A nagykárolyi Kölcsey Ferenc-szobor lebontását kéri a Szatmár Megyei Kulturális Igazgatóság, amely eredetileg a terveket is jóváhagyta. Az elkészült alkotáson a dokumentációhoz képest annyi változás történt, hogy felkerült rá nemzeti imánk, a Himnusz költőjének a neve, illetve az ezt megzenésítő Erkel Ferencz kottájának egy részlete, pontos másolatban. Az ügyről szerdán ITT írtunk, azonban érdemes alaposabban megvizsgálni a kialakult helyzetet és a román hatóságok által alkalmazott kettős mércére is kötelességünk rávilágítani, különösképpen annak fényében, hogy a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport előtt mindmáig ott áll az az illegálisan kihelyzett bronz tábla, amelyen nyíltan sértő és helytelen megállapítás szerepel, persze csak románul. 

Mint ismert, széleskörű összefogás összeredményeképpen valósulhatott meg Nagykárolyban az immár második Kölcsey-szobor, amit április 12-én avattak fel. Az elsőt ugyanis még a trianoni impériumváltást követően megcsonkították, majd 1934-ben lebontották, a csonka bronz alakot pedig az akkori hatóságok beolvasztották. Pedig Kölcsey Ferenc Szatmár szülöttje, és azon túl, hogy a magyar irodalom egyik kiemelkedő alakja, a Himnusz szerzője, országgyűlési képviselőként következetesen kiállt a jobbágyok jogai mellett, azok felszabadítását és a mindenkit megillető (szabadság)jogok biztosítását szorgalmazta nemzetiségre való tekintet nélkül.

Ennek a kiemelkedő politikusnak és rendkívüliként számon tartott költőnek állítottak szobrot, az avatóünnepségen Novák Katalin magyarországi köztársasági elnök és Kelemen Hunor romániai miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke is részt vett. Ez volt az az ünnepség, amelynek megzavarására már napokkal előtte készült a román nacionalisák egy csoportja, helybéli hangadók segítségével odáig jutott az ügy, hogy a Nemzet Útja mozgalomnak nevezett nem hivatalos mozgalom az interneten toborozta a „patriótákat”, hogy vonuljanak Nagykárolyba és a „román méltóság” megjelenítésével avatkozzanak közbe a szoboravatás ellen. A román méltóság ebben az esetben abban kimerült, hogy hangos kolompolással és folyamatos bekiabálással zavarták meg az ünnepséget és a felszólaló meghívottakat, így Novák Katalint és Kelemen Hunort is.

Amint Kovács Jenőtől, Nagykároly polgármesterétől megtudtuk, a szobrot már az avatás előtti napokban kihelyezték a már elkészült talapzatra. Ismeretlen, de helyben nagyon is jól ismert feljelentők nyomán szállt ki a helyszínre a szoborállítást korábban engedélyező (!) Szatmár Megyei Kulturális Igazgatóság ellenőr csapata, amely megállapította, hogy a talapzat nem felel meg a tervben megfogalmazott feltételeknek, ez ugyanis nem „kőből”, hanem „sziklából” készült el. Az is tudható immár, hogy amikor egy nappal az avató előtt az „ellenőrzés” lezajlott, a szobrot állító helyi önkormányzatot nem értesítették, a tízezer lejes pénzbüntetést is tartalmazó jegyzőkönyvben, amit 18-án kapott kézhez a nagykárolyi polgármester, azt írták, „senkit nem találtak a helyszínen”, illetve hogy a bírságot azért rótták ki a polgármesteri hivatalra, mert nem tartotta be az építési engedélyben szereplő feltételeket.

A városgazda a Maszolnak elmagyarázta, csak interpretáció kérdése, hogy kinek mit jelent a kő (piatră) és a szikla (rocă), a két szó ugyanis egymásnak szinonimája. Véleménye szerint a Szatmár megyei művelődésügyi igazgatóság vezetője „megijedhetett” a feljelentés és a kialakulóban lévő médiahisztéria miatt, és ilyen mondvacsinált okkal rótta ki a büntetést. A másik probléma, ismerte el Kovács Jenő, hogy a tervdokumentációban a szobortalapzaton nem szerepelt felirat, az elkészült alkotáson pedig ott van a költő-politikus neve, illetve születésének és elhalálozásának évszáma, valamint Erkel Ferencz Himnusz-kottájának egy részlete, nemzeti imánk második sorával: „Nyújts feléje védő kart”. Az ominózus igazgatóság azt kifogásolja, hogy ezek csak magyarul szerepelnek. Az elöljáró közölte, hogy teljesen abszurd elvárás, hogy akár Kölcsey Ferenc nevét románul is kiírják, hasonlóképpen a kottarészlettel, amely az eredeti műből származó másolatként került fel a kőoszlopra.

Mint megírtuk, szerdán Lucian Romașcanu művelődési miniszter leszögezte: tájékoztatták a történtekről és a polgármesteri hivatalra kirótt büntetés törvényes. Ugyanakkor a művelődési igazgatóság kiegészítő büntetést rendelt el, amely értelmében a szobor teljes eltávolítását kéri.

Kovács Jenő a Maszolnak kijelentette, „a szobor marad”, egyébként is, egy engedéllyel rendelkező építmény csakis jogerős bírósági ítélettel bontatható el. Ugyanakkor közölte, a helyi önkormányzat már konzultált ügyvéddel és jogi útra terelik az ügyet, bíróságon kérik a büntetések eltörlését és hivatalos úton igyekeznek rendezni a vélt vagy valós adminisztrációs hiányosságokat.

Eddig a nagykárolyi történet, hosszú peres eljárás elébe néz a polgármesteri hivatal, melynek végén – tekintve a román bírósági gyakorlatot – nem lehet előre meghatározni, milyen ítélet születik.

A hatóságok a magyar szoborfeliratok, illetve talapzatukra helyezett szövegek értelmezése és azok szabályossága szempontjából azonban kettős mércét alkalmaznak. Akkor, amikor az egyértelmű nagykárolyi eset ügyében már egyenesen a szobor elbontását kérik, addig a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport elé helyezett, történelmet hamisító és a magyarokat súlyosan sértő, illegálisan elhelyezett felirat maradhatott, mert az ügyészség kilenc év (!) elteltével, 2020 szeptemberében megállapította: nem történt bűncselekmény.

Emlékeztetőül felidézzük, miről is van szó a Mátyás-szobor esetében. A Mátyás-szoborcsoportot 2011 áprilisában avatták fel újra a román és a magyar kormány közös támogatásával végzett restaurálás után. Egy hónappal később a szobor talapzatánál ismeretlen tettesek az éj leple alatt egy bronztáblát helyeztek el egy Nicolae Iorga román történésztől származó, Mátyás román eredetére utaló idézettel: „A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a legyőzhetetlen Moldva ellen indult”.  

A feliratot először 1932-ben helyezték el a Mátyás-szoborcsoport talapzatára, majd 1940-ben, Észak-Erdély Magyarországhoz való visszacsatolása után eltávolították, de Gheorghe Funar, Kolozsvár szélsőségesen nacionalista polgármestere 1992-ben ismét feltetette. A 2011-es restaurálás során a talapzatra a Fadrusz János által tervezett eredeti Mathias Rex felirat került, majd pedig, mint már írtuk, ismeretlenek újra kitették a sértő és hamis szöveget, amely mindmáig megtalálható a legendás szoborcsoport, Kolozsvár egyik fő jelképe előtt. A tábla elhelyezését Sorin Apostu akkori kolozsvári polgármester „történelmi jóvátételnek” nevezte.

Amint annak idején a Szabadság napilap alapján a Maszol is megírta, a műemléken történt engedély nélküli beavatkozás miatt Kelemen Hunor akkori művelődésügyi miniszter, az RMDSZ elnöke és Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) volt alelnöke is feljelentést tett. Az ügyet lezáró, 2020. június 18-án keltezett ügyészségi határozat szerint Sorin Apostu volt polgármester senkit sem bujtott fel építkezési engedély nélküli munkálatok elvégzésére, azaz a tábla elhelyezésére. Az ügyész ugyanakkor azt is megállapította, hogy senki sem végzett építkezési engedély nélküli munkálatokat a Mátyás-szoborcsoport talapzata előtti részen.

A kolozsvári Mátyás-szobor elé illegálisan kihelyezett tábla maradhatott, annak ellenére, hogy hamis információkat tartalmaz és a romániai magyar kisebbség számára sértő a tartalma. Most azonban, amikor egy senkit sem sértő és román nyelvre egyszerűen lefordíthatatlan névről, illetve himnusz-idézetről van szó, már egyenesen az alkotás teljes elbontását is szándékozik kérni a kulturális minisztérium hatáskörébe tartozó Szatmár megyei művelődésügyi igazgatóság.

Arra is érdemes emlékezni, hogy a kolozsvári tanács RMDSZ-frakciója jegyzéket készíttetett azokról a köztéri táblákról és feliratokról, amelyeken a magyarság számára sértő vagy történelmi szempontból pontatlan megállapítások szerepelnek. Ezek között szerepelt a Mátyás-szoborcsoport előtti dehonesztáló felirat is, és meg is kezdődött a tárgyalás a kolozsvári polgármesteri hivatallal, melynek eredményeképpen eddig egyedül a Baba Novac-szobor talapzatán javították a sértő feliratot. Erről itt írtunk.

A napokban a Krónika cikkezett arról, hogy kettős mércével mér a Román Csendőrség, amikor a román szélsőségesek magyarellenes megnyilvánulásai miatt, illetve a magyar szervezetek ellen lép fel. A Krónika annak alapján fogalmazta meg a kettős mérce alkalmazásának alapos vádját, miután kiderült: a Szatmár megyei csendőrség egyetlen, 500 lej értékű bírságot rótt ki a nagykárolyi Kölcsey-szoboravatót megzavarni szándékozó román szélsőségesekre. A nagykárolyi esettel szemben Izsák Balázsra, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökére a március 10-i, székely szabadság napi marosvásárhelyi felvonulás megszervezése miatt ennek az összegnek dupláját, ezer lejt rótt ki bírságként a Maros megyei csendőrség. A Csendőrség hivatalos állásfoglalásban utasította el a kettős mérce vádját és tendenciózussággal, illetve a valóság elferdítésével vádolta meg a Krónikát.