A titkosszolgálatoknak nincs mit keresniük a büntetőeljárásban, mert a jogállamiságot sértő módon veszélyeztetik az igazságszolgáltatás függetlenségét és működését - jelentette ki szerdán az Agepresnek az RMDSZ elnöke.

Kelemen Hunor kormányfőhelyettes elmondta, hogy a büntető törvénykönyv kormány által javasolt módosításait megszavazták a szövetség képviselői, de tartózkodtak a büntetőeljárási törvénykönyvet módosító tervezetről szóló szavazáson, mert nem értenek egyet azzal, hogy a titkosszolgálatok beavatkozzanak az igazságszolgáltatásba.

A politikus a büntető törvénykönyv módosításával kapcsolatban emlékeztetett: az RMDSZ már korábban bejelentette, hogy elfogadja az igazságügyi miniszter bármelyik javaslatát a hivatali visszaélés bűncselekményének meghatározására. „Ez ugyanis egy technikai kérdés, a javaslatnak nem a politikai pártoktól, hanem a minisztertől kell érkeznie ahhoz, hogy összhangban legyen az alkotmánybíróság döntéseivel” - magyarázta Kelemen Hunor.

Felidézte, hogy az RMDSZ támogatta a 250 ezer lejes károkozási értékhatár bevezetését a hivatali visszaélés meghatározásánál, majd később támogatta a 9000 lejes küszöbértéket is. De nem ellenezték az értékhatár eltörlését sem, amit az igazságügyi minisztérium kedden délután indítványozott. „Azt mondtuk: ha ez az új javaslat, akkor ezt fogjuk támogatni, mert ez az igazságügyi minisztérium felelőssége” - részletezte Kelemen Hunor.

Felidézte azt is: szerdán a képviselőház plénumában Cătălin Predoiu igazságügyi miniszter fenntartotta, hogy alkotmányos az értékhatár eltörlése. „Bízom abban, amit az igazságügyi miniszter mond, majd meglátjuk, hogy igaza van-e, amikor a tervezetet megtámadják az alkotmánybíróságon” - tette hozzá a kormányfőhelyettes.

A büntetőeljárási törvénykönyv módosításáról elmondta, az RMDSZ képviselői elsősorban a jogállamisággal és a hatalmi ágak szétválasztásával kapcsolatos érvekre támaszkodva tartózkodtak a szavazáskor. Kelemen Hunor kifejtette, hogy szerinte az igazságszolgáltatásnak, beleértve az ügyészséget, nem kellene összekeverednie a többi hatalmi ággal. „Vagyis a titkosszolgálatoknak nincs mit keresniük a büntetőeljárásban” - szögezte le. Márpedig szerinte a büntetőeljárási törvénykönyv szerdán elfogadott módosításának értelmében a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) részt vehet a büntetőeljárásokban, befolyásolva az igazságszolgáltatás függetlenségét és működését. „Ez tíz évvel ezelőtti állapotokat idéz. (...) A mi szempontunkból ez egy jogállamisági probléma. Ha az igazságszolgáltatás nem független, és ha a SRI szerepet kap a büntetőeljárásban, akkor már nem beszélhetünk független igazságszolgáltatásró”' - fogalmazott a kormányfőhelyettes.

Elmondta azt is, hogy a szerdán elfogadott módosítás lehetővé teszi a SRI által végzett lehallgatások felhasználását nemcsak a korrupcióval vagy a nemzetbiztonsággal kapcsolatos büntetőeljárásokban, hanem bármilyen jellegű büntetőeljárásban, amit elfogadhatatlannak tart. Emlékeztetett arra, hogy a korrupciós bűncselekmények feltárására a román állam korábban önálló intézményt hozott létre, a korrupcióellenes ügyészséget (DNA), amely rendelkezik bizonyítékszerzésre alkalmas technikai eszközökkel is. „Nem szabad összekevernünk a nemzetbiztonsági célú információgyűjtést a korrupciós bűncselekmények feltárásával” - szögezte le Kelemen Hunor.

A képviselőház szerdán a kormány által beterjesztett formában fogadta el a büntetőeljárási törvénykönyvet módosító tervezetet, elutasítva az összes módosító javaslatot, azokat is, amelyeket a múlt héten a szenátus első házként elfogadott.