Új, átdolgozott románnyelv- és irodalom-tantervet tett közzé az Oktatási és Kutatási Minisztérium a magyar tannyelvű ötödik–nyolcadik osztályok számára. A módosítások elsősorban arra vonatkoznak, hogyan tanítsák és értékeljék a diákok nyelvtudását. Cserei Gyöngyvér, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Főgimnázium romántanára, a módosított tanterv egyik kidolgozója a Maszolnak kifejtette: a hangsúly a jövőben sokkal inkább azon lesz, hogy a tanulók valódi kommunikációs helyzetekben tudják használni a román nyelvet, nem pedig azon, hogy mennyi elméleti ismeretet tudnak memorizálni, majd visszamondani.

Az új tanterv a 2026–2027-es tanévtől lép hatályba, és a 2017 óta érvényben lévő programot váltja fel. Az eddig érvényben lévő tanterv legfeljebb 25 százalékát dolgozták át, és a változtatások főként szerkesztési és módszertani jellegűek. A tanterv szerkezete és alapvető célkitűzései nem változnak. Az átdolgozott tantervet az augusztus 27-én kiadott 5111-es miniszteri rendelettel hagyták jóvá, és augusztus 28-án jelent meg a Hivatalos Közlönyben.

A kommunikációs készség kerül előtérbe

A legfontosabb változás, hogy a román nyelv oktatásában a memoriter jellegű tanulás helyett a használható nyelvi kompetenciák fejlesztésére fektetik a hangsúlyt. A tanterv szerint a cél az általános román nyelvi kommunikációs kompetencia kialakítása többnyelvű és többkultúrájú környezetben, nem pedig az elméleti ismeretek átadása és memorizálása.

„A tanterv módosítása akkor vált egyértelműen szükségessé, amikor megjelent az új középiskolai tanterv, szembetűnő volt ugyanis, hogy a kettő között szakadás van. A kilenc–tizenkettedikes tantervet más csapat írta, és időközben megjelentek olyan szak- és módszertani kiadványok, amelyeket mindenképpen figyelembe kell venni, ha olyan tantervet dolgoznak ki, amely egy nyelv tanulását mint második nyelv tűzi ki célul. Az ötödik–nyolcadikos tanterv nem ezek az elvek szerint volt megírva, egyszerűen azért, mert a Companion Volume például még nem jelent akkor meg. A most érvénybe lépett, módosított tantervben ezeket már figyelembe vettük” – fejtette ki Cserei Gyöngyvér.

Mint részletezte, a kilenc–tizenkettedik osztályosoknak szóló tantervet már nyelvi szintekre bontották, például e szerint a kilencedikes diáknak az Európai Nyelvi Referenciakeret (CEFR)  szerinti B1-es szinten kell állnia. Ebben megszabják például azt is, hogy milyen nehézségű és hosszúságú szövegek megértését várják el tőlük, illetve milyen nyelvi kompetenciákat fejlesztenek a tanárok. A kézdivásárhelyi pedagógus elmondása szerint a módosított, ötödik–nyolcadik osztályosoknak szánt tantervben továbbra sem bontják le ilyen pontosan a kompetenciaszinteket, de mindenképpen figyelembe veszik. 

A dokumentum szerint egyébként ez az értékelésben is változást jelent a jövőben. A tanároknak a diákok tudását elsősorban annak alapján kell értékelniük, hogy képesek-e megfelelően használni a román nyelvet valós kommunikációs helyzetekben, és nem az alapján, hogy mennyire tudják visszamondani például a nyelvtani szabályokat vagy irodalomelméleti ismereteket.

A tanterv külön kiemeli, hogy a tanítás, értékelés folyamata alatt egyszerre, integráltan kell fejleszteni a szövegértést, a szóbeli és írásbeli kifejezőkészséget, az interakciós készséget, valamint a kulturális különbségek megértését.

Nem a nyelvtani szabályokat kell bemagolni

A változás a nyelvtan tanítására és számonkérésére is kiterjed. A tanterv szerint a nyelvtani ismereteket nem elsősorban elméleti szempontból, hanem gyakorlati használatuk alapján mérik fel és értékelik ki.

Vagyis nem az lesz a legfontosabb kérdés, hogy a tanuló meg tudja-e nevezni és el tudja-e magyarázni egy nyelvtani szerkezet szabályait, hanem az, hogy képes-e azt helyesen használni beszédben vagy írásban.

„Tavaly az RMPSZ pedagógusszövetség által szervezett szovátai konferencián konkrétan téma volt az, hogy az ötödik–nyolcadik osztályosok tantervét hozzá kellene igazítanunk a kilenc–tizenkettedikesekéhez, mivel az mérhetően bevált, most már két generáció is bizonyította, hogy a magyar tagozatos diákok számára kidolgozott differenciált tanterv, a hozzá igazított tankönyvek és az új vizsgatételek valódi esélyt teremtenek a sikeres román nyelvi érettségire is. Kallós Zoltán oktatási államtitkár kezdeményezésére és közbenjárása által pedig a nyáron ki is dolgozhattuk a módosított tantervet. Az idei nyolcadikos vizsga után egyesek csak populista videókban hergeltek a tanárok ellen, meg színpadiasan darabokra tépték a nyolcadikos tételt, az államtitkár és csapata, beleértve a tanterv újragondolóit, nekiállt valós megoldást keresni és dolgozni azért, hogy ilyen helyzetbe se diák, se szülő, se felkészítő tanár ne kerüljön többé” – idézte fel a romántanár.

A program szerint a kommunikáció felépítéséhez kapcsolódó szakkifejezések nem képezhetik önálló tanítás és értékelés tárgyát. A tanároknak lehetőség szerint kerülniük kell a gyakorolt nyelvi szerkezetek túlzottan elméleti bemutatását, és inkább különböző kommunikációs helyzetekben kell gyakoroltatniuk azok használatát.

A tanterv azt is egyértelművé teszi, hogy a tanultakat az országos vizsgákon nem elméleti tudásként, hanem csak gyakorlati, szövegkörnyezetbe ágyazott használatuk alapján lehet számon kérni.

A feladatokat a magyar anyanyelvű diákok szintjéhez igazítják

Az új program szerint a tanulóknak adott feladatokat az életkorukhoz, nyelvi szintjükhöz és kognitív fejlettségükhöz kell igazítani. Mint Cserei Gyöngyvértől megtudtuk, a korábbi változatban megszabták, hogy egy nyolcadikos diáknak egy 750-850 szavas román nyelvű szöveget gond nélkül meg kellett volna értenie, ami a pedagógus szerint nem volt reális elvárás.

A tananyagban és a feladatokban ezért kerülni kell a diákok szintjét meghaladó szókincset, a túl összetett irodalmi értelmezéseket, valamint azokat a nyelvtani szerkezeteket, amelyek meghaladják a CEFR által meghatározott szintet.

„A módosított tantervben csökkentettük a szövegértéses feladatokban a szavak számát, ugyanakkor a nyelvtant is rendszereztük. Most meghatároztuk azt, hogy például ötödikben meddig kell a tanároknak eljutniuk a nyelvtanoktatás terén, és honnan kell hatodikban folytatniuk azt. Mondok egy konkrét példát: ne történjen meg az, hogy ötödik osztályban rázúdítjuk a diákokra az összes cazurile substantivului (főnévi esetek) tananyagot, hanem be kell osztanunk. Továbbá a nyelvtanoktatás lényege nem az lenne, hogy az elméletet erőltessük, hanem az, hogy alkalmazzák a nyelvtant. Tehát nem azért szerepel a tantervben a cazul genitiv cu nume proprii, hogy a diák felmondja, hogy a lui Andrei az a cazul genitiv, hanem az a lényeg, hogy ötödikben tanítsuk meg nekik, hogy hogy használják helyesen: lui Andrei, Mariei és Rodicăi” – ismertette a konkrét példákat a tanár. 

A módosítások egyik célja éppen az, hogy a román nyelv tanítása jobban igazodjon a magyar anyanyelvű tanulók sajátos nyelvi helyzetéhez és nyelvi szintjeihez. Ennek érdekében egyes tartalmakat újrarendeztek, figyelembe véve az Európai Nyelvi Referenciakeret 2018-as kiegészítését is. A minisztérium indoklása szerint ugyanakkor a változtatások nem módosítják a tanterv lényegét, céljait és a meghatározott tanulási eredményeket.

Azon kérdésünkre, hogy az órai tevékenység mennyire változik meg az új előírások alapján, és hogy ez mennyire nehezíti meg a tanárok dolgát, Cserei Gyöngyvér azt a választ adta, nagyon reméli, hogy megváltozik, azt javasolják a kollégáknak, hogy mindenképpen olvassák el a módosított tantervben szereplő módszertani javaslatokat, mert abból derül ki, hogyan kellene az új irányelveket órán alkalmazniuk, de egyébként a tanárok nagy többsége képzésen vett részt a LRMIN projekt alatt 2024-ben, tudják hogyan kellene a románt mint második nyelvet tanítaniuk.

„Elméletileg nem kellene megerőltető legyen a tanároknak, van tapasztalatunk, ugyanis már leérettségizett két évfolyam azok közül, akik ilyen módszertan alapján tanulták a román nyelvet. Nincs semmi új a nap alatt, a lényeg, hogy most már ötödik osztályban is úgy kellene tanítani a román nyelvet, ahogy eddig elvárta a középiskolai tanterv, vagyis idegennyelvként” – nyomatékosította. Fontos, hogy bízzanak a folyamatban, álljanak le ott, ahol a tanterv előírja, hogy le kell állniuk, azt gyakorolják be, s annyit nagyon alaposan, amit előír, ne egyszerre akarják felvenni az összes módot és igeidőt például. Kevesebbet kell, de azt nagyon jól.

Több gyakorlati és kulturális programot javasolnak

Az új tanterv az interkulturális nevelés területén is új tevékenységeket javasol. A 2017-es programban például olvasóklub, olvasónapló készítése vagy más nemzetiségű személyek összehasonlítása is szerepelt. Az új tanterv ehelyett többek között a kulturális örökséggel kapcsolatos projekteket, hagyományok összehasonlítását, szerepjátékokat, valamint a különböző kulturális hátterű emberekkel való találkozások és személyes tapasztalatok feldolgozását ajánlja.

A cél ezzel is az, hogy a román nyelv tanulása ne kizárólag tankönyvi és elméleti feladatokra épüljön, hanem olyan helyzeteket teremtsen, amelyekben a diákok ténylegesen használhatják a nyelvet, és közben jobban megismerhetik a román kultúrát és a kulturális különbségeket.

„Mi Kézdivásárhelyen olyan közegben vagyunk, ahol a diákoknak csak velem kell románul beszélniük, vagy esetleg akkor, ha elmennek edzőtáborba vagy valahová elutaznak a szülőkkel. Éles helyzetben ritkán találkoznak a nyelvvel, csak akkor, amikor elkerülnek az egyetemre. A saját tapasztalatom: órán úgy tudtam ezt megoldani, hogy a tankönyvben sok olyan feladat van, amelyben a diákoknak a padtársaikkal kell beszélgetniük. Később akármilyen szöveget tettem eléjük tizenkettedikben, nem az történt, mint régen, hogy nem értették. Sokkal bátrabban szólaltak meg hétköznapi helyzetekben, például a futárral vagy éttermi rendelésnél. Nem ijedtek meg ettől a helyzettől” – részletezte Cserei Gyöngyvér.

Mint kifejtette, az új tanterv előnye, hogy nem csak abban segít, hogy az érettségin megszerezzék az átmentő jegyet, a cél az, hogy a középiskola után is meg tudjanak szólalni románul, ha elkerülnek nagyvárosba egyetemre például.

A képességvizsga tételeknek is változniuk kell

A módosított tantervben foglaltakat az új, 2026–2027-es tanévben ötödik osztályt kezdő diákok oktatásában kell alkalmazni, tehát négy év múlva a képességvizsga tételeknek is tükrözniük kell a szemléletváltást.

Cserei Gyöngyvér elmondta, azt még nem lehet tudni, hogy milyen mértékben változnak majd a tételek. „Jelen pillanatban azt tudom mondani, hogy ha a tanterv azt írja, hogy egy bizonyos hosszúságú szöveg megértésére kell képesnek lenniük, akkor annál hosszabb szöveget a vizsgatételben sem adhatnak fel. Ez nagy segítség lenne, és elkerülnénk azt, ami idén nyáron történt a képességvizsgán, hogy túl hosszú szöveget kaptak a diákok. Az igaz, hogy a régi tanterv lehetővé tette ezt, az előírás szerint 750-850 szavas szöveget meg kellett érteniük. Úgy gondolom, hogy már az is nagy lépés lenne, ha csak annyi változás történne a vizsgán, hogy valóban rövidebb szövegekkel dolgozhatnának a diákok. A többi feladattal ugyanis boldogulnak majd” – fogalmazta meg a pedagógus.

Hozzátette, fontos lépés lenne, ha a most ötödik osztályt kezdő diákok négy év múlva a nyelvtudásukhoz adaptált és megfelelő hosszúságú szöveg alapján vizsgáznának.

Zárásként elmondta, reméli, hogy a kollégák nyitottak lesznek a változásra, mivel nagyon sokan évek óta mondják, hogy újra kellene gondolni az ötödik–nyolcadikos tantervet. Most végre itt a lehetőség már ötödik osztálytól másként dolgozni.