banner_mHDmzQnh_webbanner_970x250.gif
banner_Qadt244U_webbanner_728x90.gif
banner_wHx3GucY_webbanner_300x250.gif

Trianon és a magyar futball – így emlékezik meg az MLSZ a Nemzeti Összetartozás Napján

Fotó: MLSZTrianon és a magyar futball címmel közölt cikket a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) honlapja a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából. Ebből szemelgetünk az alábbiakban. 

A magyar labdarúgás (is) mérhetetlen károkat szenvedett a trianoni döntéssel. Bár a sportág alapvetően Budapest-centrikus volt, elveszítette tízes évekbeli legfontosabb vidéki bázisai közül Temesvárt, Nagyváradot, Aradot, Pozsonyt és Kassát. Emellett elveszített több száz csapatot és több ezer futballistát. Az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának napja, a döntés 90. évfordulója, 2010 óta a Nemzeti Összetartozás Napja.

A Sporthírlap angol mintára létrejött Pickford rovata az 1913–1914-es, utolsó békeévben azt írta: „A Tatabányai SC, a Győri ETO, a Temesvári Kinizsi, a Nagyváradi AC és a Pozsonyi TE tartozott a vidék legjobbjai közé.” Néhány hónappal később a Sporthírlap adott még egy érdekes minősítést: „Magyarország három legmodernebb pályája: az Üllői úti, a Hungária körúti és a kolozsvári.”

A magyar labdarúgás történetéről szóló, Dénes Tamás, Sándor Mihály és B. Bába Éva által írt ötkötetes sorozat így összegzett: „A háború szinte teljesen szétzúzta az egyébként is gyenge lábakon álló vidéki labdarúgást. A ritkánál is ritkább kivételnek számítottak az olyan jeles események, mint 1916 tavaszán a kieséses rendszerű hadikupa-sorozatban a Győri ETO és a Temesvári Kinizsi helytállása. Előbbi a harmadik fordulóig jutott, s ott a Nemzeti SC-től kapott ki, utóbbi még jobban kitéve magáért, egészen a legjobb nyolcig jutott, az UMTE, a Festők és az UTE legyőzése után 5:0-ra kikapott a kor legjobb csapatától, az MTK-tól. De ezen eredmények alapján biztosan állíthatjuk, hogy a Temesvári Kinizsi a háborús években elérte legalább az élvonal középcsapatainak szintjét.”

Jellemző egyébként, hogy amikor az MLSZ 1916 nyarán érettnek vélte a helyzetet, hogy a fővárosi futballélethez hasonlóan a vidékit is a háború előtti időszak rendszerébe terelje, kétfordulós, azaz őszi-tavaszi rendszerű bajnokságot tervezett kiírni. Erről így írt a Sporthírlap: „A működésben lévő vidéki egyesületek részére is tudvalevőleg tervbe vett az MLSZ egy kétfordulós hadibajnokságot. Az erre irányuló felhívásra 12 egyesület jelentkezett: Pozsonyi MTK, Pozsonyi TE, Pozsonyi Törekvés, Pozsony-újvárosi LE, Makkabea SE, Pozsonyi AC, Kolozsvári AC, Kolozsvári TC, Kolozsvári EAC, Nagyváradi AC, Aradi MTE, Temesvári Kinizsi SE.”

Magyar gólkirályok a román bajnokságban

Érdemes megemlíteni, hogy a román profi bajnokság bevezetése (1932) és 1940 között, egyetlen év kivételével, minden évben magyar volt a gólkirály: négyszer Dobay István (egyszer Traian Iordachével holtversenyben), majd Thierjunk Árpád, aztán a negyvenes években a csepeli klubbal három magyar bajnoki címet is nyerő Marosvári (Marksteiner) Béla, végül az aradi származású újpesti gólkirály, a pályafutása végét Bukarestben töltő Avar István, akit Ricsiként becéztek a magyar futballban.

Különösen nagy tragédiát jelentett a mai Románia területére eső részek elveszítése. Aradon jóval korábban, legalább tizenöt évvel hamarabb már futballoztak, mint Bukarestben, a temesvári labdarúgást pedig egyáltalán nem túlzás a minőségi román futball bölcsőjének nevezni.

A román válogatott 1922. június 8-án játszotta első mérkőzését. A tizenegyben egy román (Aurel Guga) nemzetiségű kapott helyet, romániai magyarok és szászok mellett. Köztük volt Rónay Ferenc, aki 1943–1944-ben edzőként bajnoki címet nyert a Nagyváradi AC-vel. Az első román válogatottba öt város csapatai adtak játékost: Temesvár, Marosvásárhely, Arad, Nagyvárad és Kolozsvár.

Az ottani válogatott első nagy tornáját az 1924-es párizsi olimpia jelentette. A hollandok elleni tizenegybe Temesvár, Marosvásárhely, Nagyvárad és Kolozsvár játékosai kerültek. A pályára lépett futballisták közül Ströck Albert az Újpest, Táncos Mihály a Ferencváros tagjaként lett magyar válogatott, egyébként Wetzer Rudolf is játszott aztán rövid ideig a magyar bajnokságban.

Hihetetlen erős dózisú injekciót jelentett aztán a romániai labdarúgás számára a trianoni döntés. amelyet követően az 1921–1922-es bajnokság végén, a hét területi bajnok kuparendszerű tornája után a temesvári, a kolozsvári és az aradi csapat foglalta el az első három helyet. Közülük is a legjobb a Chinezulra átnevezett Temesvári Kinizsi volt, amely ezt is beleértve sorozatban hatszor megnyerte a román bajnokságot.

Magyar rekorderek Romániában

A miskolci születésű Raffinsky László tíz gólt lőtt a bukaresti Juventus tagjaként egy bajnoki mérkőzésen az 1929–1930-as idényben, ez szinte utolérhetetlen, ma is élő romániai rekord. Bodola Gyula 1931. május 10. és 1939. október 22. között 48 találkozón 30 gólt szerzett román színekben, 1931. november 29. és 1997. szeptember 10. között ő volt a román válogatott történetének gólkirálya, mindmáig harmadik a holtversenyben első Gheorghe Hagi és Adrian Mutu mögött. Bodola a magyar bajnokságban legnagyobb sikerét az 1943–1944-es idényben érte el, amikor bajnok lett a Nagyváradi AC-val, az első vidéki magyar bajnokkal. Egyike annak a 13 futballistának, aki a magyar és a román válogatottban is szerepelt.

Az 1934-es román válogatott. Balról: Püllock, Kotormány Rudolf, Deheleanu, Albu, Dobay István, Ciolac, Kovács Miklós, Schwartz Sándor, Vogl Imre, Bindea, Moravetz JózsefRománia részt vett mind a három, a harmincas években rendezett világbajnokságon. Kovács I Miklós (a legendás edző, Kovács István bátyja) szerepelt Uruguayban, Olaszországban és Franciaországban is. De érdemes végignézni a kereteket, amelyekben domináltak a magyar nemzetiségű futballisták!
1930: Czakó József, Kovács Miklós, Wetzer Rudolf, Raffinsky László, Vogl Imre.
1934: Bodola Gyula, Dobay István, Juhász Gusztáv, Klimek István, Kotormány Rudolf, Kovács Miklós, Barátky Gyula, Moravetz József, Schwartz Sándor, Weichelt Károly, Zombori Vilmos.
1938: Barátky Gyula, Bodola Gyula, Dobay István, Braun-Bogdán Kálmán, Kovács Miklós, Nagy Miklós, Prassler Gyula, Raffinsky László, Szádowsky Róbert.

A bécsi döntésekkel a történelmi Magyarország jelentős területei visszatértek. A Felvidék, a Kárpátalja, Észak-Erdély, majd a Délvidék csapatai bekapcsolódtak a magyar bajnoki rendszerbe. A legnagyobb sikereiket az 1943–1944-es idény hozta, amelyben a bajnok Nagyváradi AC mögött harmadik lett az egyébként a Ferencváros ellen kupadöntőt is vívó Kolozsvári AC, hatodik pedig az Újvidéki AC. A NAC legendás alapcsapatából (Vécsey – Mészáros, Onódy – Perényi, Juhász, Deményi – Lóránt, Barna, Sárvári, Bodola, Tóth III) heten is játszottak pályafutásuk során a magyar válogatottban.

banner_2OFm8Z0e_webbanner_3_970x250.gif

Kapcsolódók

Kimaradt?