RMDSZ: alapvető emberi jogokat sért, ahogy a SRI bizonyos ügyekben eljár
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) titkos együttműködési megállapodást írt alá a legfőbb ügyészséggel, amelynek következtében korlátlan, az igazságszolgáltatásban ma elfogadhatatlan teljhatalomhoz jutottak, így kijelenthető, hogy Romániában nem működik a jogállam, nincs független igazságszolgáltatás – ezzel kapcsolatos meglátásait osztotta meg a sajtóval Korodi Attila RMDSZ-es képviselő és kollégája, Tánczos Barna szenátor.
Közölték: ebben a parlamenti mandátumban az RMDSZ prioritásai között szerepel az igazságszolgáltatási rendszer egyértelműsítése. Állítják, hogy mindaddig, amíg ártatlan embereket hurcolnak meg igazságszolgáltatási eszközökkel, addig Romániában nincs jogállam.
„Ezek az esetek kihatnak a kisebbségvédelmi munkára is, illetve bárkikre, akik a civil társadalomban, az önkormányzati vagy a politikai rendszerben dolgoznak. Nincs jogállam és kisebbségvédelem ebben az országban, ha nem tesszük rendbe az igazságszolgáltatást. Azt láttuk, miként használtak fel igazságszolgáltatási túlkapásokat azért, hogy számunkra fontos ügyeket ellehetetlenítsenek” – jelentette ki Korodi Attila.
Hozzátette, szavait alátámasztja a nemrég nyilvánosságot kapott, a legfelső ügyészség és a Román Hírszerző Szolgálat által megkötött titkos megállapodás, amely „lesöpri az asztalról a jogállamiság bármiféle létét, és elveszi a független igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés lehetőségét” a romániai emberektől. Ez a megállapodás sokkal súlyosabb, mint a ’89 előtti, a Securitate által befolyásolt igazságügyi rendszer – állítja.
„Még a Szekuritáténál is rosszabb”
Emlékeztetett: az 1989 előtti törvény szavatolta, hogy árulás, kémkedés, szabotázs vagy törvénytelen határátlépés esetében a titkosszolgálat bűnügyi nyomozást folytathatott le, és a bűnügyi dossziét átadva az ügyésznek, a Szekuritáte vitte végig az ügyet a bíróságokon. Ezt a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) működését szabályozó, 1992/14-es törvénnyel eltörölték, mert sértette a független igazságszolgáltatáshoz való jogot. Viszont 2009-ben olyan titkos paktumot írt alá a SRI és a legfőbb ügyészség, amely minden területen, minden fajta kivizsgálási eszköz felhasználási lehetőségét biztosítja a SRI-nek.
A megállapodásban ugyanis az áll, hogy nemcsak a nemzetbiztonsági kérdésekhez fűződő bűncselekmények kivizsgálásába kapcsolódhat be a titkosszolgálat, hanem más – „súlyosnak” minősülő – bűncselekményeket is vizsgálhat.
„A titkosszolgálatok nemcsak nyomozói tevékenységet fejthettek ki. Az ügyészeknek kötelezően legtöbb hatvan napon belül jelenteniük kellett a román hírszerző szolgálatnak, hogy milyen lépéseket tettek egy-egy ügy esetében. Ez a megállapodás írja elő azt is, hogy a titkosszolgálat és az ügyészség közös akciócsoportot hoz létre bizonyos ügyek kivizsgálására. És ezek egyértelműen kiterjednek bármilyen, titkosszolgálatok által használható eszközre, az esetek dokumentálására, felgöngyölítésére” – magyarázta Korodi.
A magyar ügyek és a román nemzetbiztonság
A képviselő emlékeztetett, hogy kiderült az is: a legfelsőbb bíróság, az igazságügyi felügyelet, illetve a bírói tanács is titkos megállapodást írt alá a hírszerző szolgálattal. „Igazából most, ha valaki jogorvoslatot szeretne kérni ezekben az ügyekben, akkor nincs Romániában egyetlen olyan igazságszolgáltatási intézmény sem, amely szabadon dönthet ezekben a kérdésekben, mert mindenki aláírta a titkos megállapodást” – mondta a képviselő.
Korodi rámutatott arra is, hogy az autonomista mozgalmakkal, kisebbségvédelemmel összefüggésbe hozható ügyeket évek óta nemzetbiztonsági kockázatnak tekintik. „Amikor mi azt mondtuk, hogy a marosvásárhelyi katolikus gimnázium esetében a DNA nem járt el helyesen, egyértelmű volt, hogy a titkosszolgálatok bekapcsolódtak és eljártak ebben az ügyben. Horváth Anna perének esetében ez még inkább egyértelmű. Ezek súlyos, emberi jogokat sértő eljárások” – összegzett a politikus.