Bethlen Gábor egészalakos szobrának leleplezésével kezdődött a Magyar Református Egység Napja Gyulafehérváron. A leplet Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke jelenlétében Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke oldotta le a nagyváradi Deák Árpád szobrászművész alkotásáról.

A pár perces eseményt kellemetlen incidens zavarta meg: a szigorú biztonsági intézkedések ellenére egy – román népviseletbe öltözött – férfi lépett oda a magyar államfőhöz és a püspökhöz, illetve a mellettük álló gyulafehérvári polgármesterhez, és egy bekeretezett Avram Iancu-portrét akart átadni, miközben a jelentős sajtónyilvánosság előtt hangosan azt követelte, hogy a román vezérnek avassanak szobrot és ne Bethlen Gábor erdélyi fejedelemnek.

A kellemetlen performansz közben sem az elnöki védelmet ellátó különleges szolgálatok, sem a rendőrség vagy a csendőrség nem lépett közbe. Végül Balogh Zoltán, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke lépett oda és szólt hozzá, illetve bírta nyugalomra és távozásra a felháborodott román hazafit. A szoboravatóról és a kellemetlen pillanatokról a Maszol alábbi, élő videóbejelentkezése tanúskodik.

Gyulafehérváron is lejárt a felejtés ideje

A nagyszínpadon több ezer hívő előtt elsőként Kató Béla püspök szólt az egybegyűltekhez. A püspök kiemelte 1658-ban a török-tatár csapatok a gyulafehérvári székesegyházzal együtt elpusztították Betheln Gábor síremlékét is. „Azóta felekezeti és katonai ellentétek gondoskodtak arról, hogy ne legyen látható emléke a nagy fejedelemnek egykori székvárosában” – fogalmazott Kató Béla. Felelevenítette, 2010-ben „beköszöntött a békesség kora” és a székesegyházban a római katolikus testvérekkel közösen ünnepelve állítottak emléktáblát neki. A köztéri szoborról azonban még akkor is „csak nagyon halkan és nagyon merészen mertünk álmodni”. „De íme, 365 év vérzivatara és az elmúlt két év áldozatokat szedő járványa és bezártsága után Isten irgalmas karja ismét összegyűjtött, nem akárhová, hanem Bethlen Gábor gyulafehérvári szobra köré” – mondta a püspök.

Kató Béla kijelentette: „minden felejtés ideje lejárt”, tizenhárom évvel ezelőtt Debrecenben „gyógyír került a sebre, ami a szétszakítottsággal keletkezett”, és azóta minden egységnapon hálaadással emlékeznek a Magyar Református Egyház megalakulására. „Akkor a kálvinista Rómában ünnepeltünk, de azóta kimerészkedtünk a falak közül, ma pedig egyházunk történetében először szórványban ünnepeljük az egység napját. Ez is bizonysága annak, hogy itt, Gyulafehérváron is lejárt a felejtés ideje. Lejárt azoknak az ideje, akik a fejedelem emlékét ki akarták törölni ebből a városból, ma már a többség képviselői is úgy gondolják, hogy gazdagabbak lesznek, ha beemelik magyar református értékeinket a város történetébe” – mondta ünnepi beszédében az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke.

A szobor tájolása sem véletlenszerű – magyarázta Kató Béla. Az alkotás mögött a fejedelem legidőtállóbb alkotása, a Collegium Academicum található. „A szobor nyugat felé néz, mintha éppen Szenczi-Molnár Albertet vagy többi külföldi peregrinust vagy az akadémiai professzorokat várná, de nem mert teljesen nyugatra fordulni, fél szemmel Isztanbulra sandít. Előtte szeretett temploma és az István király édesanyjának szülőhelye fölé emelt palota, mindkettő annak emléke, hogy a nemzet az ezredforduló óta Krisztusra bízza a jövendőjét és tőle várja a megváltást” – mondta az egyházi elöljáró.

A püspök beszéde végén hangsúlyozta, „hiábavaló minden szoborállítás és -avatás, ha Bethlen alakja nem emlékeztet végrendeletes hitvallására: »Ha isten velünk, kicsoda ellenünk? Senki sincsen bizonyára, bizonyára nincsen«”.

A transzilvanista pragmatikus politika gyökerei Bethlen Gáborig vezetnek vissza

Az erdélyi egyházkerület püspökét követően Gyulafehérvár polgármestere, Gabriel Pleșa beszélt a közös múlt és jövő fontosságról. A román kormány vallásügyi államtitkára, Victor Opaschi a történelmi magyar egyházak társadalomformáló szerepeét emelte ki, majd pedig Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, a román kormány miniszterelnökhelyettese tartotta meg ünnepi beszédét.

„Az, hogy Gyulafehérváron a mai naptól Bethlen Gábor szobra áll, egyebek mellett azt is jelzi, hogy a város többségi közössége befogadta egyik kisebbségének, nemzeti közösségének történelmi hősét” – mondta Kelemen Hunor. Kiemelte, különösen erős és méltánylandó gesztus számunkra, hogy a szobor a gyulafehérvári várban kapott helyet, egy olyan helyszínen, „ami nekünk, magyaroknak Erdély aranykorát, román honfitársainknak pedig a modern Románia születésének helyszínét idézi meg”. Az RMDSZ elnöke szerint az ilyen gesztusok világosan jelzik, hogy „lehetnek a múltunkban párhuzamosságok, lehet egyet nem értés a múlttal kapcsolatosan, sőt, vita is, de a jelenünk, és ha van egy kis eszünk, akkor a jövőnk is az. Bethlen Gábor szobra itt, Gyulafehérváron, sok egyéb mellett, erről is tanúskodik.”

Bethlen Gábort okkal tartjuk az erdélyi magyarok kiemelkedő vezetőjének, jelentette ki Kelemen Hunor, majd pedig kifejtette, életművének van legalább két olyan aspektusa, amelyek miatt Kelet-Európában példaképként állhat bármelyik nemzet politikusa előtt. Egyrészt annak a belátásnak a szívós és következetes érvényesítésével, hogy „a kisebb, nem nagyhatalmi státusszal bíró országok akkor lehetnek sikeresek, ha értik és a maguk javára képesek fordítani a nagyhatalmi realitást – ha kell, ügyes ellensúlyozással, ha kell, szembefordulással, de mindig a saját érdeket követve, ahogyan Bethlen Gábor tette a Habsburg Bécs és az oszmán portával szemben.” Másrészt pedig annak belátásával, hogy „a politikusi, államférfiúi életmű akkor maradandó, ha kizárólag a jövőt építi. Bethlen Gábor éles szemmel, előrelátó képességgel és természetesen sok tapasztalattal jutott arra a következtetésre is, hogy építkezni – különösen, ha egy kis népről van szó – csak úgy lehet, ha béke van. Ha az erőt, energiát, az emberi életeket nem háborúskodásra, pusztításra használják fel, hanem az alkotásra figyelnek.”

Az RMDSZ elnöke ezeknek alapján kijelentette: minden kétséget kizáróan a transzilvanista pragmatikus politika, a politikai transzilvanizmus gyökerei Bethlen Gáborig vezetnek vissza.

Bethlen Gábor nem ereszt

„Azért vagyunk ma itt, mert Bethlen Gábor nem ereszt, és mi sem eresztjük el őt, aki akkor alkotott Erdély földjén maradandót, amikor mások pusztítottak, háborúztak, elvették azt, ami a másé” – fogalmazott ünnepi beszédének elején Novák Katalin.

Magyarország köztársasági elnöke szerint Bethlen öröksége ma is elkötelez bennünket arra, hogy egyszerre építsünk téglából és habarcsból épületeket, valamint „igéből és hitből lelki, szellemi védőbástyákat”. Felelevenítette azt, hogy egy nappal korábban tíz dél-erdélyi felújított református templomot szenteltek újra.

„Ezen a földön a közösségek, családok névtelen cselekvő emberei, és a nagy egyéniségek közös teljesítménye a megmaradás és a gyarapodás. Az erdélyiek hite is »mégis hit«, az erdélyi magyarok nem »csak úgy magyarok«, hanem »mégis magyarok«. Szívük belsejéből tudják, hogy az anyaország és szülőföldjük gyarapodását úgy segíthetik igazán, ha őrzik édes anyanyelvünket, ha vigyázzák és továbbadják az őseinktől örökölt szokásokat, viseletet, büszkeséget” – hangsúlyozta Novák Katalin. Hozzátette, a romániai magyarok „akkor tudnak a magyarság és Románia gazdagodásában is szerepet vállalni, ha védik önazonosságukat”.

A bethleni közösségmegtartó és -gyarapító politikát kiemelve Novák Katalin elmondta, a mai közösségi vezetőknek ugyanaz a feladatuk. „Tárgyalni, megpróbálni megegyezni, szövetségeseket keresni, ajtókat nyitogatni úgy, hogy a magyaroknak jobb és szebb élete legyen, s közben azok is jól járjanak, akik hajlandók velünk együttműködni és szövetséget kötni. Ebben van Közép-Európa jövője” – jelentette ki a magyar államfő.

Novák Katalin elmondta: a mai nap örömünnep, mert hálát adhatunk mindazért, ami ezen a földön épület, megmaradt és megújult. „Hálát adhatunk egymásért, az összetartozásunkért, velünk ünneplő gyermekeinkért és unokáinkért”, fogalmazott, majd pedig hozzátette, tizennyolc éves fia is vele tartott Gyulafehérvárra és reméli, hogy „beáll azok sorába, akiket magával ragad Erdély kultúrája, történelme, az itt élők hite, élni akarása és vendégszeretete. Ő is erősíti azt a köldökzsinórt, ami nemcsak egymással köt össze bennünket, hanem közös jövőnkkel is. A köldökzsinórt az anyaország és a tőle elszakított magyarok között soha nem fogjuk és soha nem hagyjuk elvágni” – jelentette ki a magyar köztársasági elnök.

Az ünnepi beszédeke követő hálaadó istentiszteleten Balogh Zoltán, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke hirdette az igét. Az ünnepi alkalmon, illetve az igehirdetést követő úrvacsora során közreműködtek a Kárpát-medence református püspökei is.

A gyulafehérvári várban mintegy kétezer református követte végig az eseményeket példás rendben és csendben. Az ünnepség elején, a szoboravatókor lezajlott incidenst leszámítva békésen zajlott le a Magyar Református Egység Napja. Csupán a rendezvényt körülkerítő kordonon kívül ácsorgott néhány román nacionalista tiltakozó nemzeti trikolórral a kezükben, azonban a csendőrség „vigyázott rájuk”, nem okoztak kellemetlenséget. Az egyik részvevő lelkipásztor szerint az alkalomhoz méltatlan akciójukkal csak a saját nemzettestvéreikben keltettek szégyenérzetet.