Rugalmasabb órarenddel készülhetnek az érettségire a végzősök
Újabb húsz iskola vesz részt idén abban az országos kísérleti programban, amely szerint a tanév utolsó moduljában a tizenkettedikeseknek csak az érettségi tantárgyakból tartanak jelenléti órákat, a végzősök így több időt fordíthatnak a felkészülésre. Idén három marosvásárhelyi tanintézmény, köztük a Római Katolikus Líceum is csatlakozhatott a programhoz. A Bolyai Farkas Elméleti Líceumban már negyedik tanéve működik hasonló rendszer, és az iskola tapasztalatai szerint bevált a módszer.
Szeptember 9-én jelent meg az a miniszteri rendelet, amely az országban húsz tanintézmény számára biztosít lehetőséget arra, hogy a végzős diákok oktatásában különböző kísérleti megoldásokat alkalmazzanak. A modell iskolánként változó: a tanintézmények azt a módszert próbálhatják ki, amit korábban kérvényeztek, és amire megkapták a minisztérium jóváhagyását.

A Római Katolikus Líceum igazgatója, Tamási Zsolt a Maszolnak elmondta, azt kérték, hogy az V. modulban a tizenkettedikeseknek csak az érettségi tantárgyakból legyenek jelenléti óráik. „Valójában minden iskola azt alkalmazza, amit kért” – pontosított az igazgató. Mint mondta, a katolikus iskola kérése kifejezetten a tanév utolsó moduljára vonatkozik.
.jpg)
A rendszer célja, hogy az érettségi előtt álló diákok ebben az időszakban elsősorban azokra a tantárgyakra összpontosíthassanak, amelyekből vizsgázni fognak.
A Bolyaiban hetente háromszor mennek iskolába az érettségizők
Marosvásárhelyen nem új ez a gyakorlat. A Bolyai Farkas Elméleti Líceumban már negyedik tanéve működik a kísérleti rendszer. Hajdú Zoltán igazgató elmondta, annak idején egy teljes, négyéves középiskolai ciklusra nyújtották be a pályázatukat, a minisztériumi jóváhagyás a 2023–2027-es időszakra szól. Az is felmerült, hogy ugyanezt a módszert alkalmazzák a végzős gimnazistáknál is.

A kezdeményezéshez a bukaresti Gheorghe Lazăr Főgimnázium példája adta az ötletet – magyarázta. Hajdú Zoltán közölte, jó kapcsolatot ápolnak a bukaresti tanintézménnyel, és annak idején közösen dolgozták ki a kísérleti projektet. A Gheorghe Lazăr Főgimnázium azóta tovább is fejlesztette saját rendszerét, és már a tanév utolsó két moduljában alkalmazza a rugalmasabb oktatási formát.
A program szerint az V. iskolai modul kezdetére a Bolyaiban új órarendet készítenek a végzősöknek. A tizenkettedikesek személyesen csak azokra az órákra járnak be, amelyekből érettségiznek, emellett az osztályfőnöki és a testnevelés szerepel még az órarendjükben.
A jelenléti órákat úgy osztják el, hogy minden tizenkettedik osztály hetente három napot töltsön az iskolában, két nap pedig szabadon maradjon az otthoni felkészülésre.
Ez nem jelenti azt, hogy a többi tantárgy oktatása megszűnik. Ezek az V. modulban online, úgynevezett aszinkron formában folytatódnak. A tanárok egy online platformon teszik közzé a leckéket, feladatokat és követelményeket, a diákok ugyanott küldik be az elkészített anyagokat, amelyeket a pedagógusok értékelnek.
A tapasztalatok szerint jól jön a segítség a diákoknak
Hajdú Zoltán szerint az eddigi tapasztalatok kedvezőek. Minden tanév végén felmérést készítenek a programban részt vett végzősök és a pedagógusok körében is arról, mennyire segítette a rendszer az érettségire való felkészülést. Az igazgató szerint a visszajelzések egyértelműen pozitívak.
Az érettségi eredményeken is javulás látható. A legutóbbi vizsgán a Bolyai végzősei százszázalékos átmenési arányt értek el, az érettségi átlaguk pedig 8,86 volt. Hajdú Zoltán ugyanakkor hangsúlyozta, ezt nem lehet kizárólag a rugalmas órarendnek tulajdonítani. „Nemcsak ennek, hanem ennek is” – fogalmazott az igazgató, hozzátéve, hogy a kísérleti rendszer egyike azoknak az intézkedéseknek, amelyeket az iskola az érettségi eredmények javítása érdekében vezetett be.

A tanárokban eleinte felmerültek kérdések
A rendszer bevezetésekor a pedagógusok véleményét is kikérték – mondta Hajdú Zoltán. Az igazgató elmondása szerint kezdetben felmerült, hogy a változtatás mennyire teremthet egyensúlytalanságot a tanárok között, hiszen egyes pedagógusok továbbra is jelenléti órákat tartanak, mások tantárgyai pedig aszinkron oktatásra állnak át.
Az első év után azonban a pedagógusok visszajelzései is pozitívak voltak. A tanárok ma már a tanév elejétől tudják, hogyan alakul majd az V. modul, és ennek megfelelően tervezhetik meg a tananyag feldolgozását.
Sőt, az iskola belső felméréseiben olyan javaslat is megfogalmazódott, hogy a jövőben már a IV. modulra is terjesszék ki a rendszert.
A katolikus iskola diákjai már megtapasztalhatták, hogyan működik
Amíg a római katolikus iskola diákjai a Bolyai Farkas Elméleti Líceumhoz tartoztak, ők is részt vettek ebben a programban.
Mint ismert, a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceum létrehozásáról szóló miniszteri rendeletet 2022-ben bírósági döntéssel érvénytelenítették, a diákok pedig az iskola újbóli önállósodásáig a Bolyai Farkas Elméleti Líceumba tagolódva folytatták tanulmányaikat.
Tamási Zsolt igazgató elmondása szerint abban a két tanévben, amikor a katolikus iskola a Bolyaihoz tartozott, annak végzősei is ugyanúgy részt vettek a kísérleti programban.
Tavaly lekésték a pályázási határidőt
A katolikus iskola önállósodását tavaly augusztus végén hagyták jóvá, akkor azonban már túl késő volt ahhoz, hogy kérvényezzék a kísérleti programban való részvételt. „Tavaly annyira az utolsó pillanatban jöttünk létre, hogy már lejárt a kérvényezés határideje” – magyarázta Tamási Zsolt.
A tanintézmény ezért idén nyár elején nyújtotta be a kérelmét, amelyet a minisztérium jóváhagyott. Így a Római Katolikus Líceum a mostani tanévtől önálló intézményként is alkalmazhatja a rendszert.
A gyakorlat lényegében ugyanaz, amelyet a Bolyaiban már korábban bevezettek. Hajdú Zoltán szerint az, hogy a katolikus iskola a Bolyaiban szerzett tapasztalatok után saját intézményében is ezt a modellt választotta, szintén azt jelzi, hogy működőképesnek tartják a rendszert.
A Bolyai jövőre dönt a folytatásról
A Bolyai Farkas Elméleti Líceum jelenlegi négyéves projektje 2027-ben lejár. Ha folytatni szeretnék a kísérleti programot, újra kell pályázniuk.
Hajdú Zoltán elmondta, addig azt is mérlegelik, hogy változtassanak-e a jelenlegi modellen, illetve egészítsék-e ki új elemekkel. Felmerült például, hogy a rugalmasabb rendszert már a IV. modulra is kiterjesszék. Arról, hogy milyen formában folytatják, a pedagógusok és a szülők bevonásával döntenek majd – tette hozzá.
CSAK SAJÁT