Az elmúlt három évben Szilágyballa település adta a legjobb magyar tagozatos érettségizőt Szilágy megyének. Nem volt ez másképp idén sem, annyi különbséggel, hogy ezúttal testvér hiányában nem a Szilágyi lányok voltak az élen, hanem Király Anna 9,77-es érettségi átlaggal.

Édesanyja tanítónő, a mocsolyai általános iskolában tanít, édesapja a téglagyárban lakatos, de mint „igazi ballaiak”, szőlőtermesztéssel is foglalkoznak, és amikor ideje engedte, ő is besegített, főleg vakáció idején. Általános iskolai tanulmányait Szilágyballán végezte, majd a középiskolát Zilahon kezdte, a Silvania Főgimnázium természettudományok, azaz biológia-kémia szakon. Mint mondta, a szilágyballai iskola biztos alapot nyújtott, amelyre később építhetett, ezért nagyon hálás, és sokat köszönhet egykori tanárainak.

„Egyik volt ballai tanárnőm a nyolcadik osztály végén egy József Attila-verssel, idézettel indított útnak: »Dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes«. Ez számomra mottóvá vált, az életem szállóigéjévé lett, és egy nagy lendületet adott. Úgy érzem, engem jellemez, hogy mindent csak pontosan, szépen és tökéletesen végezzek el” – fogalmazott Anna. Szilágyballán mindig osztályelső volt, sőt kilencedik-tizenegyedik osztályban Zilahon is, de az utolsó tanévben főleg az érettségi tantárgyakra fókuszált, ezekre többet tanult. Bár vidékről érkezett, a beilleszkedés zökkenőmentes volt, mert nyitott személyiség, szeret barátkozni, és kedvelte az osztályközösséget, és a XII. osztály végére nagyon jó csapattá alakultak.

„Azokat az órákat szerettem, amelyeken jó volt a hangulat, tudtunk közvetlenül beszélgetni a tanárokkal, és amelyeken a tanáraink kézzel-lábbal arra törekedtek, hogy megmagyarázzák a lecke lényegét” – mondta.

Tagja volt az iskola verséneklő együttesének, a l’Adyk-nak

Az elmúlt négy év mozgalmas volt számára, a tanulás mellett fontosnak tartotta, hogy aktív része legyen az iskolai és a közösségi életnek. „Szeretek pörögni, jelen lenni, mindig azt kerestem, hogyan tudok segíteni, különböző dolgokban részt venni, így tagja voltam az iskola magyar tanulóit képviselő Iuvenis diákszövetségnek. A diáktanácsban egy évig médiareferens, egy évig kapcsolattartó voltam” – meséli, de mindezek mellett nem hanyagolta el a tanulást, rendszeresen készült az órákra, kedvenc tantárgyai között a biológia, a kémia és a román nyelv szerepelt.

Anna külön kiemelte azt az időszakot, amikor a Silvania főgimnázium l’Adyk verséneklő együttesében énekelt, hiszen rengeteg jó élménnyel és emlékkel gazdagodott, valamint a l’Adykos hétvégéket és táborokat. Szintén jóérzéssel gondol vissza a földrajztanára által szervezett külföldi kirándulásokra is, mert így eljuthatott Olaszországba és Franciaországba. „Ezek voltak azok a programok, amelyek meghatározták a középiskolás éveimet, és színesebbé tették a szürke, monoton diáknapokat” – mesélte.

Tudatosan készült a vizsgára

Az érettségi kapcsán elmondta, nem jelentett számára terhet, hogy három éve szilágyballai a megye legjobb magyar vizsgázója. „Én senkinek nem szerettem volna megfelelni, nem éreztem ezt a nyomást. Csak magamnak akartam bizonyítani, kihozni magamból a maximumot, meg akartam mutatni, mire vagyok képes, de örülök, és büszke vagyok magunkra, ballai diákokra, és az iskolánkra is. Itt, a szilágyballai iskolában nagyon jó alapot kaptunk, főleg a fő tantárgyakból. Fizika-kémia órákon például kísérleteket végeztünk, így számomra ezek már nem jelentettek kihívást. Elmondhatom, nemcsak elmélettel láttak el tanáraink, hanem gyakorlattal is” – részletezte.

Az ingázás sem jelentett akadályt

Az érettségiről elmondta, nem volt számára nagy kihívás, mint ahogy azt néhányan vallják, mert nemcsak az utolsó tanévben tanult, hanem már IX. osztálytól.

„Arra figyeltem, hogy folyamatosan tanuljak, rendszerezve dolgozzam fel az anyagot. Minden évben komolyan vettem a tanulást, így mire eljutottam a végzős évhez, csak ismételnem kellett, és ez rengeteget segített abban, hogy ne érezzem túl megterhelőnek, így magabiztosan álltam a vizsga elé. Sőt sokakkal ellentétben, én már vártam, hogy túllegyek rajta, hogy megmutathassam, leírhassam mindazt, amit eddig megtanultam” – mondta Anna.

A késő esti vagy a kora reggeli tanulás kapcsán elmondta, volt, hogy hajnali 4-5 órakor kelt, akkor tanult, mert az ingázás miatt este fáradt volt, nem tudott kellően összpontosítani. Magánórákra sem járt, csak tizedikben a Cambridge nyelvvizsgára készülve angol órára, valamint utolsó évben biológiára, hogy felkészültebb legyen a felvételin. Hétvégéken többnyire pihent, kikapcsolódott, a barátaival találkozott, énidőt tartott vagy a hobbyjának élt, néptáncolt.

„Aktív tagja voltam a zilahi Terbete néptáncegyüttesnek, de sajnos tizenkettedik osztályban már nem járhattam próbákra, fellépésekre, mert a délutánjaimat a tanulásnak szenteltem. Néha beugrottam, ha szükség volt táncosra, de ezt a háttérbe helyeztem, pedig nagyon szeretek néptáncolni. A néptánc számomra sokkal több, mint hobby, ez az, ami valójában kikapcsol és örömet ad” – mesélte.

Amikor táncol, minden más háttérbe szorul, megszűnik az iskola és más okozta stressz, a rohanás, és teljesen csak a zenére és a mozgásra figyel. Örömmel vett részt a fellépéseken, a Terbetének köszönhetően számos helyre elutazhatott. Emellett szeret zenét hallgatni, olvasni, barátokkal lenni, ifjúsági bibliaórákon részt venni. „Nagyon hálás vagyok a szüleimnek, mivel ők mindenben támogatnak engem. Ők segítettek ennyi programon részt venni, ennyi helyre eljutni és ilyen eredményeket elérni” – mondta Anna.

Az embereken akar segíteni

Mindig másokon akar segíteni, és ezt tenné a jövőben is, ezért a marosvásárhelyi fogtechnika szakot választja, hogy „az embereknek visszaadhassam a mosolyát”. Sokáig gondolkodott a fogorvosi pályán, de végül az előbbi mellett döntött, mert szereti az aprólékos, pontos, precíz munkát. A felvételi után viszont a kikapcsolódást választja, utazni, kirándulni akar családjával. Ha a szabadideje engedi, újra részt venne a néptáncórákon és a fellépéseken, valamint a ballai ifi közösséggel táborokba menne.

Végezetül azt tanácsolta a jövőbeli érettségizőknek, hogy ne halogassanak, kezdjék el időben a vizsgákra való felkészülést, mert az utolsó hetekben nem lehet részletesen megtanulni a négy év anyagát. Mindemellett azt ajánlotta, hogy a tanulás mellett hagyjanak időt a feltöltődésre és a kikapcsolódásra is. „Én próbáltam egyensúlyt tartani, komolyan vettem a tanulást, de mellette időt szakítottam a feltöltődésre is” – zárta.