A romániai népszámlálás első három hete után 12,7 százalékosra becsülik a magyar részvételt, ami enyhén meghaladja ugyan az országos átlagot, de ennél nagyobb arányra számítottak, tudtuk meg Barna Gergő szociológustól, a Népszámlálás.ro kampánykoordinátorától. Az erdélyi megyék közül eddig Hargita, Krassó-Szörény és Fehér megyében a legkevesebb a résztvevő.

Március 14-én kezdődött a koronavírus-járvány miatt 2021-ről 2022-re halasztott népszámlálás és lakásösszeírás kéthónapos kitöltési időszaka, amely alatt az ország lakosai internetes felületen tölthetik ki adataikat. Az első 22 napon 2 477 233 kérdőívet töltöttek fel a www.recensamantromania.ro portálra, a legtöbbet (229 058) Bukarestből, amelyet Brassó, Kolozs és Temes megye követ százezret meghaladó vagy közelítő feltöltött kérdőívvel, derül ki az Országos Statisztikai Hivatal (INS) adataiból. Az INS a legutóbbi, 2011-es népszámlálás óta megfigyelt demográfiai adatokból úgy számolta, hogy a mostani cenzus által referenciadátumnak tekintett 2021. december 1-jén 19 millió 23 ezer lakosa lehetett Romániának.

Barna Gergő szerint mintegy 155 ezer magyar lakos töltötte ki eddig a népszámlálás online kérdőívét egyénileg vagy számlálóbiztosi segítséggel. „A becslést az alapján végezzük, hogy az egyes megyékben mekkora volt a magyar etnikumú lakosság aránya 2011-ben. Ez így egy hozzávetőleges számítás, az becsülhető, hogy az első három héten mintegy 155 ezer magyar lakos vehetett részt” – magyarázta a szociológus.

Hargita megye a sereghajtók között

A Népszámlálás.ro keddi közleménye szerint az erdélyi megyék közül Brassó megye van az élvonalban: 17,4 százalékkal országos szinten a második legmagasabb a részvétel. Szintén jól teljesít Bihar megye is: 13,7 százalékos részvételi aránnyal az országos rangsorban a hetedik. Az első tíz megye között van még Arad (8) és Beszterce-Naszód (10) megye, mindkettő 13,6 százalékos részvétellel. Maros megye 13,4 százalékos részvételi aránnyal továbbra is a 12. helyezett a megyék sorrendjében. Az előző héthez képest azonban enyhén csökkent az érdeklődés Kovászna megyében, de 13,3 százalékos részvétellel továbbra is viszonylag magasnak mondható.

A középmezőnyben Kolozs, Szatmár, Szilágy és Szeben megyék vannak. A jelentős magyar lakossággal rendelkező megyék közül az országos átlag alatti a részvétel Temes és Hunyad megyében, illetve az erdélyi megyék közül az utolsó három helyen szereplő Hargita, Krassó-Szörény és Fehér megyében.

„Figyelembe véve, hogy a népszámlálás magyar nyelvű kampányát már január közepén elkezdtük, arra számítottunk, hogy jelentősebb lesz a magyar lakosság részvétele. Ez részben így is van, viszont a különbség nem látványos, vannak jelentős magyar lakosságú megyék, elsősorban Hargita megye, amely az országos átlagnál gyengébben szerepel. Arra számítunk, hogy ez a következő két-három hétben változni fog, de ez nyilván a magyar lakosság elkötelezettségétől függ” – hangsúlyozta Barna Gergő.

A szociológus szerint nem világos, hogy miért alacsonyabb a részvétel Hargita megyében. „Az első napokban az látszott, hogy az urbanizáltabb megyékben nagyobb a részvétel, de időközben ez átalakult, most olyan megyék is az élbolyban vannak, mint Botoșani vagy Teleorman. Az is egyértelmű, hogy Székelyföld más területein, Kovászna vagy Maros megyében átlagon felüli a részvétel, így Hargita megye tényleg különcnek számít. Valójában a részvétel nemcsak a lakosság digitális kompetenciáitól függ, legalább ennyit nyom a latban az önkormányzatok szervezési kapacitása. Valószínű, hogy a Hargita megyei településvezetők úgy gondolják, hogy majd a második, hagyományos összeírásos szakaszra erősítenek rá. Viszont ebben egy nagyon nagy kockázat van: egyrészt jóval kevesebb számlálóbiztos lesz, mint a 2011-es népszámláláson, másrészt a nyári periódusban a lakosság nehezebben érhető el” – mondta a Népszámlálás.ro kampánykoordinátora.

40 százalékos online részvételben reménykednek

Az INS adatai szerint a cenzus kérdőívét elsők között kitöltők között enyhe túlsúlyban (51,8 százalék) vannak a városiak, az internetes kitöltéshez pedig a válaszadók többsége (58,9 százaléka) igénybe vette a népszámláló biztosok helyszíni segítségét. A legnagyobb arányban a bukarestiek (91 százalék) töltötték ki segítség nélkül a népszámlálási kérdőívet, és az ország négy megyéjében (Ilfov, Kolozs, Temes és Konstanca) voltak többségben azok, akik nem igényelték a népszámlálóbiztosok útmutatásait, írta az MTI.

A magyar lakosság körében mind a két módszer népszerű, enyhén túlsúlyban van az összeírópontokat választók aránya. „Az első három hét adatai alapján az ő arányuk 59 százalék, és a fennmaradt 41 százalék az, akik egyénileg válaszolják meg az internetes kérdőíveket. Ez területileg nagyon eltérő, a városokban inkább az egyéni, a falvakon inkább a támogatott önkitöltés jellemző” – magyarázta Barna Gergő.

Amennyiben a kitöltés az első három hét ütemében folytatódik, akkor május 15-ig mintegy hétmillió lakos (a becsült lakosság csaknem 37 százaléka) adatai kerülhetnek be a rendszerbe, ami nagyjából megfelel az előzetes várakozásoknak. Tudorel Andrei, az INS elnöke a cenzus előtt kifejezte abbéli reményét, hogy a kitöltési időszakban a lakosság legalább 35 százalékának adatait sikerül regisztrálni, írta az MTI.

A magyar lakosság esetében még magasabb arányt szeretnének elérni, tudtuk meg Barna Gergőtől. „Az előzetes méréseink azt mutatták, hogy a lakosság mintegy 15-20 százaléka vehet részt egyénileg, otthonról a népszámláláson, illetve egy nagyon hasonló méretű népesség az, aki inkább a településen működő összeírópontokra menne be, ahol számlálóbiztosi segítséggel tud válaszolni a kérdőívekre. Azt tekintenénk jó eredménynek, ha a romániai magyarok legalább 40 százaléka a május 15-ig tartó önkitöltéses szakaszban lenne regisztrálva” – mondta a szociológus.

A hagyományos személyes lekérdezési időszak május 16. és július 17. között lesz, amikor a népszámlálási biztosok otthonukban keresik fel az embereket. Barna Gergő arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2011-es népszámlálás tapasztalatai szerint a városi környezetben nehézkesebb a számlálóbiztosok terepmunkája, hiszen itt mobilisabb a lakosság, ez az a környezet, ahol kevésbé tartózkodnak otthon az emberek, éppen ezért fontos lenne, hogy minél többen igénybe vegyék az online kitöltési lehetőséget. Annál is inkább, mert most jóval kevesebb a számlálóbiztos: míg 2011-ben 100 ezer volt, most csak körülbelül 20 ezer lesz, így egy számlálóbiztosra sokkal több lakás és lakos jut.

Akiknek az adatait sem az önkitöltéses időszakban, sem a számlálóbiztosok terepmunkája során nem rögzítik, azokról az adminisztratív nyilvántartásokban szereplő adatbázisokból emelnek be információkat az összeírásba. Nekik azonban nem rögzítik nemzeti, nyelvi, vallási identitásukat, így, ha kisebbségi közösségek tagjai mulasztják el az adatközlést, akkor azzal közösségük hivatalosan kimutatott részarányát csökkentik. A legutóbbi, 2011-es népszámláláson Románia 3181 településéből 324-ben haladta meg a magyarság aránya a hivatalos anyanyelvhasználatra jogosító 20 százalékos küszöböt.

(Címlapfotó: Adobe Stock Photo)