A felső légúti és az influenzás megbetegedések téli időszakban, szokásosan jelentkező, második hullámát éljük át ezekben a hetekben. Bár az esetszámok növekedésének üteme már csökkenő tendenciát mutat, a kórházakra nagy terhet ró a betegséghullám akár felnőttekről, akár gyerekekről legyen szó. Bár az esetek jelentős része megelőzhető védőoltás által, sokan nem élnek ezzel a lehetőséggel, pedig az egyéni felelősségvállalásnak nagy szerepe van az egészség megőrzésében – ennek részleteiről dr. Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője beszélt a Maszolnak.

Szezonális és kötelező vakcinák: alacsony átoltottság Maros megyében

A Maros Megyei Egészségügyi Igazgatóság adatai szerint a megyében továbbra is aggasztóan alacsony a gyermekek átoltottsági aránya. Egy 2024 augusztusában végzett felmérés alapján a 2023 júliusában született csecsemőknek csupán 54,81 százaléka kapta meg a DTaP/IPV/Hib/HepB hat komponensű védőoltást. Az oltás a diftéria (D, torokgyík), tetanusz (T), szamárköhögés (P), polio (inaktivált polio vakcina - IPV) és a B típusú Haemophilus influenzae (Hib), illetve a Hepatitis B (HepB) ellen nyújt védelmet. Az oltás polio részét ma már a kombinált injekcióban adják be és nem szájon át. Egy évvel idősebb társaik esetében az arány 79,13 százalék, ami ugyan magasabb, de még mindig nem éri el az ajánlott szintet.

Bár a Maros megyei jelentés szerint az elmúlt időszakban nem jegyeztek torokgyík, merevgörcs (tetanusz), gyermekbénulás vagy kanyarós eseteket, az alacsony oltási arány hosszú távon komoly közegészségügyi kockázatot jelenthet.

A 2024–2025-ös influenzaszezonban is hasonló tendencia figyelhető meg: a 0-14 éves gyermekek közül eddig csak 1834-en kapták meg az influenza elleni védőoltást, ami messze elmarad az ideális szinttől. A legkevesebb oltást az egy éven aluli csecsemőknek adták be, mindössze 20-at, a legtöbbet a 10-14 éveseknek, összesen 381-et. Az alacsony oltottsági arány meg is látszik a járványhelyzeten, hiszen az influenzaszezon kezdete óta 465 influenzás esetet jelentettek Maros megyében, közülük 284 beteg kórházi ellátásra szorult, köztük 107 tizennégy év alatti gyermek.

A védőoltással megelőzhető betegségek közül a szamárköhögés (pertussis) okoz most komolyabb problémát: 37 gyermek került kórházba a betegség miatt.

A Maros Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője, Iuliu Moldovan a Maszol megkeresésére hangsúlyozta, védőoltással megelőzhető lenne egyebek mellett az influenza, a szamárköhögés, kanyaró, rózsahimlő, mumpsz, torokgyík, merevgörcs, gyermekbénulás és a hepatitis B.

Gyors ütemben nő a légúti megbetegedések és grippés betegségek száma Háromszéken is

Háromszéken növekszik a grippés megbetegedések száma, a fertőzés főként a kiskorúak körében terjed. A légúti fertőzések, a tüdőgyulladásos és az influenzás megbetegedések számának emelkedése miatt a sepsiszentgyörgyi kórházban már január közepétől látogatási tilalmat vezettek be a gyermekgyógyászaton, az újszülött osztályon és a fertőző betegségek gyermekosztályán.

A Kovászna Megyei Egészségügyi Igazgatóság szakembere, dr. Ganțolea Veronica a Maszol érdeklődésére arról tájékoztatott, hogy az elmúlt három hétben gyors ütemben nőtt az influenzás megbetegedések száma. Január második hetében még 2 influenzás vagy a grippé tüneteit mutató beteget utaltak kórházba. Egy hétre rá már öt fertőzött került kórházba, múlt héten pedig újabb hat grippés vagy annak tüneteit mutató beteget kellett kezelni a kórházban. A legtöbb fertőzött kiskorú és csecsemő, illetve a 65 év fölötti korosztályból kerül ki.

Az orvosnő szerint a „hűlésszezon” kezdete, azaz tavaly október óta vezetnek jelentést az akut felső légúti-, illetve a tüdőgyulladásos, hörghurutos megbetegedésekről is. Kovászna megyében az elmúlt négy hónapban 1673 személy fordult orvoshoz felső légúti megbetegedéssel, decemberben jegyezték a legtöbb beteget. Az elmúlt héten, tehát a január 20 és 26-a közti időszakban 28 új beteget kezeltek. Ugyancsak az elmúlt négy hónapban 778 tüdőgyulladásos, hörghurutos beteget láttak el a háromszéki orvosok. Ebből a január 20. és 26. közti időszakban, tehát az elmúlt héten 40 új esetet regisztráltak. Dr. Ganțolea Veronica rámutatott, hogy a szezonális megbetegedések és fertőzések leginkább a csecsemők és a kiskorú gyermekek körében tombolnak.

A háziorvosok azt tanácsolják a szülőknek, hogy ha látják, hogy a gyermekük beteg, ne küldjék iskolába vagy óvodába, hanem vigyék orvoshoz és tartsák otthon.

Hargita megyében múlt héten volt egy tetőzés

Az elmúlt hetekben fokozatosan emelkedett az akut légúti megbetegedéssel a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházhoz forduló gyermekek száma, köztük soknál igazoltak influenzát is – közölte érdeklődésünkre az intézmény sajtószolgálata. Az előző (2025. január 20–26. közötti) héten vírusos felső légúti megbetegedés miatt 13, tüdőgyulladás miatt hat, influenza miatt öt 14 év alatti gyermeket utaltak be a gyermekgyógyászati osztályra. Emellett sok gyermekkel fordultak légúti fertőzések miatt a Sürgősségi Betegellátó Egység gyermekgyógyászati sürgősségéhez is – osztották meg.   

A kórház gyermekgyógyászati osztályán nagy arányban foglaltak a kórtermek. Mint hangsúlyozták, ennek az is az oka, hogy egyes kórtermekbe csoportosítva helyezik el a különböző fertőző betegségekkel beutalt gyermekeket. Ezzel együtt továbbra is be tudnak fektetni minden hozzájuk fordulót. A gyerekek körében jellemzően vírusos légúti megbetegedések, influenza, illetve ezek szövődményei, például tüdőgyulladás, légcsőgyulladás, hörgőgyulladás fordul elő gyakran ebben az időszakban, tudtuk meg. A gyógyulás folyamatától függően általában három naptól egy hétig terjedő időszak lehet a kórházi beutalás ideje.

Az influenza ellen van védőoltás gyerekek számára is, emelték ki a megelőzés lehetőségeire vonatkozó érdeklődésünkre. Ugyanakkor az intézmény tapasztalatai szerint a kórházba kerülő gyermekek általában nincsenek beoltva, illetve olyan is előfordult, hogy az influenza elleni védőoltásnak csak az egyik adagját kapta meg a gyermek, aki később megbetegedett.

„A csíkszeredai kórház gyermekgyógyász szakorvosai javasolják a szülőknek a kötelező védőoltások beadatását és ezen felül ajánlják az influenza elleni védőoltást is, még mielőtt elkezdődik a légúti megbetegedések szezonja. Az influenza elleni védőoltásról a gyermek családorvosánál érdeklődjenek a szülők” – fogalmaztak. A megelőzés érdekében javasolt továbbá a gyakori kézmosás és a megfelelő köhögési etikett betartása, tehát könyökhajlatba vagy zsebkendőbe kell köhögni – tették hozzá. Ajánlott mindezen felül a vitaminpótlás (C- és D-vitamin, multivitaminok) és a napsütés, friss levegőn való játék, séta. Az orvosok ugyanakkor felelős magatartásra kérik a szülőket, arra, hogy ha beteg a gyermek, akkor ne vigyék, ne engedjék közösségbe.

A Maszol megkeresésére dr. Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője elmondta: a megyében 2025 negyedik hetében 4833 felső légúti fertőzést jelentettek, közülük harmincan kerültek kórházba. Ebben az esetszámban a szokványos téli náthákat adó vírusok mindegyike benne van. Alsó légúti fertőzéseket tekintve, amelyek általában szövődményeket jelentenek (például tüdőgyulladás), 608 eset volt a múlt héten a megyében, közülük 83-an kerültek kórházba. Ezen túl 112 influenzás esetet diagnosztizáltak, 33-an kerültek kórházba. Mint a szakember megjegyezte: sokkal több van ennél, csak ennyien kaptak laboratóriumi diagnózist. Haláleset nem történt Hargita megyében a jelzett időszakban a fent felsorolt fertőzések nyomán, osztotta meg a szakember.

„Az elmúlt hetekhez képest növekedést jelent, de a legnagyobb növekedés az azelőtti, harmadik héten történt. Most már úgy tűnik, hogy egy kicsit fékeződik a jelenség, tehát nem azt mondom, hogy nem szaporodnak az esetek, de lassabban gyarapszik a szám. Mindez azt vetíti előre, hogy talán lassan eléri a csúcsot a mostani hullám. A légúti fertőzések, főleg a vírusos megbetegedések esetében általában két hullám szokott lenni. Az egyik valamikor december végén, január elején, és a másik valamikor februárban. Tehát még lehet számítani majd esetszám-növekedésre, de most úgy tűnik, hogy lassul az emelkedés” – mutatott rá az igazgató.

A kötelező oltásokat beadatják

Beszélgetésünk során arra is kitértünk, mennyire jellemző az oltások beadatásának fegyelmezettsége, illetve hajlandósága a gyerekek esetében a székelyföldi megyében. Ezzel kapcsolatosan Tar Gyöngyi megosztotta: az általánosan az oltásnaptárban levő súlyos betegségek elleni védőoltásokat „elég jól elfogadják (a szülők)” és beadják a családorvosok.

„Nem jellemző, hogy kevesebben adatnák be ezeket az oltásokat, mint más megyékben, elég jó a fegyelem ilyen szempontból. Ennek köszönhetően nem is nagyon fordulnak elő nagy gócok itt, nálunk gyermekbénulás vagy olyan súlyos gyerekbetegségek esetében, amitől mindenki retteg, és amik ellen kidolgozták ezeket a nagyon hasznos védőoltásokat” – mondta el a szakember az oltási naptárban szereplő, kötelező védőoltásokkal kapcsolatosan. Az influenza elleni védőoltásnak ugyanakkor nincs túl nagy népszerűsége a szülők körében, tette hozzá.

„Mindig hangsúlyozom, ahányszor alkalmam van, hogy fontos beoltatni a gyerekeket is. A lehetséges szövődményes esetek elkerülése miatt, de azért is, hogy a családban élő időseket vagy krónikus betegeket és magukat a gyerekeket is védjük ezáltal. Másodlagos szempont, hogy csökken a hiányzás az iskolából, viszont az egészségügy szempontjából is fontos, hogy csökken a súlyos esetek száma. A gyerekek a betegséggel és a gyógyítással járó kellemetlenségeket kerülik el, ezáltal a fájdalmat, amit egy ilyen állapot okoz. Mindig sokkal veszélyesebb és rosszabb a betegség, mint egy oltás, egy szúrás. A szúráson egy-kettőre túljut az ember, az a kis mellékhatás, hogy bőrpír keletkezik, könnyen átvészelhető. Az influenza-oltás még csak lázat sem okoz” – fejtette ki Tar Gyöngyi.

A betegségtől kell félni, nem az oltástól

Mint a szakember hangsúlyozta, ha megbetegszik egy gyerek, az sokkal több kellemetlenséggel és rizikóval jár. „Nem az oltástól kell félni, hanem a betegségtől. Felelőtlenség a gyerek nevében hozni egy olyan döntést, ami aztán az egészségét veszélyezteti. Sajnos én a HPV-oltás kapcsán is sok olyan tinédzserrel találkozom, akik azt mondják, hogy titokban be akarják oltatni magukat, mert a szüleik nem engedték annak idején, de ők egyetértenek vele. Azt kéne mindenki megértse, amikor beteg a gyerek és lázasan szenved, hogy elkerülhető lett volna a stressz, a fájdalom egy egyszerű tűszúrás és egy kis ügyintézés által” – tette hozzá az igazgató.

Az ügyintézés kapcsán Tar Gyöngyi megosztotta: talán ennek megváltoztatása is hozzájárult, hogy elbizonytalanodtak az emberek. Eddig a családorvos behívta az ingyenes oltásra jogosultakat, amikor kapott oltóanyagot a központi raktártól. Most, hogyha valaki be akarja oltatni magát influenza ellen, akkor önállóan kell felíratnia az oltóanyagot receptre a háziorvosnál. Ezt követően ki kell váltania a gyógyszertárból, és visszavinnie a rendelőbe, hogy beadják.

„Mindez egy kicsit több egyéni felelősséget igényel, amire talán még nem érett meg a mi társadalmunk annyira. Egy kicsit még erősödnie kell bennünk annak a tudatnak, hogy a saját egészségünkért felelősek vagyunk. Nem az állam, nem a családorvos, nem a társadalom, hanem mi egyénileg felelünk a saját egészségünkért és a családunk egészségéért. Ez az intézkedés erre hivatott, de lehet, hogy még kicsit korán jött. Azt kell megérteni, magunkban tisztázni, hogy senki más nem felel annyira a mi egészségünkért, mint mi magunk” – összegezte Tar Gyöngyi.