Már júniusban megjelent a Hivatalos Közlönyben a 2030-tól életbe lépő új érettségi rendszert szabályozó miniszteri rendelet. A módosítások jelentősen átalakítják a végzősök számonkérését: a kompetenciavizsgák eloszlanak a tanév során, bevezetnek egy második idegen nyelvet, és a diákoknak a saját szakirányukkal ellentétes tantárgyból is vizsgázniuk kell. A reform hátteréről, pozitívumairól és a még finomításra szoruló pontokról Szabó Ödön parlamenti képviselőt, az RMDSZ oktatási szakpolitikusát kérdeztük.

Az új szabályozás azokat a diákokat érinti majd közvetlenül, akik 2026 őszén kezdik el a kilencedik osztályt, és elsőkként tanulnak majd a 2026–2027-es tanévtől bevezetendő új tantervek szerint. A szaktárca képviselői szerint a projekt célja egy olyan kiszámítható és koherens keret biztosítása, amely szorosan kapcsolódik a középiskolai oktatás új szerkezetéhez és a négy év során megszerzett valós kompetenciákhoz.

„Ez a történet valójában nem új” – mutatott rá Szabó Ödön. „Inkább arról van szó, hogy most tudatosult a közösségben, mit is ír pontosan a törvény. A tanügyi törvényben ugyanis ezek a rendelkezések már 2023 óta jelen vannak, most tulajdonképpen ezek pontosítása zajlott. Vannak ennek kifejezetten pozitív elemei, és vannak olyan részek is, amelyeket szerintem még lehet finomítani, mire a szabályozás elnyeri végleges formáját.”

Tehermentesítés és fokozatosság: kompetenciamérés év közben

Az új rendszer egyik újdonsága, hogy a kompetenciavizsgák (a román és anyanyelvi kommunikáció, a digitális készségek, valamint immár két idegen nyelv) felmérése, illetve az alapkompetenciák írásbeli értékelése nem a nyári záróvizsgák időszakára torlódik, hanem beépül a tanév rendjébe.

„Az egyik pozitívum, hogy a kompetenciavizsgák nem közvetlenül az írásbeli érettségi előtti időszakra koncentrálódnak, hanem a tanév során kell őket letenni. Ez szerintem jó megoldás, mert nem terheli meg egyszerre a diákokat. Fokozatosan hozzászoknak a vizsgákhoz, ráhangolódnak a tizenkettedik osztály végére, és természetesebbé válik számukra a felkészülés” – magyarázta az RMDSZ szakpolitikusa.

Szabó Ödön szerint szakmai szempontból ez a struktúra azért is kedvezőbb, mert a stressz nem egyszerre szakad a fiatalokra. „Úgy gondolom, ez segíti a diákokat, hiszen sokan hajlamosak az utolsó pillanatra hagyni a felkészülést, amikor már nagyon nehéz érdemben javítani az eredményeken. Ha azonban a szóbeli vizsgák év közben vannak, az jobban fókuszba helyezi azt, hogy valóban fontos záróvizsgáról van szó.”

Rugalmasság a pályaválasztásban: Véget ér a korai kényszer-specializáció?

A rendelet másik komoly visszhangot kiváltó eleme, hogy az eddigi írásbeli vizsgák mellé bevezetnek egy újat, amelyen a diákok a saját szakirányuktól eltérő tantárgyból adnak számot alapkompetenciáikról. A reál szakosoknak a történelem, földrajz, társadalomtudományok és vallás közül, míg a humán tagozatosoknak a matematika, fizika, kémia és biológia listájáról kell majd választaniuk. A humán szakosoknak emellett a történelem helyett egy idegen nyelv lesz a kötelező vizsgatárgy, a technológiai és tehetséggondozó líceumokban pedig a szaktantárgyból tartják a kötelező fővizsgát.

A szakpolitikus szerint e mögött a döntés mögött egy komoly és indokolt szakmai elképzelés áll, mivel a jelenlegi középiskolai rendszer nem elég rugalmas. „Még mindig sok olyan diák van, aki azért kerül egy adott tagozatra, mert nincs megfelelő pályaorientáció már az általános iskolában. Emiatt előfordul, hogy olyan szakirányba kerülnek, amely később nem illeszkedik sem az egyetemi terveikhez, sem a valódi érdeklődésükhöz. Például egy térségben lehet, hogy a reál tagozat számít erősnek, miközben a diák valójában humán beállítottságú. Mégis oda jelentkezik – szülői ösztönzésre, a baráti közösség miatt, vagy egyszerűen azért, mert más lehetőség nincs a közelben, illetve nehezen tudna ingázni. Ezek mind valós problémák.”

Mivel a jelenlegi rendszer érettségije mereven kettéválasztja a tantárgyakat fontosakra és kevésbé fontosakra – elsorvasztva a nem vizsga-tárgyak presztízsét –, a szakértők a tapasztalatok alapján differenciált, de kötelező keresztirányú vizsgát javasoltak.

„Ez megkönnyíthetné az esetleges későbbi egyetemi irányváltást” – mutatott rá Szabó Ödön. „Ha például valaki reál osztályba került a már említett okok miatt, de időközben rájön, hogy valójában a humán terület áll hozzá közelebb, akkor legyen meg az a tudásalap és vizsgaeredmény, amely bátrabban lehetővé teszi számára ezt a váltást. Így nem csak a harmadik vagy negyedik egyetemi próbálkozás során találná meg azt a pályát, amely valóban neki való. Ma nagyon sok hallgató vált szakot már az első vagy második egyetemi évben. Egyszerűen azért, mert először azon az úton próbál továbbhaladni, amelyet a középiskolában kijelöltek számára, később azonban rájön, hogy az nem illik a személyiségéhez.”

Kapcsolódó

Célegyenesben az érettségi vizsga reformja – Kiszámítható rendszer vagy bonyolítás?

Elküldték a Hivatalos Közlönyhöz megjelentetésre a 2030-tól érvényes érettségirendszer tantárgyait és vizsgáit jóváhagyó miniszteri rendeletet – közölte Mihai Dimian ügyvivő oktatási miniszter.

oktatás érettségi vizsga érettségi oktatási reform

Ez a jelenség komoly anyagi terhet is róhat a családokra, hiszen az állam alapvetően csak egy alapképzés finanszírozását vállalja a felsőoktatásban. Egy későbbi szakváltásnál a képzés tandíjkötelessé válik, ami sok tehetséges fiatalt kiszoríthat az egyetemekről.

„Ebben az értelemben tehát ennek a javaslatnak van szakmai logikája. Természetesen nagyon fontos lesz, hogy a vizsgatételek valóban az adott tantárgy óraszámához és tananyagához igazodjanak. Emellett a diákok szemléletének is jót tesz, ha nem kell túl korán véglegesen szakosodniuk. A középiskolának nem feltétlenül az a feladata, hogy nagyon szűk szakmai irányba terelje a tanulókat. A sikeres oktatási modellekben a valódi specializáció inkább az egyetemen, majd a mester- és doktori képzés során történik meg” – tette hozzá a képviselő.

Két idegen nyelv: Országos ambíciók és a kisebbségi oktatás kérdőjelei

A rendelet értelmében a végzősöknek az eddigi egy helyett két idegen nyelvből kell majd számot adniuk nyelvi kompetenciáikról. Szabó Ödön szerint ez a célkitűzés inkább egyfajta országos ambíció megfogalmazása egy globális piacon, a gyakorlatban azonban árnyaltabb a kép.

„Én már annak is nagyon örülnék, ha minden diák legalább egy idegen nyelvet valóban magas szinten elsajátítana, olyan szinten, hogy azon ténylegesen dolgozni is tudjon. A kisebbségi oktatásban ez külön kérdés. Ott ugyan az anyanyelv nem nemzetközi világnyelv, de annak oktatása folyamatos, és abból érettségiznek is a diákok. Ezért ezen a területen lehet még finomítani a szabályozást” – hívta fel a figyelmet a politikus, utalva a kisebbségi diákok eleve nagyobb nyelvtanulási terheire.

Hozzátette, a technológiai bumm is átírhatja a terveket: „Az ország célja ugyanakkor az, hogy a következő generáció akár két világnyelven is képes legyen boldogulni egy globalizált környezetben. Közben azonban a technológia is rendkívül gyorsan fejlődik. A mesterséges intelligencia és a fordítótechnológiák várhatóan sokat változtatnak ezen a területen, ezért elképzelhető, hogy a második idegen nyelv kötelező szerepe idővel újragondolható lesz. A kisebbségi közösségek számára ez a javaslat nem feltétlenül a legszerencsésebb formában jelent meg, ezért erről szerintem még érdemes lesz később is beszélni, amikor már látszik a végleges szabályozás.”

Lehetőség az érettségi jegy javítására? 

A beszélgetés során felmerült az a külföldön már működő gyakorlat is, hogy a diákok sikeres érettségi után, de jobb jegy reményében újra vizsgázhassanak egy-egy tárgyból.

„Most is lehet ismétlővizsgát tenni, ha valakinek nem sikerült az érettségi. Más kérdés azonban, ha valaki ugyan sikeresen vizsgázott, de például egy nyolcast szeretne tízesre javítani. Jelenleg erre nincs lehetőség. Ez azonban egy lehetséges irány lehet a jövőben” – vélekedett Szabó Ödön. Hozzátette,  ennek részletes szabályozását még ki kell dolgozni, hiszen rendezni kell például azt a jogi dilemmát is, hogy mi történik akkor, ha valaki a javító vizsgán végül rosszabb eredményt ér el, mint az első próbálkozásra.

Zárásként az oktatási szakpolitikus emlékeztetett: az érettségi igazi súlyát ma leginkább az adja, hogy ez a felsőoktatás egyetlen formális kapuja. „A munkáltatók többsége később már nem  az érettségi jegyet nézi, hanem azt, hogy a jelentkező rendelkezik-e a szükséges végzettséggel, illetve a munkához szükséges tudással. A tényleges szakmai alkalmasságot úgyis a gyakorlatban mérik fel. Vannak azonban olyan területek – például egyes egészségügyi vagy más szakmai pályák –, ahol szükség van hivatalos végzettséget igazoló dokumentumokra. Ezekben az esetekben az érettségi továbbra is fontos szerepet tölt be.”