Elküldték a Hivatalos Közlönyhöz megjelentetésre a 2030-tól érvényes érettségirendszer tantárgyait és vizsgáit jóváhagyó miniszteri rendeletet – közölte Mihai Dimian ügyvivő oktatási miniszter.

Az új szabályozás azokra a diákokra vonatkozik, akik 2026-ban kezdik el a 9. osztályt, és elsőkként tanulnak majd a 2026-2027-es tanévtől bevezetendő új tantervek szerint – számol be az Agerpres hírügynökség.

A rendelet értelmében az új rendszer egyik újdonsága, hogy a kompetenciavizsgákon a román nyelvi és az anyanyelvi kommunikációs készségek, illetve a digitális kompetenciák értékelése mellett az eddigi egy helyett két idegen nyelvből mérik fel a végzősök nyelvi kompetenciáit.

Egy másik fontos újdonság, hogy az eddigi írásbeli vizsgák mellé bevezetnek egy újabbat. Ezen a szakirányuktól eltérő tantárgyból mérik fel a végzősök alapkompetenciáit. A reál szakosoknak a történelem, földrajz, társadalomtudományok és vallás, a humán szakosoknak pedig a matematika, fizika, kémia és biológia közül kell majd választaniuk.

További újdonság, hogy a humán szakos tanulók számára a történelem helyett egy idegen nyelv lesz a kötelező vizsgatantárgy, a technológiai szakirány és a tehetséggondozó szakoktatás esetében pedig a szaktantárgyból tartják a kötelező vizsgát.

A rendelet azt is előírja, hogy az idegen nyelvi kompetenciák felmérését, a digitális kompetenciák értékelését, illetve az alapkompetenciák írásbeli felmérését tanév közben kell megszervezni.

A minisztérium képviselői szerint a projekt célja egy kiszámítható és koherens keret biztosítása, amely szorosan kapcsolódik a középiskolai oktatás új szerkezetéhez és a négy év során megszerzett kompetenciákhoz.

Az új struktúra azonban máris komoly visszhangot váltott ki a pedagógusok körében. Ionuț Oprea bukaresti román nyelv és irodalom szakos tanár, osztályfőnök az Adevărul megkeresésére részletesen elemezte a tervezetet: bár üdvözöl bizonyos pontokat, számos sebezhetőségre és aggályra hívja fel a figyelmet.

Két kötelező idegen nyelv: szép elmélet vagy logisztikai rémálom?

A tanár számára a legnagyobb aggodalmat az a módosítás jelenti, amely szerint két idegen nyelvből is kötelezővé tennék a nyelvvizsgát.

„Papíron ez egy csodálatos cél: a végzőseinknek két idegen nyelven kellene folyékonyan kommunikálniuk. A valóságban viszont kérdéses, hány iskolának van meg a humán és anyagi erőforrása ahhoz, hogy a diákokat valóban felkészítse egy szóbeli érettségire a második idegen nyelvből. Tudjuk jól, hogy sok líceumban a második nyelvet alacsony óraszámban tanítják, a tanárok túlterheltek, a diákok pedig csak extra teherként élik meg.

Ha ezt a tantárgyat az első nyelvvel azonos szintű, kötelező vizsgává emeljük, azzal hatalmas szakadékot kockáztatunk a jól felszerelt és a hátrányos helyzetű iskolák, valamint a magánórákra járó és az attól eleső diákok között. Szervezési szempontból pedig kérdéses, hogyan képesek a vizsgaközpontok ennyi szóbeli vizsgát lebonyolítani anélkül, hogy a vizsgaidőszak egy logisztikai maratonná válna” – mutatott rá Ionuț Oprea.

Választható tantárgy a vallás

A pedagógus szerint egy másik rendkívül érzékeny pont a vallás megjelenése a választható írásbeli tantárgyak között a társadalomtudományok és a filológia szakosok számára.
„Felmerül a kérdés: egy vallásvizsga – bármilyen szigorú is legyen a tanterv – összehasonlítható-e a nehézségi fok és az értékelés objektivitása szempontjából egy történelem-, földrajz- vagy pszichológiavizsgával? Fennáll a veszélye, hogy sok diák nem meggyőződésből vagy tudásszomjból választja majd a vallást, hanem mert úgy vélik, ebből könnyebb átmenő jegyet szerezni. Kíváncsian várom a kerettantervet, de egyelőre ez az intézkedés elhamarkodottnak tűnik” – magyarázta a tanár.

Veszélyben a tételsorok titkossága?

A konkrét tantárgyi kérdéseken túl a pedagógus egy mélyebb, rendszer szintű problémára is figyelmeztet, amely magával a vizsga megszervezésével kapcsolatos.

„Van egy rendszerszintű probléma: egy olyan érettségi szervezési összetettsége, ahol minden vizsgázó saját maga állítja össze a vizsgatárgyai kombinációját. Természettudományok szakon például az első tárgyat a fizika, kémia, biológia közül választhatják, a másodikat pedig ugyanezen három tárgy, valamint a matematika és az informatika közül. Ez azt jelenti, hogy ugyanabban a vizsgateremben több tucatnyi különböző tételkombináció létezhet egyszerre.
Hogyan biztosítják majd a tételek titkosságát? Hogyan nyomtatnak és kézbesítenek időben ennyi variációt? Fennáll a súlyos adminisztratív hibák és a kiszivárogtatások kockázata. Emellett az iskoláknak és vizsgaközpontoknak masszívan be kell fektetniük a nyomtatási, tárolási és differenciált javítási logisztikába, ami olyan plusz pénzügyi és emberi erőforrásokat igényel, amelyek sok megyében – talán még Bukarestben sem – állnak rendelkezésre” – hangsúlyozta a pedagógust.

Konklúzió: a sietség kudarcot szülhet

Ionuț Oprea szerint a projektnek vannak erős pontjai, de komoly gyengeségei is. A hatástanulmányok és megfelelő finanszírozás nélküli, elkapkodott bevezetés kockáztatja, hogy egy jó szándékú kezdeményezés kudarcba fulladjon.

„A kockázat az, hogy kapunk egy formájában modernnek nevezett, de tartalmában mélyen igazságtalan és kaotikus vizsgát. 2030-ig ugyan van még elég idő a korrekciókra, de a párbeszédnek valódi szakmai egyeztetésnek kellene lennie, nem csak látszatintézkedésnek” – zárta gondolatait a pedagógus.