„Ezúttal Bukarestben találkoztunk Novák Katalinnal. Magyarország köztársasági elnöke a Bukaresti Kilencek csúcstalálkozójára érkezett pénteken Románia fővárosába” – közölte röviden Facebook-oldalán Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.

Korábban május 19-22. között járt erdélyi nem hivatalos látogatáson Magyarország köztársasági elnöke. Novák Katalin akkor Kolozsvárra érkezett, ahol szintén találkozott többek között az RMDSZ elnökével, majd a Fehér megyei Magyarlapádon, Nagyenyeden és Gyulafehérváron megtartott jelentős egyházi ünnepségeken vett részt.

Novák Katalin közösségimédia-oldalán a Bukaresti Kielncek találkozóról előbb közölte, hogy megérkezett Bukarestbe Klaus Iohannis román és Adrzej Duda lengyel kormányfő meghívására. A magyar köztársasági elnök ismertette: „a B9-ek – azaz a négy visegrádi ország, a három balti állam, valamint Románia és Bulgária – közötti konzultációt hét éve Lengyelország és Románia kezdeményezte, hogy a NATO régiónkban lévő tagállamai egységes képviseletet kapjanak a szövetségben. A mai államfői csúcson van miről beszélnünk: közös válaszokat kell találnunk a szomszédunkban zajló háborús kihívásokra. A biztonság és a béke az első!”

A találkozó után pedig közölte: „A Bukaresti Kilencek által ma elfogadott nyilatkozat világosan és egyértelműen tükrözi azt az álláspontot, amit beiktatási beszédemben egy hónapja tíz pontban megfogalmaztam.”

Novák Katalin megismételte: „Határozottan elítéljük Oroszország Ukrajna elleni indokolatlan agresszióját, mely hatalmas emberi szenvedést és pusztítást okozva döntötte romba Európa békéjét. Gyászoljuk a tragikus emberáldozatokat. Megerősítettük elkötelezettségünket Ukrajna szuverenitása és demokratikus működése mellett. Ez azt is jelenti, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak teljes körű biztosítása az ukrán állam mindenkori kötelezettsége.”

A magyar köztársasági elnök szerint a háború miatt éppen azokban a térségekben kerülhet veszélybe a biztonságos élelmiszerellátás, ahol most is nehezek az életkörülmények, így a migráció további növekedésére számíthatunk.

„A magyarországi haderőfejlesztés gyors ütemben halad. 2024-re ledolgozzuk a régi restanciát és a védelmi költségvetés eléri majd a GDP 2%-át. Vállalásainkat teljesítjük és nem állunk meg: az országunk, a térségünk és szövetségeseink biztonsága mindennél előbbre való” – közölte a magyar államfő.