Magyarnak lenni döntés is – jelentette ki Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke a Rákóczi Szövetség eseményén, a nemzeti összetartozás napi központi állami rendezvényen szombaton, Sátoraljaújhelyen.

Novák Katalin azt mondta: a nemzeti összetartozás napján nem a veszteségeinket siratjuk, hanem a gazdagságot ünnepeljük, akkor is, ha nem mindenkinek egyértelmű, hogy nincs különbség határon innen és túl élő magyarok között. „A magyar az magyar s pont” – mondta.

„Ahogy a házasságban is ki kell mondani az igent nap mint nap, úgy a magyarságra is nap mint nap igent kell mondani” – fogalmazott. Az államfő azt mondta: jó lenne, ha egyre több fiatal mondana igent a közös életre, egyre többen mernének házasságot kötni, családot alapítani. „Ez így is van, hiszen ma már kétszer annyian kötnek házasságot Magyarországon, mint tíz évvel ezelőtt” – tette hozzá. „Szeretném, ha így lenne a magyarsággal is, nem csak a házasságkötéssel. Szeretném, ha egyre több fiatal merne igent mondani a magyarságra” – közölte Novák Katalin.

Hangsúlyozta: azt szeretné, hogy egyre többen legyenek, akik akarnak magyarok lenni, ehhez pedig bátorság kell. Felidézte, hogy ezt a bátorságot látta Gyulafehérváron a frissen felavatott Bethlen-szobornál, Magyarlapádon a templomszentelésnél és a Magyarvalkón meglátogatott fiatal lelkészházaspárnál.

A trianoni békeszerződés az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések rendszerének részeként az első világháborúban vesztes Magyarország és a háborúban győztes antant szövetség hatalmai között létrejött békeszerződés, amely többek között az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása miatt meghatározta Magyarország új határait és sok kis multinacionális államot hozott létre a birodalom helyett. A szerződést a felek 1920. június 4-én írták alá a versailles-i Nagy-Trianon kastély folyosóján, a La galérie des Cotelle-ben. A békeszerződés eredményeképp a 325 411 km² összterületű Magyar Királyság széthullott, területének több mint a kétharmadát és lakosságának több mint a felét elvesztette. A trianoni békeszerződésre emlékezve június 4-ét a magyar Országgyűlés 2010-ben a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította.

Arra a kérdésre, hogy mi a dolgunk, hogyan tudjuk megőrizni a magyarságunkat, azt válaszolhatjuk: ismerjük, őrizzük, gyarapítsuk – mondta. „Erről szól a szentendrei Skanzen új, Erdélyt bemutató tájegysége is, a gyarapításról, és megőrzésről. És erről a feladatról, bátorságról, gyarapításról, ismeretről szól a Rákóczi Szövetség három évtizede végzett szolgálata is, amelynek részeként a szövetség nem feledi el, hogy ezekből a találkozásokból lehet a valódi gyarapodás” – jegyezte meg. Hozzátéve: ebben segít az, ha sokat találkozunk, hiszen minél többet találkozunk, annál jobban megismerjük és meg is értjük egymást.

„Ha pedig mi, magyarok közelebb jutunk egymás megértéséhez, akkor mások is jobban értenek minket” – mondta, jelezve, ezért járt a közelmúltban Varsóban, Berlinben, és ezért utazik Prágába és Bukarestbe is; „segíteni abban, hogy a magyarokat értsék és megértsék”.

Kiemelte: ma ünnep van, a nemzetünk gazdagságát ünnepeljük, de ezt beárnyékolja a szomszédunkban dúló háború. „Az ott élő magyarok is veszélyben vannak, és ez ránk is többletfelelősséget ró. Ezért is kell segítenünk, erőt adnunk, mindent megtenni azért, hogy mielőbb béke legyen Ukrajnában is” – mondta. A rendezvényen részt vevő Kárpát-medencei fiatalokhoz szólva a köztársasági elnök azt hangsúlyozta, hogy a feladatunk megőrizni az elmúlt évszázad zivataraiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét.