„Az a feladatunk, hogy amit Trianon lerombolt, azt újjáépítsük” – így emlékeztek Sepsiszentgyörgyön
Sepsiszentgyörgy főterén több százan emlékeztek meg június 4-én, péntek délután a Trianoni diktátum 101. évfordulójára. A Sepsiszéki Székely Tanács által szervezett nemzeti összetartozás napi eseményen többen székely és magyar zászlókat emeltek magasba, miközben a főtéri kőszínpadon a három magyar párt – RMDSZ, EMNP és MPP – képviselői, illetve Izsák Balázs a Székely Nemzeti Tanács elnöke mondott beszédet.
„Magyarország egész történelme során Európát védte, benne a kivégzésére szövetkezett hatalmakat. 101 év után sincs bűntudat bennük, ám mindent megtesznek, hogy ne érezzük jól magunkat elorzott szülőföldünkön, folyamatosan éreztetik velünk kisebbségbe szorultságunkat” – mondta Gazda Zoltán. A szervező Sepsiszéki Székely Tanács elnöke hozzátette: „megaláztatásunk sora nem ért véget, hivatalos ünnepet ülnek, gyásznapunkon buliznak, primitív és vérszomjas seregeket toboroznak, és azokkal vonulnak Sepsiszentgyörgy utcáin”. Gazda Zoltán rámutatott: a helyi románság többsége józanabb, hiszen együtt élünk és egymást tisztelve kell megmaradnunk az elkövetkezőkben is.
Jogunk van megsiratni veszteségeinket!
„Nekünk elsősorban az a feladatunk, hogy amit Trianon lerombolt, azt újjáépítsük! A magyar nemzet sok országba szakadt szét, mégis biztató, hogy egységet alkot”– mutatott rá beszédében Miklós Zoltán. A háromszéki RMDSZ-képviselő kijelentette: túl kell lépnünk Trianon tragikus örökségén, újra építkezzünk, erősödjünk, gyarapodjunk ebben az országban, hiszünk abban, hogy van jövőnk szülőföldünkön.
Az RMDSZ politikusa kifejtette: „államalkotó nemzetként elvárásaink is vannak: szabadon akarjuk használni anyanyelvünket, szimbólumainkat és nem akarjuk, hogy provokátorok garázdálkodjanak elődeink sírjainál és városaink főterén”. Miklós Zoltán hozzátette: „ezek olyan primitív és romboló gesztusok, amelyek méltóságunkban sértenek, zavarják a két közösség békés együttélését. Jogunk van megtorlás nélkül használni nemzeti szimbólumainkat, anyanyelvünket, zavartalanul megélni ünnepeinket, megsiratni veszteségeinket!”
A helyzetünk nem reménytelen
Veszteségeink nagyok, de a helyzet nem reménytelen, hiszen a világ állandó átalakulásban van, fejtette ki Bálint József. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) háromszéki elnöke rámutatott: az elmúlt 30 évben is 30 új állam jelent meg a térképen. „Itt voltunk, itt vagyunk, itt leszünk, mert ez a föld a miénk is még akkor is, ha osztoznunk kell rajta” – mondta Bálint József.
A Magyar Polgári Párt (MPP) képviseletében Nagy Gábor Levente kifejtette: emlékezni és nem ünnepelni jöttünk, és felidézte, hogy alig egy hete Emmanuel Macron francia államfő elismerte országának a ruandai népirtásban játszott szerepét és bocsánatot kért. „Magyarországtól és a magyar néptől mikor fognak bocsánatot kérni a sok sérelemért?” – tette fel a kérdést.
Ne haljon el hangunk Európában
A sepsiszentgyörgyi megemlékezés szónoka, Izsák Balázs, az SZNT elnöke kifejtette: a magyar nemzeti kisebbséggel szembeni diszkrimináció minden megnyilvánulásáért a román többség politikai elitje felelős. Emlékeztetett, hogy a Székely Nemzeti Tanács által kezdeményezett, nemzeti régiók védelmében indított európai polgári kezdeményezés célja, hogy a harmonikus gazdasági fejlődéssel egyszerre szolgálja Székelyföldet, Európát és Romániát.
„Kérdés, hogy részesei leszünk-e a nemzeti régiók európai mozgalmának, lesznek-e Székelyföldön akik a kezdeményezők mellé állnak, hogy ne haljon el a hangunk visszhangtalanul Európában” – mondta Izsák Balázs, aki szerint a nemzetpolitikailag semleges lépések nem javítanak helyzetünkön.
A sepsiszentgyörgyi megemlékezésen népdalokat énekelt Mátis Adrienn és imát mondott Dénes Előd református lelkipásztor. A csendes és békés megemlékezés a magyar és székely himnusz eléneklésével ért véget. Ezt követően a főtéren megnyitották a Kerekes Péter Pál és Toró Attila fotográfus alkotásaiból készült szabadtéri kiállítást, amely a Székely Nemzeti Tanács által szervezett korábbi rendezvényeket mutatják be.