banner_qpmMZsMg_970x250 eurotrans.webp
banner_PT5K3wNG_728x90 eurotrans.webp
banner_kNLLfvE0_300x250 eurotrans.webp

FRISSÍTVE - Hivatalos: összevonják az európai parlamenti és a helyhatósági választásokat

Hosszas alkudozás és egyezkedés után megegyezett a román kormánykoalíció két pártja arról, hogy összevonja az európai parlamenti és a helyhatósági választásokat. A PSD és a PNL megállapodását szerdán este jelentette be Nicolae Ciucă liberális és Marcel Ciolacu szociáldemokrata pártelnök.

A helyhatósági és a júniusi európai parlamenti választásokat összevonják, a két kormánypárt közös jelöltlistát állít az EP-választásokon, és önálló jelölteket indít a helyhatósági választásokon – számolt be szerda este a koalíció döntéseiről a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Nicolae Ciucă.

A Szociáldemokrata Párt elnökével, Marcel Ciolacuval együtt tartott sajtótájékoztatón a politikus elmondta, hogy ezeket a döntéseket előzetesen mindkét párt vezető testülete megvitatta és elfogadta.

Fotó: Agerpres

Ciucă szerint a választások menetrendjéről szóló koalíciós megállapodásban foglaltak „automatikusan politikai felelősséggel járnak”, növelik a kormányzás hatékonyságát, és figyelembe veszik a polgárok érdekeit, az ukrajnai háború körülményei között ugyanis a választók nyugalmat és stabilitást szeretnének. „Úgy vélem, hogy bizonyos időszakokban a politikai pártoknak félre kell tenniük a büszkeségüket a romániaiak érdekeiért és az ország stabilitásáért” – jelentette ki.

A pártelnök emlékeztetett arra, hogy miután 2021-ben a jelenlegi koalíció átvette a kormányzást, „sikeresen átvészelte az egymást követő és egymásra rakodó válságok sorozatát és végrehajtotta a kormányprogramot”. Kiemelte, hogy Románia elöl jár az uniós alapok felhasználásában, az abszorpciós ráta már elérte a 95 százalékot, és nőtt a külföldi befektetők érdeklődése a romániai beruházások iránt. Emellett a gazdasági növekedés valós alapokon, a beruházásokon nyugszik – tette hozzá.

Ciucă ismételten hangsúlyozta: a választások menetrendjéről szóló koalíciós megállapodás a kormányzás koherenciáját és stabilitását szolgálja. „Nem engedhetjük meg magunknak, hogy kicsinyes politikai hiúságból meggyengítsünk mindent, ami az ország stabilitásával kapcsolatos” – fogalmazott a PNL elnöke.

Ekkor lesz az elnökválasztás

Marcel Ciolacu elmondta, az államelnök-választás két fordulóját vagy szeptember 1-jén és 15-én, vagy szeptember 8-án és 22-én, vagy „szeptember végén” tartják meg. Szerinte a középső változat, azaz 8-a és 22-e lenne a legmegfelelőbb időpont. A parlamenti választásokra a terveik szerint december 8-án kerülne sor.

Az elnökválasztás előre hozatala kapcsán a szociáldemokrata pártelnök rámutatott, nincs semmi szokatlan abban, ha az államfői mandátum átadása és átvétele "normális körülmények között, előre megszabott ütemterv szerint" zajlik le. Hozzátette, jómaga és Nicolae Ciucă is így jártak el, a miniszterelnök-csere előtt "két-három hónapon át" együtt dolgoztak. "Több mint 30 évnyi demokrácia után az egymás iránti tisztelet jegyében kell cselekednünk, akkor is, ha éppen politikai ellenfelek vagyunk" - fogalmazott.

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökével, Nicolae Ciucával közös sajtótájékoztatón Marcel Ciolacu beszélt az európai parlamenti és a helyhatósági választások összevonásának előnyeiről is. Szerinte a döntés nem demokráciaellenes, sőt éppen a demokratikus elvek érvényesülését, „a romániaiak tisztességes képviseletének biztosítását” segíti elő.

A közös EP-lista kapcsán kifejtette, mindenki számára egyértelmű, hogy a két nagy párt csak együttes erővel képes szembeszegülni a szélsőséges hullámmal. "Önmagában egyik politikai alakulat sem tudja felvenni ezt a harcot" – szögezte le.

Ciolacu szerint a tét Románia stabilitása és az ország jövője. Emlékeztetett, hogy a PSD és a PNL hozott már ilyen politikai döntést, és ennek köszönhetően sikerült csatlakoznia az országnak az Európai Unióhoz és a NATO-hoz. „Most két ugyanilyen fontos célkitűzésünk van: a schengeni térség teljes jogú tagjává válni ebben az évben, majd 2026-ban csatlakozni a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez” – nyomatékosította.

Mi lesz a helyhatóságin?

A PSD és a PNL a helyzet függvényében helyi választási szövetségeket köthet az önkormányzati választásokra – nyilatkozták szerda esti sajtótájékoztatójukon a pártelnökök. Marcel Ciolacut és Nicolae Ciucát közös nyilatkozatuk után egyebek mellett arról faggatták az újságírók, hogy ha az európai parlamenti választáson közös listát állítanak, miért indulnak külön a helyhatósági választásokon.

Ciolacu rámutatott, elhibázott lenne a két párt vezetősége részéről, ha bukaresti irodáikban döntenének arról, hogy mi lenne jobb az egyes városokban, községekben. „Két demokratikus pártról van szó, és meggyőződésem, hogy az elkövetkezőkben helyi szinten is létrejönnek politikai szövetségek, ezeket a döntéseket azonban a területi szervezeteknél tevékenykedő kollégáinknak kell meghozniuk” – fogalmazott.

A PNL elnöke arra hivatkozott, hogy a helyhatósági választásoknak az EP-választásoktól teljesen eltérő jellegük van. „Az önkormányzati választásokon helyi szinten nagyobb a pezsgés, és másképp zajlik a kampány, míg az európai parlamenti választások azoknak a román képviselőknek a megválasztásáról szólnak, akiknek a feladatuk Brüsszelben küzdeni Románia érdekeiért az Európai Unión belül” – fejtegette Ciucă.

Elmagyarázta, hogy a pártok régióként, megyénként és településenként eltérő stratégiákkal vágnak neki a helyhatósági választásoknak, a kampányukat a helyi viszonyokhoz igazítják. Ugyanakkor fontosnak nevezte, hogy a helyi szintű politikai versengés hevében a felek ne lépjenek túl „egy vörös vonalat”, őrizzék meg a kölcsönös tisztelet kereteit.

A tét nem változott 

Amint megírtuk, Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerdai nyilatkozatában leszögezte: függetlenül arról, hogy összevonják az európai parlamenti és a helyhatósági választásokat, a magyaroknak győzniük kell az önkormányzatokban, és meg kell őrizniük európai képviseletüket.

„Nem félünk tőle, a munkát elvégeztük, sőt jól végeztük az elmúlt években, bátran állunk közösségünk elé. A választások összevonása nem változtat a téten: nekünk az erdélyi magyarok érdekét kell érvényesíteni 2024-ben is” – fogalmazott.

Az USR elnöke, Cătălin Drulă a bejelentést követően azt írta közösségimédia-oldalára, hogy az Egyesült Jobboldali Szövetség minden törvényes eszközzel meg fogja támadni a választások összevonását.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?