banner_phBMMWg3_970x250_Mol_HU.jpg
banner_6stHcYKY_300x250_Mol_HU.jpg

Népszámlálás – Nem túl fényes a helyzet Kolozs megyében

Egy hónap telt el a romániai népszámlálás időszakából, és még ugyanannyi van hátra az online önkitöltési szakaszból. A hagyományos, személyes lekérdezéses időszak május 15-étől július 17-ig tart. Arról, hogy mekkora a Kolozs megyei magyarság részvételi aránya egy hónap után, és ennek kapcsán mire lehet számítani a jövőt illetően, Antal Gézát, a megyei népszámlálási munkacsoport Kolozs megyei területi felelősét kérdeztük.

Mint korábban megírtuk, Hargita megyében az átlagnál jóval alacsonyabb a részvétel, az erdélyi megyék közül pedig Hargita mellett Krassó-Szörény és Fehér megyében a legkevesebb a résztvevő. Sajnos Kolozs megyében sem sokkal jobb a helyzet, Antal Géza eszerint a megyében eddig mintegy 121 ezer személy élt az online önkitöltés lehetőségével, ebben a számban pedig benne vannak azok is, akik az önkormányzatok által működtetett kitöltési pontokon jelentkeztek be, és azok is, akik saját eszközükön, otthon töltötték ki a kérdőívet.

Fotó: RMDSZ

Arról, hogy hány magyar töltötte ki a kérdőívet, nincsenek pontos adatok, mivel a Statisztikai Hivatal még nem közölte ezt. „A települések, községek korábbi etnikai összetételére alapozott felméréseink alapján a magyarok egy kicsivel felelőségteljesebben viszonyulnak a népszámláláshoz. Azt látjuk, hogy többen keresik fel a kollégáinkat, akik magyarul is segítenek a kitöltésben. Viszont ez a vélt előny egyáltalán nem biztos, inkább csak egy irányadó becslés” – magyarázta. Hozzátette: húsvét környékén összegyűl a család, hazajönnek a külföldön élő rokonok, ismerősök, és ez szerinte jó alkalom arra is, hogy egymást segítve, együtt kitöltsék a népszámlálási kérdőívet.

Kalotaszentkirály teljesít a legjobban a megyében

Antal Géza rámutatott, országos viszonylatban Kolozs megye a 19. helyen áll, ami nem túl jó helyzet, hiszen a Kárpátokon túli megyék nagy többsége jobban teljesít. Bár ez az arány abszolút számokban kifejezve több, mint százezer embert jelent, mégsem túl fényes a helyzet, hiszen a korábbi statisztikai adatok alapján Kolozs megyében a digitális kompetenciával rendelkező emberek száma is magasabb, mint máshol.

A területi felelőst arról is kérdeztük, hogyan oszlanak meg az arányok városi és vidéki környezetben. Mint mondja, országos szinten vidéken közel 20 százalékos a kitöltési arány, a városi pedig paradox módon kevesebb, 15 százalék körüli. Erre az lehet a magyarázat Antal Géza szerint, hogy vidéken a kérdezőbiztosok ismerik az embereket, és a teljesítményalapú bérezés miatt beszervezik őket az összeírópontokra, ezzel biztosítva maguknak a fizetést. Kolozs megyében kevéssel több, mint 50 ezer személy töltötte ki valamely vidéki településen a kérdőívet, ez 41 százaléka a kitöltőknek. A városi lakosság ezzel szemben valamivel erősebb, ők 59 százalékkal vezetnek, de ez annak is betudható, hogy a megye lakosságának jóval több, mint fele városban él.

Kolozs megyében az első tíz legjobban teljesítő község között megtaláljuk Buzát 47 százalékkal, Kalotaszentkirályt 45 százalékkal és Tordaszentmihályt 32 százalékkal. A sor másik végén pedig olyan magyar községek helyezkednek el, mint Magyargorbó 7,5 százalékkal és Bonchida 8,75 százalékkal.

142 összeíró ponton segítenek

Antal Géza azt is elárulta, hogy Kolozs megyében összesen 142 összeíró pont működik, ezek többsége polgármesteri hivatalokban, művelődési otthonokban vagy szociális központokban, esetenként iskolákban találhatók. A helyszínek listája a https://www.nepszamlalas.ro/osszeiropont oldalon érhető el, viszont azt javasolják mindenkinek, hogy forduljon a helyi RMDSZ-hez, ha kérdésük van.

„Mivel egy-egy községnek elég kevés kérdezőbiztost hagytak jóvá, gyakori, hogy a kérdezőbiztost a község települései között ingáztatják, hetente más-más településre helyezik ki az összeíró pontot. Az összes olyan településen van magyar nyelvű segítség, ahol az RMDSZ-nek működik alapszervezete. Az önkormányzati képviselőink készségesen segítenek, a www.kolozsmegye.ro oldalon megtalálható minden tanácsosnak a telefonszáma is” – nyilatkozta.

Antal Géza hozzátette: Kolozsváron az önkormányzat által működtetett összeíró pontok közül három helyszínen, a Hajnal negyedi nyugdíjas klubban, a Györgyfalvi negyedi sportbázison és az Írisz telepi polgármesteri hivatalban van magyar számlálóbiztos. Ezen kívül a történelmi magyar egyházakkal, a magyar iskolákkal és óvodákkal, az egyetemekkel, illetve ifjúsági szervezetekkel is együtt dolgoznak, tehát hozzájuk is fordulhat bárki, ha segítségre van szüksége.

Egy kérdőív kitöltése 20–30 percet vesz igénybe, annak függvényében, hogy a kitöltő mennyire jártas a számítógépkezelésben és internethasználatban, ám az összeíró pontnál ez akár 15 perc alatt is megvalósulhat. Szerinte fontos, hogy amikor rászánjuk azt a kevés időt a népszámlálásra, akkor legyen kéznél minden háztartástag személyazonosító száma (CNP), mert anélkül nem lehet nyilvántartásba venni az illetőt.

Miért is fontos a népszámlálás?

Antal Géza hangsúlyozta, mivel az ország lakosságába az időszakosan távollévők is beleszámítanak, fontos, hogy az összeírásból ne maradjanak ki azok az erdélyi magyarok sem, akik éppen külföldön dolgoznak vagy tanulnak. Ezért szerinte az a legjobb megoldás, ha velük együtt töltjük ki a népszámlálási kérdőívet.

Arról, hogy mire számítanak Kolozs megyében, mekkora lesz a magyar lakosság aránya, úgy nyilatkozott: azon dolgoznak több száz emberrel, hogy egyetlen magyar ember se maradjon ki a népszámlálásból. „Látjuk, érezzük, hogy sok minden változott az elmúlt tíz évben, viszont azt szeretnék, ha a magyar közösség ereje megfelelően mutatkozna meg ezen a próbatételen. Tíz évvel ezelőtt 103 ezer magyart számoltak meg a megyében, a megyeszékhely és a körülötte lévő agglomeráció azóta fenekestül megváltozott, nagyon sokan élnek itt, alapítottak családot, vásároltak lakást, vállaltak munkát. Ezek az emberek aktív lakói a megyének, ezért fontos, hogy nyilatkozzanak arról, hogy mi az anyanyelvük, nemzetiségük, felekezeti hovatartozásuk” – magyarázta.

Hozzátette, nagyon sok múlik azon, hogy mennyi magyar lesz Kolozs megyében, hiszen ettől függnek az egyházak, a civil- és ifjúsági szervezetek támogatásai, és ez alapján lesz vagy nem lesz például magyar helységnévtábla a településeknél, illetve feliratok az állami intézményekben.

Kapcsolódók

Kimaradt?