Szeptember 7-én jelentős változásokkal indul a 2026–2027-es tanév, amely a kilencedikeseknek teljesen új középiskolai kerettanterveket hoz, a magyar tagozatos általános iskolásoknak pedig a kommunikációra jobban fókuszáló románnyelv-oktatást. Hogy ne szenvedjenek a diákok és javítótanárok a kánikulától, korábban tartják a 2027-es érettségit. A módszertani megújulás mellett azonban bizonytalanságokból sincs hiány: a kilencedikesek nyomtatott tankönyvek nélkül kezdik az évet, ugyanakkor kérdéses a líceumi felvételi sorsa. Várhatóan év közben megérkeznek a kilencedikes tankönyvek Mihályfalvi Katalin, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke szerint, akivel áttekintettük a főbb újdonságokat.

Az új tanévben a tanítás 2026. szeptember 7. és 2027. június 18. között zajlik. A legtöbb évfolyamon 36 tanítási hét lesz, néhány kivétellel: a 12. nappali és 13. esti, illetve csökkentett látogatású osztályok számára 34 tanítási hét lesz, és a tanév vége június 4.; a nyolcadikosok 35 tanítási hét után, június 11-én fejezik be a tanévet; a szaklíceumok és a szakiskolák számára 37 tanítási hét lesz.

Marad az öt tanítási modulból álló rendszer, valamint az Iskola másként és a Zöld hét program, amelyekre 2026. szeptember 7. és 2027. április 23. között kerülnek megrendezésre. A sívakációt a tanfelügyelőségek döntése alapján 2027. február 15. és március 7. között tervezik.

Az első, az őszi vakációra már nem is kell sokat várni, október 23-án délutántól keződik egy szünet. Az utána következőket is lehet böngészni az alábbi naptárban.

Október 5-én, az oktatás világnapján, valamint a munkaszüneti és hivatalos ünnepnapokon a tanítás szünetel.

Korábban tartják az érettségit

A jövő évi érettségi kompetenciavizsgáit április 12-23. között tartják, a nyári érettségi írásbeli vizsgáit pedig június 14-18. között szervezik meg az oktatási minisztérium szeptember 1-jei közlése szerint. A próbaérettségit 2027. március 22-25. között tartják.

Gyakorlatiasabb románórák 5-8. osztályban

A magyar tannyelvű ötödik–nyolcadik osztályok számára új, átdolgozott románnyelv- és irodalom-tanterv lép hatályba a 2026–2027-es tanévtől. A módosítások elsősorban arra vonatkoznak, hogyan tanítsák és értékeljék a diákok nyelvtudását. Cserei Gyöngyvér, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Főgimnázium romántanára, a módosított tanterv egyik kidolgozója a Maszolnak beszélt arról, hogy a hangsúly a jövőben sokkal inkább azon lesz, hogy a tanulók valódi kommunikációs helyzetekben tudják használni a román nyelvet, nem pedig azon, hogy mennyi elméleti ismeretet tudnak memorizálni, majd visszamondani.

Cserei Gyöngyvér kiemelte, négy év múlva a képességvizsga-tételeknek is tükrözniük kell a szemléletváltást, és így remélhetőleg elkerülnénk azt, ami idén nyáron történt a magyar anyanyelvű nyolcadikosok román képességvizsgáján.

A tankönyvekre várni kell a kilencedikeseknek

Az idei ősz egy jelentős tantervi reform kezdetét is jelenti: a most kilencedik osztályt kezdő diákok az új kerettantervek és új tantervek szerint fognak tanulni. Ők az első generáció, ám várhatóan nyomtatott tankönyvek nélkül kezdik az évet.

Az Országos Tanterv- és Értékelési Központ igazgatója, Bogdan Cristescu augusztus 9-én még azt nyilatkozta, hogy „a legjobb esetben” szeptember 7-én már digitális formátumban rendelkezésre állnak a tankönyvek, írta szeptember 1-jén az EduPedu. Ha az eljárások óvások nélkül zajlanak, a nyomtatott tankönyvek októberben érkezhetnek meg. Ha kifogások merülnek fel, az eljárás 2027 januárjáig is elhúzódhat. Addig a diákok a tanárok által rendelkezésre bocsátott anyagokkal fognak dolgozni.

Mihályfalvi Katalin, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke a kérdés kapcsán a Maszolnak megerősítette, az egész procedúra késésben van.

„A tankönyvszerzőknek a kézirataikat június 9-én kellett átadniuk a kiadóknak, a kiadók pedig megpályázták a kiadást, ám a tankönyvpályázatok kiértékelési fázisa nem ért véget. Ez azt jelenti sajnos, hogy 7-én nem lesz még tankönyv a diákok asztalán, de elképzelhető, hogy októberre készen lesznek, de a tanév során mindenképp megoldódik a kérdés” – vázolta a helyzetet.

A következő tankönyvpályázatokra felkészülnek

„A kiírásban szereplő mind a 33 magyar tankönyv nem tud mind megvalósulni. Valószínűleg sokkal kevesebb íródott meg, mint 33, hisz a négy hónapos tankönyvírási periódus nagyon rövid volt” – mondta még el Mihályfalvi Katalin. Az okok kapcsán kifejtette, hogy csak márciusban sikerült elfogadtatni a jogszabályt, hogy magyarul is lehet tankönyveket írni, ezért volt túl rövid az idő, hisz „valószínűleg kevés szerző tudott foglalkozni érdemben a tanítás mellett a tankönyvírással”.

Amelyik tárgyból nem írtak a magyar szakemberek kilencedikes tankönyvet, abból azt a román tankönyvet fordítják le, amelyik a legnagyobb pontszámot kapta a liciten. Hogy a kilencedikeseknek miből lesz olyan magyar tankönyve, ami fordítás, és milyen tárgyból olyan, amit magyar tanárok írtak, azt nem tudni. „Amíg le nem zárulnak a kiértékelések, addig nem lehet tudni” – válaszolta.

Mint mondta, a következő tankönyvíró pályázatokat már felkészültebben várják. „Jövőre a tizedikes tankönyvek megírására írnak ki új tankönyvpályázatot, illetve a kisebb osztályokéra, majd az utána következő évben a tizenegyedikes tankönyvek megírására. Ezekre előre lehet készülni, dolgozni a meglévő programok alapján. Amikor pedig megjelenik a kiírás, lehet pályázni, benyújtani a tankönyv-terveket” – mutatott rá.

Bízik benne, hogy fokozatosan sikerült kialakítani tankönyvszerzői csapatokat, és lesz minden tantárgyból magyar tankönyvírónk.

„Elég sok újdonsággal indulunk az új tanévben, ami részben jó, részben nem annyira, hisz a pedagógusokkal folytatott számos beszélgetés alapján elmondható, hogy az a kívánságuk – és valószínűleg szülőknek is az a vágya –, hogy legyen már egy olyan periódus az oktatásban, amikor legalább négy évig stabilan tudjuk, hogy mi szerint tanítunk, mi szerint vizsgázunk, és ne változzanak folyamatosan a szabályok” – értékelte a kezdődő tanév változásait.

Átalakul a képességfelmérő vizsga?

Erre viszont kicsi az esély, hisz nemcsak változásokból, hanem bizonytalanságokból sincs hiány, az egyik a szociális ösztöndíjakat érinti. Egyik másik példa az országos értékelési standard, amit az 1–8. osztályban tanítóknak ettől az évtől kezdve alkalmazniuk kell, viszont eddig útmutatókat nem kaptak a gyakorlati alkalmazáshoz, írta nemrég az EduPedu.

A 2027-es középiskola felvételi körül is vannak még kérdések. Mihai Dimian oktatási miniszter hétfőn sürgette, hogy mielőbb tisztázni kell, marad vagy eltörlik a felvételi szervezésének lehetőségét.

Kapcsolódó

Nemet mondtak a felvételire, de átalakítanák a nyolcadik osztályosok képességfelmérőjét

A módosítás elfogadása után az oktatási minisztériumnak új rendeletben kell megszabnia a felvételi szabályait.

középiskolai felvételi vizsga oktatás szenátus

Egyelőre a szenátus oktatási bizottsága döntött erről szerdán: egyhangúlag megszavazta azon rendelkezés eltörlését, amely lehetővé tenné a középiskolák számára, hogy külön felvételi vizsgát szervezzenek a kilencedik osztályos helyek legfeljebb felére az országos képességfelmérő vizsgát követően. A törvénytervezetet azonban a szenátus plénumának is meg kell még vitatnia.

A módosítás elfogadása után majd a minisztériumnak új rendeletben kell megszabnia a felvételi szabályait. Abban is megállapodtak ezen az oktatási bizottsági ülésen, hogy az oktatási minisztérium és a parlamenti pártok részvételével munkacsoportot hoznak létre az országos képességfelmérő vizsga átalakítására, hogy több tárgyból mérjék fel a gyerekek kompetenciáit. Erről Ștefan Pălărie bizottsági elnök beszélt.

Mihályfalvi Katalin szerint egyelőre „biztos, hogy jövőre a jelenleg érvényes rendszer szerint vizsgáznak a nyolcadikosok, sőt, véleményem szerint még egy darabig így marad”.

Kísérleti programban vesz részt két magyar iskola

Két magyar tannyelvű intézménynek még több újat hoz az új tanév, hisz kísérleti programban vesznek részt. Mihályfalvi Katalin elmondta, tavaly a középiskolai kerettantervek készítésekor kétféle készült és fogadták el a minisztériumban: a standardot – amely előírja minden tárgyból a heti óraszámot – és egy kísérletit (pilot). Utóbbi azt jelenti, hogy „az iskolák elég nagy autonómiát abban, hogy megszabják a helyi igények, a diákok, szülők igényei szerint a heti óraszámokat, természetesen bizonyos intervallumon belül”, mutatott rá.

Több tucat iskola kezd új, kísérleti kerettervek szerint az országban, és „ezek közül csak kettő magyar”: az egyik az aradi Csiky Gergely Főgimnázium, a másik a temesvári Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum.

„Ez egy olyan lehetőség lenne az iskoláink számára, amikor kezükbe vehetnék az iskolaigazgatók és a szülők az irányítást, hogy az igényeknek megfelelően tehermentesítsék a diákokat. Az első csatlakozóknak mindig kicsit nehezebb, még sötétben tapogatóznak, viszont érdemes élni a lehetőséggel, és akkor nem kell újjal mutogatni, hogy az oktatásban mekkora a teher, milyen nagy az óraszám. Megvan a jogi háttér, ami lehetőséget ad, hogy változtasson az iskola, és fontos lenne élni ezzel” – érvelt az RMDSZ oktatási felelőse, hangsúlyozva, hogy még van lehetőség csatlakozni, hiszen novemberben ismételten meghirdetik a kísérleti programot.

Kapcsolódó

Hivatalos: áprilisban tartják az érettségi kompetenciavizsgáit, júniusban az írásbeliket

Korábban lesznek az érettségi vizsgák, mint az előző években. 

végzős diákok érettségi írásbeli vizsga vizsgaidőszak