Kósza ötletnek tűnt, de mára egyértelművé vált: a megválasztott amerikai elnök komolyan gondolja, hogy kiterjesztené az Egyesült Államok ellenőrzését Grönland szigetére és a Panama-csatornára, illetve beolvasztaná Kanadát az USA-ba. Donald Trump nem zárja ki a katonai erő alkalmazását sem a stratégiai fontosságú, nemzetbiztonsági és gazdasági célok elérése érdekében.

2024 novemberi megválasztása óta Donald Trump egyre gyakrabban beszél az Egyesült Államok területi terjeszkedéséről. Amikor karácsony előtt megnevezte Dániába akkreditált nagykövetét – Ken Howery volt stockholmi nagykövet személyében –, egyúttal megjegyzéseket tett a több mint 600 éve Dániához tartozó Grönlandot illetően. Kijelentette, hogy az amerikai nemzetbiztonsági érdek szempontjából „abszolút szükségszerűség” a Grönland feletti „tulajdonjog és ellenőrzés”.

A széleskörű autonómiával rendelkező, mintegy 57 ezer lakosú Grönlandon amerikai katonai támaszpont működik. A világ legnagyobb szigete jelentős mértékben függ a Dán Királyság által folyósított támogatásoktól, miközben az akkumulátorok és a csúcstechnológiás eszközök gyártásában kulcsfontosságú ritkaföldfémek egyik fontos lelőhelye.

Trump, aki 2025. január 20-án teszi le a hivatali esküt, előző elnöki ciklusa alatt vételi ajánlatot tett a szigetre, de azt mind Dánia, mind Grönland vezetése határozottan elutasította. Ez történt ezúttal is.„Grönland a miénk. Nem vagyunk és nem is leszünk soha eladók. Nem veszíthetjük el a szabadságunkért vívott hosszú harcunkat” – reagált Trump december végi felvetésére Mute Egede grönlandi miniszterelnök. Mette Frederiksen dán miniszterelnök hangsúlyozta, hogy miközben az Egyesült Államok Dánia egyik legfontosabb NATO-szövetségese, „Grönland a grönlandiaké".

Kevesebb mint két héttel beiktatása előtt a republikánus politikus a korábbinál fenyegetőbben nyilatkozott, jelezve, hogy újabban nem az adás-vétel az egyetlen forgatókönyv, amelyben gondolkodik. Keddi sajtótájékoztatóján – amelyet eredetileg egy 20 milliárd dolláros dubai befektetés bejelentésére hívtak össze – a megválasztott elnök több alkalommal is kitért az Egyesült Államok területi terjeszkedésére. Kijelentette, hogy a sziget fölötti amerikai ellenőrzés stratégiai érdek nemcsak az Egyesült Államok, hanem a „szabad világ” szempontjából is, hiszen innen nyomon követhetők a „mindenhol jelen levő” kínai és orosz hajók.

Arra a kérdésre, hogy kizárná-e a gazdasági vagy katonai erő alkalmazását Grönland vagy a Panama-csatorna átvétele érdekében, Trump azt válaszolta: „Nem, a kettő közül egyikről sem biztosíthatom. De azt elmondhatom, hogy szükségünk van rájuk a gazdasági biztonságunk érdekében".

Nagyjából a sajtótájékoztatóval egy időben szállt le Grönland fővárosában, Nuukban a Trump-konszern magánrepülője, fedélzetén az ifjabb Donald Trumppal. A jövendő elnök fia és tanácsadója saját szavai szerint "egynapos személyes vizitre" érkezett, kormányzati tisztviselőkkel nem találkozott.

„Mesterséges vonal”

A megválasztott amerikai elnök több alkalommal kifejezte ebbéli meggyőződését, hogy Kanadának csatlakoznia kell az USA-hoz. Kedden viszont a korábbiaknál határozottabban fogalmazott.

A világ leghosszabb határának északi oldalán a kérdést nyilván másként látják. Justin Trudeau leköszönő kanadai miniszterelnök kijelentette: a két ország egyesülésének annyi esélye van, mint „hógolyónak a pokolban”. Trump azonban jelezte, hogy ha szép szóval nem megy, hajlandó akár kényszerítő eszközökkel „jobb belátásra bírni” a 41 millió kanadait.

Amikor újságírók arról kérdezték, hogy megkísérelné-e annektálni Kanadát, azt válaszolta: gazdasági erőt alkalmazna, de muszáj, hogy Kanada az Egyesült Államok 51. szövetségi állama legyen. A kanadai-amerikai határ egy „mesterségesen meghúzott vonal”, mondta hangsúlyozva egyúttal, hogy az Egyesült Államok dollármilliárdokat költ Kanada védelmére, miközben északi szomszédja elárasztja autókkal, fával és agrártermékekkel.

Kanada az Egyesült Államok legnagyobb kereskedelmi partnere, ami nem is csoda, hiszen a két észak-amerikai ország Mexikóval együtt alkotja a világ második legnagyobb szabadkereskedelmi övezetét – az afrikai mögött. Azonban nem sokkal tavaly novemberi megválasztása után Donald Trump 25 százalékos büntetővámmal fenyegette meg Kanadát és Mexikót, mivel szerinte a két ország a felelős az illegális migránsok és a kábítószerek beáramlásáért az Egyesült Államokba.

A Trump által kilátásba helyezett kereskedelmi háború kulcsszerepet játszott Chrystia Freeland kanadai kormányfő-helyettes lemondásában – ami aztán maga után vonta az ottawai kabinet összeomlását –, hosszabb távon pedig megtorpedózhatja az amerikai-kanadai-mexikói szabadkereskedelmi övezet alapját jelentő egyezményt.

Kapcsolódó

Az 51. állam: Trump Amerika részévé tenné Kanadát

„Kiváló ötletnek” tartja Donald Trump, hogy Kanada Amerika 51. állama legyen. Úgy véli, a lakosság hatalmasat spórolhatnak az adókon, és a katonai védelme is biztosítva lenne.

tervezés Donald Trump Kanada Amerikai Egyesült Államok

„Nagyon nagy hiba”

Keddi sajtótájékoztatóján Trump „nagyon nagy hibának” nevezte a Panama-csatorna átadását Panamának, és kijelentette: a jelenleg „Kína által üzemeltett” vízi út visszaszerzése létfontosságú az amerikai nemzetbiztonság szempontjából. Korábban azzal vádolta a panamai hatóságokat, hogy túlságosan magas díjat számolnak fel a csatorna forgalmának körülbelül háromnegyedét kitevő amerikai hajók áthaladásáért.

A múlt század elején épült, a Csendes- és Atlanti-óceánt összekötő csatorna 1977-ig amerikai felségterületnek számított, és csak 1999-ben került teljes egészében a helyi kormány ellenőrzése alá. José Raúl Mulino panamai elnök elutasította Trump állításait, és cáfolta a „kínai befolyásra” vonatkozó vádjait. Ezeknek annyiban van alapja, hogy egy hongkongi székhelyű cég, a CK Hutchison Holdings üzemeltet két kikötőt a csatorna bejáratánál.