

Az Edupedu elemzése rámutat: míg más tantárgyak – például a matematika – esetében kizárólag megfigyelhető és mérhető teljesítményeket értékelnek, addig a vallástan standardjai gyakran egyszerre kérnek számon ismereteket, személyes meggyőződést és vallási gyakorlatot.

Egyes standardok például bibliai szövegek értelmezésétől jutnak el a tanuló személyes lelki fejlődésének vagy erkölcsi felelősségvállalásának bemutatásáig. Ezek azonban az oktatásmérés szempontjából eltérő jellegű kompetenciák, amelyek nem azonos módon mérhetők.

A portál szerint a teljesítményszintek elkülönítése is több esetben problémás. Gyakran csupán annyi különbség van az alap-, közép- és haladó szint között, hogy a tanulónak egy, kettő vagy három példát kell felsorolnia. Jóval ritkábban jelennek meg olyan minőségi szempontok, mint az érvelés összetettsége, a magyarázat mélysége vagy az ismeretek új helyzetekben való alkalmazásának képessége.

Valóban minden diák azonos eséllyel bizonyíthat?

Eduardo Cascallar korábbi előadásában azt hangsúlyozta, hogy az országos standardoknak olyan értékelést kell lehetővé tenniük, amely valóban azt méri, mit tud és mire képes a tanuló, miközben biztosítja az eredmények összehasonlíthatóságát az iskolák között.

Ennek alapfeltétele, hogy az értékelés minden tanuló számára azonos körülmények között hozzáférhető, megfigyelhető bizonyítékokra épüljön.

Éppen ezért vetődik fel a kérdés: ha az értékelés részét képezik a templomi részvételhez vagy a személyes vallási élményekhez kapcsolódó elemek, valóban minden diák egyenlő eséllyel tudja-e teljesíteni az elvárásokat?

Amennyiben az országos standardok a RECRED reformtervei szerint valóban az osztályozás alapját jelentik majd, minden értékelési kritériumnak objektíven mérhetőnek kellene lennie, kizárólag az iskolai tanulási folyamat során megszerezhető kompetenciák alapján.

Felmerül a vallási semlegesség kérdése is

A portál szerint több megfogalmazás már túlmutat a vallási ismeretek számonkérésén, és inkább egy adott hitrendszer elfogadásának vagy megerősítésének irányába mutat.
Ilyen például az a követelmény, amely bibliai szereplők hozzájárulását „Isten világra vonatkozó tervéhez” értékelteti, vagy amely a saját vallást tekinti normatív viszonyítási pontnak.

Mindez azért is vet fel jogi kérdéseket, mert a romániai közoktatási törvény kifejezetten tiltja a vallási prozelitizmust (túlbuzgó hittérítést) az oktatási intézményekben, és rögzíti az oktatás vallási doktrínáktól való függetlenségének, valamint a tanulók lelkiismereti szabadságának elvét.

Július 23-ig lehet véleményezni

Az általános iskola alsó és felső tagozatára kidolgozott országos értékelési standardokról szóló miniszteri rendelettervezet 2026. július 23-ig áll társadalmi egyeztetés alatt.

A standardok a RECRED (Új szabályozások a releváns tantervért és a nyitott oktatásért) elnevezésű projekt keretében készülnek. A több mint 167 millió lej összköltségvetésű programot az Oktatási Minisztérium valósítja meg 2024 és 2028 között, európai uniós finanszírozással. A projekt egyik fő célja az országos értékelési rendszer egységesítése és a romániai oktatás közelítése a nemzetközi értékelési standardokhoz.