Nemzeti imánk, a Himnusz keltezésének 200. évfordulója alkalmából állítottak szobrot a szerző Kölcsey Ferencnek Nagykárolyban. Az alkotást az egykori Arany Szarvas vendéglő, ma már a polgármesteri hivatal épülete előtti téren helyezték el. Novák Katalin magyar köztársasági elnök és Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, Románia kormányfő-helyettese leplezte le, miközben román nacionalisták igyekeztek megzavarni az eseményt.

A szerda délutáni eseményen jelen volt és ünnepi beszédet mondott Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke és Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke is. Az ünnepségre azonban nemcsak a helyiek, hanem román nacionalisták is érkeztek, akik az esemény ideje alatt végig kiabáltak és skandálták rigmusaikat.

A szoborállítás büszkeséggel tölti el a nagykárolyiakat, tudtuk meg Kovács Jenőtől, a város polgármesterétől, ugyanis Kölcsey Ferenc a várostól 25 kilométerre fekvő Sződemeteren született, s később a városban volt főjegyző.  Az elöljáró elmondta, 126 évvel ezelőtt már állt egy Kölcsey-szobor a Károlyi család kastélyának parkjában, viszont az 1930-as években megrongálták, majd pedig beolvasztották. „Húsz éve vagyok polgármester, azóta várják a nagykárolyiak, hogy újra egy Kölcsey-szobor álljon a városban, és nagyon örülök, hogy most ez sikerült” – mondta Kovács Jenő.

A szoborról Novák Katalin és Kelemen Hunor rántotta le a leplet, majd Schönberger Jenő szatmári római katolikus megyéspüspök áldotta meg.  

A helyszínen jelen volt a Kölcsey-szobor megalkotója, Győrfi Lajos szobrászművész is. A Maszolnak elmondta, a szoboralkotás során arra törekedett, hogy a formáknak belső kisugárzása legyen, hogy a testtartásból látszódjon, milyen ember is volt Kölcsey, akinek kezében egy pergamen van, amire a Himnusz második sorát vésték. „Nekem a Himnusz csak Kölcsey versével nem teljes, ezért a szobor mögött álló oszlopra felvéstem Erkelnek a kottáját” – tette hozzá.

A nagykárolyi Kölcsey Ferenc-szobor a Kézenfogva Testvéreinkkel Sárrétudvari Alapítvány kezdeményezésére a magyar kormány és a magyar-román határszakasz településeit összefogó Európa-kapu társulás, illetve a nagykárolyi önkormányzat támogatásával, valamint a Nagykároly és Vidéke Kulturális Egyesület együttműködésével valósulhatott meg.