Az országos átlagon felül teljesítettek idén a Maros megyei érettségizők, a magyar tagozatosok legjobbja 9,85-ös átlaggal került az élre. A pókai származású, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum magyar tagozatának végzős tanulója lett a megyeelső az idei érettségi vizsgán, de ugyanebből a tanintézményből került ki az a diáklány is, aki az országban egyedüli magyarként 10-es osztályzatot kapott román nyelv és irodalomból. Hajdú Zoltán iskolaigazgatótól megtudtuk, hogy idén nem volt olyan diákjuk, aki ne szerzett volna átmenő jegyet az érettségin. 

„A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum magyar tagozatának végzős tanulója az idei érettségi vizsgán 10-es osztályzatot ért el román nyelv és irodalomból” – írta szerkesztőségünkbe eljuttatott levelében Ujfalvi-Veres Dorothea tanára, Szaló Anna.

Mint kiderült, a diáklány az országban az egyedüli olyan magyar tagozatos tanuló, aki ezt az eredményt érte el. 

A Maszolnak nyilatkozva Dorothea elmondta, nem számított ilyen eredményre, sőt, a vizsgateremből kilépve úgy érezte, hogy mehetett volna jobban is.

Felidézte, kapcsolata a román nyelvvel egészen kiskorában kezdődött, amikor az utcabéli, román anyanyelvű gyerekekkel játszani kezdett. „Erre épült később az iskolai román nyelvű oktatás, amit az első perctől kezdve szerettem. A családom megértette velem ennek fontosságát és szépségét, így nyitottan fogadtam be a tudást, amit a tanítónénim, majd a tanárnőim át szerettek volna adni nekem. A folyamatos iskolai készülés mellett életem során számos olyan közösségnek voltam a tagja, ahol román nyelven folyt a kommunikáció – például edzéseken, táborokban, nyári munkák során –, így több román nemzetiségű barátra is szert tettem. A nyelv gyakorlása tehát a szabadidőmből sem hiányzott” – mondta.

Meg lehet kedvelni a román nyelvet

Dorothea saját példájából kiindulva úgy gondolja, hogy ha az ember olyan tevékenységek során használja a román nyelvet, amelyek közel állnak a szívéhez, akkor maga a nyelv sem lesz annyira idegen. „Ilyenek lehetnek – amint említettem – az edzések vagy különböző szabadidős tevékenységek, ahol lehetőséget kap az ember arra, hogy hasonló érdeklődésű, román embereket ismerjen meg, akikkel gyakorolhatja a nyelvet. De sokat jelenthet akár román nyelvű vagy román feliratozású filmek nézése, illetve román zenék hallgatása is. Véleményem szerint az ember azokat a dolgokat szereti, amelyekben jó, vagy amelyekben fejlődni tud, ezért meg kell teremteni a lehetőséget, hogy ez megtörténhessen” – hangsúlyozza.

Az idegen nyelvek ismerete érték

Családjában mindig is értéknek számított az idegen nyelvek ismerete – meséli. „Azt tanították nekem, hogy »ahány nyelvet beszélsz, annyi ember vagy«. Én a román nyelvben számos szépséget látok – például a dallamos hangzását, vagy az érdekes nyelvtani szabályait. Legfőképpen azonban az tetszik benne, hogy az alapok elsajátítása után különböző szintekre emelhető, és célként tűzhető ki, hogy ugyanazt az információt minél magasabb színvonalon, minél választékosabb szókincset használva tudjuk közölni” - teszi hozzá.

Az, hogy van aki zsigerből elutasítja a román nyelv tanulását Dorothea szerint az előítéletekből és az ösztönszerű beskatulyázásból fakad, ami nemcsak ezen, de az élet semmilyen területén nem célravezető. „Ahhoz, hogy fejlődni tudjunk, ki kell lépnünk a komfortzónánkból, és félre kell tennünk az alapvető emberi büszkeségünket. Ha meg sem adjuk magunknak az esélyt, hogy megismerjük a román nyelv ismerete által kitárulkozó világot, hogyan is várhatnánk, hogy ez a világ adjon is valamit nekünk, hozzánk?” – tette fel a kérdést.

Mit tanácsol egy most 12. osztályba lépőnek?

„Egy nagyon szép év vár rájuk, tele meghatározó és sorsfordító pillanatokkal. Tanácsolhatnám, hogy tanuljanak nagyon sokat, de ezt valószínűleg így is sokszor fogják hallani. Inkább azt mondanám: készüljenek okosan, megfelelően beosztva a rendelkezésetekre álló időt és a megtanulandó tananyagot. Ne féljek, bízzanak önmagukban és merjenek nagyot álmodni, hiszen bármire képesek lehetnek, amit igazán szeretnének. Mindezek mellett szeretném kiemelni, hogy a tanulás mellett hagyjanak időt a szórakozásra is, és éljék meg teljes szívvel azokat a pillanatokat, amelyeket ez az év tartogat számukra. A lélek épülése, gyarapodása és fejlődése ugyanolyan kulcsfontosságú, mint az agyé és a testé” – véli.

Dorothea teljesítménye inspiráló lehet

„Úgy gondolom, hogy ez a rendkívüli eredmény nem csupán a diáklány szorgalmát és tehetségét dicséri, hanem inspiráló példaként is szolgálhat mindazon magyar diákok számára, akik a román nyelv elsajátítását és vizsgáit különösen nagy kihívásnak érzik” – írta szerkesztőségünkbe eljuttatott levelében a Ujfalvi-Veres Dorothea romántanára. 

A tanárnő szerint az idei vizsga jó eredményeihez nagyban hozzájárult az új tanterv. „Aktuális szövegeket dolgozhattunk fel, és az irodalmat is más szempontból közelítettük meg. Az egyik tétel például egy érvelő szöveg volt: arról kellett írniuk, hogy a tizenévesek számára fontos-e, hogy már ebben a korban megfogalmazzák céljaikat”.

Kapcsolódó

Román érettségi: idén végre egyenlő esélyekkel indultak a magyar és a román tagozatos diákok

Az idei érettségi óvás előtti eredményei azt tükrözik, hogy a magyar tannyelvű iskolába járó diákok a román tagozathoz képest az előző években tapasztalt lemaradást majdhogynem lefaragták, szögezte le a Maszol megkeresésére Kallós Zoltán, tanügyminisztérium kisebbségi oktatásért felelős államtitkára.

eredmények érettségi érettségi eredmények Kallós Zoltán

A pedagógus elmondása szerint a siker egyik legfontosabb összetevője a gyakorlat: mint mondta, kilencedik és tizedik osztályban a diákok szókincsüket bővítik, tizenegyedik osztálytól irodalommal is foglalkoznak, így az érettségi már nem jelent hirtelen ugrást.

Szaló Anna közölte, az érettségin 10-es osztályzatot elérő tanuló, Ujfalvi-Veres Dorothea folyamatosan dolgozott, kérdezett, kérte a visszajelzéseket: mit csinált rosszul, hogyan javítsa azokat a hibáit, amelyeket dolgozataiban elkövetett, hogy elkerülje az újabb tévedés lehetőségét. „Egyéni megbeszéléseink is voltak, de órán is végig figyelt. Az utolsó év végére már nagyon intenzíven készült. Románul írta az üzeneteket is nekem, de a megbeszéléseink is románul zajlottak” – mondta.

A tanárnőtől megtudtuk, hogy a diáklánynak jó érzéke van a román nyelv iránt, de a szerinte azoknak, is van esélyük, akik nem rendelkeznek természetes nyelvérzékkel: a kulcs az, hogy megszeressék a nyelvet. „Az óra legyen hangulatos, bátorító, olyan közeg, ahol mernek kérdezni. Az olvasás és a szövegfordítás nagyon sokat segít. És persze a román nyelv iskolán kívüli használata is – a csapatsportot űzők számára például ilyen szempontból előny lehet” – részletezte.

Egészséges tanár-diák kapcsolat

„Lényeges, hogy a tolerancia és az empátia kölcsönös legyen. Én megértem a diákot, a diák is megért engem. Vannak rossz napok, vannak jó napok – szerintem az őszinteség és a nyitottság a kulcs mindenhez.”

A pedagógus munkáját nemcsak egy kivételes tanuló eredménye igazolja: tanítványai közül több diák is kilenc feletti jegyet ért el románból. Az is sokat elmond az átadott és a diákok által elsajátított ismeretekről, hogy sokan nem a romántól tartottak inkább a vizsgákon. Számukra már nem ez volt a mumus. A tanárnő szerint az érettségizők megtapasztalhatták, hogy a román jegy nem csupán rontani tud az átlagon.