Lesz, ahol gyerekek próbálhatnak ki népi hangszereket, máshol passiójátékosok találkoznak, dokumentumfilmeket vetítenek, táncházakat tartanak vagy klasszikus zenére születik festmény a közönség szeme előtt. Október 9. és 18. között rendezik meg a XVII. Székelyföld Napokat: a tíznapos programsorozat nemcsak a városokat, hanem kisebb falvakat is összekapcsol Háromszéken, Hargita és Maros megyében.

A rendezvénysorozat részleteit hétfőn, Kovászna Megye Tanácsának sepsiszentgyörgyi székházában ismertették. A három érintett megye kulturális intézményeit Gáj Nándor, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke, Incze Tünde, a marosvásárhelyi Kultúrpalota osztályvezetője, Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetője, Bartalis Izabella, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont vezetője, Kolcsár Béla, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ vezetője, valamint Imreh István, a sepsiszentgyörgyi Művészeti Népiskola kulturális programokért felelős osztályvezetője képviselte.

Az idei Székelyföld Napok mottója: Örökségből jövő. A sajtótájékoztatón többször is elhangzott, hogy a hagyományt nem elég vitrinbe zárva őrizni. Akkor marad élő, ha a jelen közösségeit, köztük a fiatalokat is képes megszólítani.

„A népi kultúra nemcsak jövő, hanem menő is” – fogalmazott játékosan Imreh István. Szerinte ezért kapnak hangsúlyos szerepet a gyerekkoncertek, mesetáncházak, népi játékok és hangszerbemutatók: ezekből nőhet ki a következő táncházas, zenész vagy hagyományőrző nemzedék.

A kultúra nem áll meg a megyehatároknál

A Székelyföld Napokat tizenhét éve szervezi közösen Kovászna, Hargita és Maros megye. Gáj Nándor szerint ez a három megye közötti együttműködés egyik legszebb és legtartósabb példája. „Közös értékeink és kulturális örökségünk összekötnek bennünket. A megyehatárok nem jelentenek akadályt a kultúra számára” – hangsúlyozta Kovászna Megye Tanácsának alelnöke.

Az együttműködés nem csupán azt jelenti, hogy ugyanabban a tíz napban mindhárom megyében programokat tartanak. A kulturális intézmények előadásokat, kiállításokat, koncerteket és foglalkozásokat is cserélnek egymással.

Így jut el például a háromszéki Hangszersimogató Parajdra, a Tekergők együttese Csíkmadarasra, a Folker zenekar Borszékre, a Ványolós család régizenei koncertje pedig Zágonba. Brassó megyéből a négyfalusi népdalkör érkezik Sepsiszentkirályra.

Ferencz Angéla szerint Székelyföldön folyamatosan születnek értékes kulturális alkotások, ezek azonban csak akkor tölthetik be közösségi szerepüket, ha hozzáférhetővé teszik és mozgásba hozzák őket. „Sok érték keletkezik, és ebben akkor van jövő, ha helyzetbe hozzuk ezeket, és mozgatjuk is” – fogalmazott a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetője.

33 településen 46 esemény

Imreh István tájékoztatása szerint Kovászna megyében harminchárom település kapcsolódik be a Székelyföld Napokba, összesen negyvenhat eseménnyel. Az ünnepélyes megnyitót október 9-én Baróton, az Erdővidék Múzeumában tartják.

A háromszéki programkínálatban a gyermekek kerülnek előtérbe. Tíz nekik szóló rendezvényt és öt felnőttkoncertet szerveznek, emellett bábszínház, népzene, mesetáncház, képzőművészeti program és színházi előadás is várja a közönséget. A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház két produkciót hoz Sepsiszentgyörgyre.

Imreh István szerint a játékos tálalás mögött valós kulturális tartalom áll. A cél az, hogy a gyerekek ne valami távoli, kötelezően tisztelendő emlékként találkozzanak a népi kultúrával, hanem saját élményt szerezhessenek róla.

A rendezvénysorozat egyik kiemelt háromszéki eseménye a Történelem filmtükörben című találkozó lesz. Bán Mórt, a Hunyadi-regénysorozat szerzőjét Sepsiszentgyörgyön és Baróton történészek kérdezik a könyveiről és az azokból készült filmsorozatról.

Kaptár huszonhárom filmmel

A háromszéki program másik hangsúlyos eseménye a Kaptár dokumentumfilm-szemle. Imreh István közölte: az idei kiadásra huszonhárom alkotást neveztek be. A díjátadót a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban tartják, ahol négyórás vetítésen mutatják be a díjazott filmeket. Az alkotások később más székelyföldi településekre is eljuthatnak, a helyi közösségek ugyanis külön vetítéseket igényelhetnek.

A szervezők szerint ez jól példázza a Székelyföld Napok egyik legfontosabb küldetését: egy kulturális alkotás ne csak ott legyen látható, ahol megszületett, hanem induljon útnak, jusson el kisebb településekre is, és teremtsen új találkozásokat.

Márton Áron öröksége összeköt

A Márton Áron-emlékév programjait Bartalis Izabella, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont vezetője ismertette. A püspök születésének 130. évfordulójára Lázár Csilla által összeállított vándorkiállítást Kézdivásárhelyen, a kantai épületben és Bereckben is bemutatják, majd udvarhelyszéki egyházi helyszíneken folytatja útját. Gyergyószentmiklóson Nagy Zoltán hitoktató tart előadást, és levetítik A hegy című filmet.

Az idei Orbán Balázs-díjak átadását október 15-én tartják a marosvásárhelyi Kultúrpalota Tükörtermében. Incze Tünde elmondta: a díjazottak kiválasztásakor központi szempont volt Márton Áron hagyatékának kutatása, feldolgozása és emlékének megőrzése.

A csíki térség eseményeit Ferencz Angéla ismertette. Csíksomlyón rendezik meg az első Kárpát-medencei passiójátékos-találkozót, Tusnádfürdő pedig a tizennegyedik gyermeknéptánc-fesztiválnak ad otthont. Szépvízen káposztaszüretet tartanak, Borospatakán táncházba várják az érdeklődőket, Csíkmadarason pedig a háromszéki Tekergők együttes lép fel az új kultúrházban.

A Csíki Székely Múzeumban a mohácsi csata ötszázadik évfordulójához kapcsolódó tárlatot, valamint a Székely himnusz történetét bemutató kiállítást lehet megtekinteni. Mindkét tárlathoz ingyenes vezetést is kínálnak.

Az Erdélyi Kárpát-Egyesület túrát szervez az Isten székére, egy másik honismereti kirándulás pedig Erdővidékre vezet.

Udvarhelyszéken Máréfalván emlékeznek meg a székely kapuk megmentéséért dolgozó Kovács Piroskáról. A Nyitott kapuk – Élő örökség című konferencia nemcsak munkásságát idézi fel, hanem azt a közösségépítő szemléletet is, amelyet képviselt.

A káposzta, mint kulturális örökség

A gyergyói térségben húsz rendezvényt szerveznek – ismertette Kolcsár Béla, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ vezetője. A gyermek- és bábszínházi előadások mellett Elekes Gyula tűzzománcművész kiállítása, Romfeld Ákos Beszélő arcok című fotótárlata és a Figura Stúdió Színház produkciói is szerepelnek a kínálatban.

Gyergyószárhegyen a káposztafesztiválhoz kapcsolódva mutatják be a helyi káposzta több mint háromszáz éves történetét feldolgozó kötetet. Kolcsár Béla szerint ez az egyetlen, eredetiségi tanúsítvánnyal védett székelyföldi zöldség.

Ugyanitt a gyergyói népzene arcait és népdalait bemutató első kötetet is megismerheti a közönség, Kisportik Irén pedig a magyar népi kultúra prehisztorikus gyökereiről tart vetítéssel egybekötött előadást.

A Kultúrpalotában nem kötelező a csend

„Aki nem tudja, honnan jön, nem tudja, merre halad. Mi jól tudjuk, honnan jövünk, és azt is, merre szeretnénk továbbmenni” – fogalmazott Incze Tünde a marosvásárhelyi programok bemutatásakor.

A marosvásárhelyi Kultúrpalota osztályvezetője szerint az épített, írott és szellemi örökséget nemcsak megőrizni kell, hanem úgy továbbadni a fiataloknak, hogy azok kapcsolatot tudjanak teremteni vele.

A CoolTourPalota program egy régi múzeumi beidegződést szeretne megdönteni: azt, hogy a kiállítóterekben kizárólag csendben és távolságtartóan lehet jelen lenni. Kvízek, fiataloknak szóló gyorstalálkozók és interaktív feladatok töltik meg a Kultúrpalotát.

A művészeti líceum festészet, grafika, szobrászat és kerámia szakos diákjai nemcsak kiállítják munkáikat, hanem a helyszínen alkotnak is. A Navarra kortárs táncegyüttes nem a megszokott színpadon, hanem a palota különböző tereiben lép fel, egy másik eseményen pedig klasszikus zene inspirálja a közönség előtt dolgozó képzőművészt.

A marosvásárhelyi kínálatban szerepel az Ariel Bábszínház bemutatója, a Maros Művészegyüttes gyermekelőadása, rendkívüli filharmóniai koncert, múzeumpedagógiai foglalkozások és vezetett séták is.

Kép, zene és tánc

Bartalis Izabella a térségek között utazó produkciók közül a Szimmetriák és székelyek című audiovizuális előadást emelte ki. A produkciót Székelyudvarhelyen, Marosvásárhelyen és Gyergyószárhegyen is bemutatják.

Zsigmond Aranka festőművész képei Cári Tibor zeneszerző hangfestményeivel és Dávid Anna hegedűjátékával kelnek életre. Marosvásárhelyen a Boróka és a Csillagfény néptáncegyüttes, valamint a sepsiszentgyörgyi Művészeti Népiskola növendékei is közösen lépnek színpadra.

A szervezők szerint ezek a találkozások mutatják meg leginkább, mit jelent az idei mottó. Az örökség nem lezárt múlt, hanem alapanyag: új előadások, alkotások és közösségi élmények épülhetnek belőle.

A XVII. Székelyföld Napok településekre és időpontokra bontott programja a www.szekelyfoldnapok.ro oldalon követhető.