Várhatóan jövő héten fogadja el a kormány azt a sürgősségi rendelet, amellyel Románia is gyakorlatba ülteti az egyszer használatos műanyag termékek piacra dobását tiltó uniós irányelvet. Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter a Maszolnak elmondta, a műanyag evőeszközök, poharak, szívószálak, fültisztító pálcikák nem egyik napról másikra fognak eltűnni a kereskedelemből, de helyettesítésüket a fogyasztók is megérzik majd a várható áremelkedések miatt. „Ám az egyszer használatos műanyag termékek környezetkárosító hatása akkora, hogy az anyagi szempontokat nem szabad figyelembe venni” – szögezte le a tárcavezető.

Miért van szükség az egyszer használatos műanyag termékek betiltására?

Világviszonylatban az egyik legszennyezőbb anyag a műanyag, mert nagyon hosszú a lebomlási ideje. Ugyanakkor rendkívül elterjedt, hiszen könnyű a gyártása, kényelmes a használata. Ezért találunk ma minden folyó- és állóvízben nem csak makró-, hanem mikró műanyagszennyezést is. Annak ellenére, hogy az élővilágra ez jelenti a legnagyobb veszélyt, a tengerparti hulladék legalább hetven százalékát képezi a műanyag szemét, és a példákat még sorolhatnám.

Az elmúlt 50 évben ugyanakkor hússzorosára emelkedett az előállított, illetve felhasznált műanyag mennyisége. Ha pedig folytatódik a mostani tendencia, mennyisége az elkövetkezendő 20 évben megduplázódik, és elérheti a 600 millió tonnát. Így érthető, miért fontos a mennyiség csökkentése, illetve egy részének az újrahasznosítása. Ehhez olyan szelektív begyűjtő-rendszerekre van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy a műanyag tisztán gyűjtött hulladékként értékes nyersanyaggá tudjon válni a begyűjtés után.

Az egyszer használatos műanyag termékek betiltására vonatkozó uniós direktíva idén július 3-án már hatályba lépett, Románia ezek szerint megkésett az átültetésével. Számíthat-e Bukarest valamilyen szankcióra emiatt?

Reméljük, hogy a csúszás miatt nem lesznek szankciók, vannak még uniós tagállamok Románián kívül, amelyek nem ültették még át a nemzeti jogba az irányelvet. A kormány éppen a késés miatt sürgősségi rendelettel ülteti át a hazai jogrendszerbe a direktívát. Ennek a tervezete már hónapok óta az érintett minisztériumoknál van véleményezésen. Az elmúlt években elmulasztott munkát próbálják most pótolni.

Már a Cîţu-kormány mandátumának kezdetén tudni lehetett, hogy ez egy sürgős feladat. Mi a késés oka?

A tervezet kidolgozása alapos munkát igényel, mert kétségtelenül hatással lesz például a műanyaggyártó iparra, hiszen bizonyos termelőkapacitásoknak meg kell szűnniük. De hatással lesz a kereskedelemre is, mert a rendelet hatályba lépése után tilos lesz piacra dobni egyszer használatos műanyag termékeket. A piacra dobás a termelésből vagy importból érkező termék értékesítését jelenti. Ezért kemény viták folytak az elmúlt hetekben a minisztériumok között, ma (csütörtökön – szerk. megj.) is volt például egy tárgyalási forduló.

Várhatóan mikor fogadja el a kormány ezt a sürgősségi rendeletet?

Én szeretném, ha jövő héten, a szerdai kormányülésen elfogadnánk, addig ki kell préselnem az illetékes minisztériumokból a véleményezéseket és a láttamozást.

Mit tartalmaz majd a rendelet?

Első körben tilos lesz piacra dobni bizonyos egyszer használatos műanyagból készült termékeket: evőeszközöket, szívószálakat, fültisztító pálcikákat, tányérokat, léggömbtartó pálcákat, polisztirolból készült ételtároló dobozokat, poharakat és oxidatív úton lebomló műanyagot. Három év múlva, 2024. július 3-tól csak legfeljebb 3 literes műanyag palackokat lehet forgalmazni, amelyek dugója rögzítve van. Egy évre rá, 2025-től a forgalomba hozott pillepalackoknak 25 százalékban újrahasznosított műanyagból kell készülniük, 2030-től pedig ez az arány 30 százalékra emelkedik. Lesz tehát egy bizonyos fokozatosság.

Gondolom, zajlottak egyeztetések a tervezetről az érintett ágazatok képviselőivel is. Ők mit mondanak, melyek a gyakorlatba ültetésének a legfontosabb akadályai?

A gazdasági minisztériumnak van a legtöbb észrevétele ezzel kapcsolatban. A tárca egyes vállalkozók érdekeit képviselve azt szeretné, ha lenne egy bizonyos átmeneti időszak a rendelet hatályba lépése után. A környezetvédelmi minisztériumnak pedig nyilvánvalóan a tiltás mielőbbi gyakorlatba ültetését kell biztosítania. Szerintem az átmeneti időszak az elmúlt két évben gyakorlatilag biztosítva volt. Két éve tudják a műanyagyártással foglalkozó vállalkozások, hogy számos termékük használatát be fogja tiltani az Európai Unió. Nyilván furcsa lesz nagyon sok vállalkozásnak és a fogyasztóknak is, hogy ezek a termékek eltűnnek a piacról.

Egyik napról a másikra kerülnek le az üzletek polcairól?

Nem, mert az uniós irányelv csak a piacra dobást tiltja. Tehát ezek a termékek addig értékesíthetők, amíg a kereskedők készlete tart. Újabb mennyiségek már nem kerülhetnek piacra, ami azt jelenti, hogy a termék előállítását és importját be kell szűntetni.

Vannak-e a betiltott termékeknek természetbarát alternatívái?

Nagyon sok helyen megjelentek már a papír, cellulóz alapanyagú szívószálak, poharak, ételhordozó dobozok, illetve az előállításukhoz szükséges új gyártási technológiák.

Hogyan csapódik le majd a fogyasztói árakban? Mennyivel drágulhat mondjuk egy pohár sör egy nyári fesztiválon, vagy mennyivel fizetünk többet az online megrendelt ebédért?

Ezek az alternatív termékek valóban sokkal drágábbak a műanyagnál. Ez sok vitát generált. Ám az egyszer használatos műanyag termékek környezetkárosító hatása akkora, hogy az anyagi szempontokat nem szabad figyelembe venni. Lesznek tehát áremelkedések, amiket a lakosság is megérez, nem csak nálunk, hanem egész Európában. Ám azért ez a drágulás nem lesz olyan vészes. Vegyük Magyarország példáját. Ott már betiltották az egyszer használatos műanyag termékek piacra dobását, és én személyesen láttam olyan alternatív termékeket, amelyek sem kinézetben, sem minőségben nem különböznek a műanyag termékektől, de az árakat sem dobták meg olyan nagyon. Az ételfutár által kihozott rántott hús árának az ételhordó doboz ára továbbra is csak a töredéke maradt. Ez érvényes a fesztiválon megivott pohár sörre vagy szívószálas üdítőre is.

Milyen hatóságok ellenőrzik majd a rendelet betartását és mekkorák lesznek a bírságok?

A fogyasztóvédelem mellett a környezetvédelmi őrség tartja majd az ellenőrzéseket, a hatásköreiket pontosan tisztázza az elfogadás előtt álló rendelet. A büntetések is jelentősek lesznek, mert Romániában a környezetszennyezés megelőzése elképzelhetetlen elriasztó méretű szankciók nélkül. Felméréseink szerint a lakosság 60–70 százaléka fontosnak tartja és tesz is a környezet védeleméért, de a maradék 30–40 százaléka továbbra is arcátlan módon szemetel és szennyezi például a patakok medrét. Ezeket az embereket csak szigorú büntetésekkel lehet megállítani.

Lesz-e tájékoztatási kampány arról, hogy mindennapos cikkek tűnnek majd el a kereskedelemből?

Mindenképpen. A minisztériumban már készül a tudatosító kampány a Környezetvédelmi Alap támogatásával. Ez nem csak az egyszer használatos műanyag termékek betiltásáról, hanem általában a hulladékgazdálkodásról szól. De azért ismét hangsúlyoznám, hogy ezek a termékek nem fognak sokkszerűen, egyik napról a másikra eltűnni a kereskedelemből, az egy lassú, a fogyasztók számára szinte észrevétlen folyamat lesz. Már most vannak olyan környezettudatos üzletek, amelyek nem árulnak ilyen termékeket. De természetesen lesznek olyanok is, amelyek az utolsó pillanatokig kitartanak, vagy akár olyan vállalkozások, amelyek megpróbálnak illegálisan behozni az országba ilyen termékeket.

(Nyitókép forrása: Adobe Stock)