Az erdélyi románok kinyilvánították, hogy Romániához akarnak tartozni, mondta Klaus Iohannis államfő egy németországi konferencián. Hozzátette: „nem loptunk semmit senkitől, ez a mi önrendelkezési jogunk volt”.

Klaus Iohannis román államfő a németországi Aachenben megszervezett I. Károly Európai Fórum meghívottja volt, hagyományosan ezen a rendezvényen adják át a frank császárról elnevezett díjat is, amit szombaton maga a román elnök kapott meg.

A díjátadást megelőző fórumbeszélgetésen megkérdezték Iohannist, mi a véleménye „arról a szomszédról, amelyiknek Európa-ellenes álláspontja van és megkérdőjelezi a trianoni határokat”, számolt be a találkozón elhangzottakról a Caleaeuropeana.ro internetes oldal.

A kérdésre Iohannis azt válaszolta: „Kicsit olyan ez, mint egy családi összejövetelen, ahol a legtöbbünknek van egy második vagy harmadik unokatestvére, aki ötpercenként belelép a tálba, de mégsem dobjuk ki, mert rokon. Megpróbáljuk tanítani, integrálni, lecsendesíteni, azt hiszem, ez a recept. Nem vagyok a kizárás híve, hogy eltávolítsuk a szervezetből, ezek a büntetések nem hozzák meg a sokak által várt eredményt. Én azt hiszem, ezeknek az embereknek nagyon őszintén el kell mondanunk, mik az elvárások, és folytatnunk kell a dolgainkat”.

Ugyanakkor a trianoni döntésre utalva Klaus Iohannis kijelentette: „Tudom, egyértelmű, hogy a velünk szomszédos országról beszélnek, és engem jobban idegesít, mint önöket, a Trianonról tett kijelentéseik. Én vagyok az ország elnöke, erdélyi vagyok, mi népgyűlésen szavaztuk meg, vagyis mi egy népként mondtuk ki, hogy Romániához akarunk csatlakozni, nem loptunk el semmit senkitől, ez az önrendelkezés, ez a mi önrendelkezési jogunk volt. Erdély így lett Románia része. Akkor így lett Kárpátalja is Ukrajna része és így tovább. De ez az egész nem kell, nem kívánatos, nem akar senki sem visszafelé haladni, nem akar senki megkérdőjelezni egy történelmi folyamatot. Lehet, hogy ezt teszik egyes populisták, és ilyen populisták léteznek Európában, de azt hiszem, őket csak az eredményekkel lehet legyőzni” – magyarázta a román államelnök.

Klaus Iohannis egyértelműen Áder Jánosnak az augusztus végén Kijevben elhangzott beszédére reagált. A magyar köztársasági elnök a krími csúcsértekezleten egyebek mellett azt mondta: a magyarok tudatába mélyen beleégett mind a nagyhatalmi agresszió, mind pedig Trianon traumájának emléke, ezért pontosan tudják, hogy Ukrajna népe számára miért annyira érzékeny seb a Krím annexiója. Hangsúlyozta, Magyarország a „rokon fájdalom” miatt és a nemzetközi jog iránti elkötelezettség okán is határozottan kiáll Ukrajna szuverenitása, az ország területi integritása mellett.

Áder János elmondta azt is: „Magyarországtól az első világháború után addigi területének és lakosságának kétharmadát szakították el. Az ekkor kisebbségi sorsra jutott magyarság évszázados sérelme, hogy a lakóhelyét megszerző államok elvették tőle ősi iskoláit, és mindent megtettek, hogy elsorvasszák az anyanyelvén történő oktatást.”