A székelyföldi megyék közül Kovászna megye javított legtöbbet az érettségi eredményein az óvások utáni végleges jegyek alapján: 3,5 százalékkal javult az átmenési arány Háromszéken, míg Hargita megyében 2,5 százalékos az emelkedés, Maros megyében pedig 1,9 százalékos – derül ki az oktatási minisztérium által közzétett részletes eredményekből. Hargita megyében összességében 66,3 százalék ment át, Maros megyében 74,6, míg Kovászna megyében 71,2 százalék. Míg 2024-ben a magyar diákok átmenési aránya 12,2%-kal maradt el az országos szinttől, 2025-ben ez a különbség mindössze 5,2%-ra csökkent.

Mint korábban írtuk, összességében 74,3%-ról 76,5%-ra javult az átmenési arány az idei érettségin az óvások után. Az idén végzettek átmenési aránya 79,9%-ról 81,9%-ra emelkedett. Az eredményeket úgy közli az oktatási minisztérium, hogy külön is mutatja az idén végzett évfolyamok eredményeit és a korábban végzettekét, így ezeket mi is kiemeljük külön. 

Összesen 39 734 óvást nyújtottak be országosan, tavaly ennél jóval több volt: 51 373. Legtöbbet: 17 ezer óvást a románjegy miatt tettek le.

Hargita megye: több mint 2 százalékot javítottak 

Hargita megyében az idén végzettek esetében 2,2 százalékkal javult az átmenési arány: 75,3 százalék kapott átmenő jegyet, míg az óvások előtt 73,1 százalékuk. Összességében, a korábban végzetteket is belevéve 66,3% ment át, míg az óvások előtt 63,8%.

Hargita megyében idén 762 dolgozat esetében kérték a kapott értékelés felülvizsgálatát: románból 357 óvás érkezett be, és 340 esetben módosítottak a jegyen: 57 százaléknak emeltek többnyire fél ponttal a románjegyét, de négy diák esetében 1,5 ponttal is emelkedett a korábbi jegy, az óvást benyújtók mintegy 40 százalékának csökkent a jegye.

A magyar nyelv és irodalom jegy miatt 61 óvás érkezett be, és minden esetben módosítottak a jegyen többnyire félpontnyit: mintegy 70 százalékban emeltek a jegyen, a többi csökkent. A kötelező választott tantárgyakból írt dolgozatuk esetében – matematika vagy történelem – 183-an kértek újrajavítást, és ebből 170 jegy változott szintén többnyire fél ponttal: mintegy 60 százalékuk kapott nagyobb jegyet.

A szaknak megfelelő választott tárgyból kapott jegyük miatt 161-en nyújtottak be óvást a megyében, és 151 dolgozat jegyén módosítottak, ebből körülbelül 74 százaléknak emeltek.

Hargita megye korábbi években elért átmenési arányaihoz képest az idei érettségi jelentős javulást hozott, hisz az idei évfolyamokból 8,4 százalékkal többen mentek át tavalyhoz képest. De már az óvások előtti emelkedés – 6,2 százalék – is látványos volt. Ennyivel egy megyében sem javult az átmenők aránya.

Maros megye: közel ezer óvás

Maros megyében az idei végzettek 81,8 százaléka kapott átmenőt az óvások után, míg az első eredmények szerint 80,3%. Az összes vizsgázó eredményét belevéve az óvások után 2,4 százalékkal javult az átmenők aránya, és 74,6 százalék lett.

Maros megyében összesen 973 óvást nyújtottak be, ebből 412-t a román nyelv és irodalom vizsgára vonatkozóan, 395 esetben módosult a jegy: mintegy 29 százaléknak fél ponttal, 27 százaléknak legtöbb egy ponttal emelkedett, közel 20 százalékuknak 0,5 ponttal csökkent a jegyük. 43 óvást nyújtottak be a magyar jegy miatt, és az újrajavítást kérők több mint felének nőt a jegye, míg közel felének csökkent.

275 esetben a kötelező választott tárgy jegyének javítását kérték, 260 jegy módosult, ebből mintegy 60 százaléknak emelkedett. 243 a szaknak megfelelő választott tárgyból írt dolgozat újrajavítását is kérték, 227 jegyen módosítottak, 64 százalék kapott jobb jegyet.  

Háromszék javított a legtöbbet

Kovászna megyében jelentősen javult az átmenési arány az óvások elbírálása után: az idei évfolyamok 79,2 százalék ment át, míg az óvások előtt 76 százalék. Az óvások előtt az összes vizsgázó 67,63 százaléka vizsgázott sikeresen, míg óvások után 3,5 százalékkal többen: 71,2 százalék a végleges eremény. Az átmenési arány a székelyföldi megyék közül itt javult a legtöbbet. 

Kovászna megyében összesen 389 óvást tettek le az érettségizők, ebből 200-at a román jegy miatt, 197 jegy módosult, ebből közel 70 százalék kapott végül jobb jegyet. A magyar nyelv és irodalom vizsga eredményei miatt 29-en fellebbeztek, mintegy 72 százalékuknak emeltek a pontszámán. Kilencvenen óvták meg a kötelező választott tárgyból kapott értékelést, ebből 84 jegy módosult, 63 százalékuknak jobb jegye lett, a többieknek rosszabb. Hetven óvást tettek le a szaknak megfelelő tárgyból kapott jegy miatt, 67 jegy módosult, és mintegy 67 százalékban jobb lett, a többi alacsonyabb lett a korábbinál.

Kapcsolódó

„Az idegen nyelvek ismerete érték” – Egyedüli magyarként írt 10-est a román érettségin Ujfalvi-Veres Dorothea

A Bolyai Farkas Elméleti Líceumban tanuló diáklány és tanárnője nyilatkozott a Maszolnak. 

érettségi érettségi eredmények Bolyai Farkas Elméleti Líceum

Székelyföld, Szatmár, Szilágy és Máramaros nagyot javított

Az idei évfolyamok eredményeit tekintve tavalyhoz képest Hargita, Kovászna, Maros, Ilfov és Gorj megyében javultak jelentősen az eredmények. A Hargita megyein – 8,4 százalék – kívül Kovászna, Maros, Ilfov és Giurgiu megye javított jelentősen. Kovászna megye 3 százalékot, Maros megye 2,4-et, Ilfov és Giurgiu 2,1 százalékot, míg Máramaros, Szatmár és Szilágy megye 1,6-1,3 százalék között.

Fordulópont a magyar diákok érettségi eredményeiben

Míg 2024-ben a magyar diákok átmenési aránya 12,2%-kal maradt el az országos szinttől, 2025-ben ez a különbség mindössze 5,2%-ra csökkent. Ez a közel 7 százalékpontos javulás nem pusztán statisztikai adat, hanem egy hosszú éveken átívelő kisebbségi oktatáspolitikai munka eredménye – írja közleményében az RMDSZ.

Mint írják, az idei érettségi legnagyobb előrelépése a román nyelv és irodalom tantárgyhoz köthető: a magyar tannyelvű osztályok diákjai körében 8%-kal emelkedett az átmenési arány. „Ez a jelentős javulás elsősorban annak tudható be, hogy az RMDSZ kezdeményezésére most először külön vizsgatételeket kaptak a magyar anyanyelvű tanulók – olyan feladatsort, amely illeszkedett ahhoz a tananyaghoz és oktatási szemlélethez, amely alapján éveken át készültek. A számok magukért beszélnek: Hargita megyében például 8,4%-kal nőtt a sikeres érettségizők aránya. Országosan pedig a végzős tanulók 81,9%-a teljesítette sikeresen a vizsgát” – áll a közleményben.

„Tizenhárom évvel ezelőtt az RMDSZ elérte, hogy a magyar anyanyelvű diákok egy speciális tanterv alapján, kommunikáció- és kompetenciaelvű tantervek szerint tanulhassák az ország nyelvét. Most pedig ennek látszik az eredménye” – fogalmazott Kallós Zoltán, kisebbségi oktatásért felelős államtitkár. Hozzátette: „Nem arról van szó, hogy egy lebutított, túlegyszerűsített vizsgatételt kaptak a diákok, sokkal inkább arról, hogy az elmúlt években használt tantervhez és tananyaghoz illeszkedő tételből vizsgáztak, ez pedig megmutatkozik az eredményekben is. Sokat dolgoztunk azért, hogy a tételeket olyan tanárok szerkesszék, akik ismerik a speciális tantervet, tudják, hogy mit tanultak a diákok, és ezzel összhangban állították össze a vizsgatételeket is” – tette hozzá.

Az idei végzős évfolyam volt az első generáció, amely teljes egészében a speciális tanterv alapján tanulta a román nyelvet, és érettségi vizsgáját is ennek megfelelően tehette le. „Hosszú és nehéz folyamat volt, de a legfontosabb cél továbbra is az, hogy a kisebbségi diákok megtanuljanak kommunikálni az ország nyelvén, és hogy a vizsgákon elért eredmények a valódi tudásukat tükrözzék” – hangsúlyozta Kallós Zoltán. A tanterv célja, hogy a magyar gyermekek gyakorlati kommunikációs eszközként sajátítsák el a román nyelvet, az életben való boldogulás érdekében.

„A pozitív fordulathoz a kiegészítő támogatások is hozzájárultak: az RMDSZ által szervezett, ingyenes érettségi felkészítő programok országszerte segítették a diákokat, akárcsak az ingyenesen biztosított román érettségi tesztgyűjtemény, amely célzottan a magyar tannyelvű tanulók számára készült” – nyilatkozta Mihályfalvi Katalin, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke.

Kelemen Hunor az RMDSZ elnöke gratulált az érettségizőknek: „Azt látjuk, az idei érettségi eredményei román nyelvből jelentősen javultak a tavalyhoz képest. Igazunk volt, amikor azt mondtuk: a román nyelvet másként kell tanítani: külön tanterv, külön tankönyv kell. Tudjuk, hogy messze nem értünk az út végére, még sok tennivalónk van, mindig lehet jobban, többet, de ez most egy valós, biztató lépés előre” – írta Facebook-bejegyzésében.