Bár ugyannak az ügynek a szolgálatában állnak, érezhetően hűvös a viszony a nemzeti régiók védelméről szóló európai polgári kezdeményezést elindító Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke és az írdalá.hu aláírásgyűjtési kampányt levezénylő Pesty László között. Izsák Balázs „külső segítőnek”, önjelölt kampányfőnöknek nevezte a budapesti filmrendezőt, akinek az egyik nyilatkozatától elhatárolódott, és akivel állítása szerint nem is tartják a kapcsolatot. Pesty László a Maszolnak kijelentette: a kezdeményezés ügyének érdekében nem kíván vitába szállni az SZNT elnökével.

Szinte hetente jelenti be az írdalá.hu kampánycsapata, hogy újabb tagállamban sikerült összegyűjteni a nemzeti régiók védelméről szóló európai polgári kezdeményezés beiktatásához szükséges aláírásokat. Legutóbb Írországban érték el ezt a sikert, ahol az aláírásgyűjtési kampányt levezénylő Pesty László jelenleg is tartózkodik, és aki az elmúlt hetekben személyesen győzködte arról különböző európai őshonos kisebbségek képviselőit, hogy álljanak az ügy mellé.

Az Írországból érkező jó hírről a kezdeményezést elindító Székely Nemzeti Tanács (SZNT) is beszámolt egy Izsák Balázs elnök által aláírt közleményben, de ebben nem említik a budapesti filmrendező nevét, és utalás sincs csapatának munkájára. Az SZNT az újabb sikert az „önálló székely diplomácia” megalapozásával, Dabis Attila külügyi tanácsosi kinevezésével magyarázta.

Ez annak ellenére történt így, hogy – kívülálló számára legalábbis – úgy tűnik: Pesty László és csapata nélkül nem lennének meg a kezdeményezés iktatásához szükséges aláírások. Nem tudjuk, hogy az eddigi aláírásgyűjtési sikerekben mekkora része volt Pesty Lászlónak, illetve Dabis Attilának, az viszont tény, hogy az SZNT elnöke és a budapesti filmrendező között feszültségek vannak.

A „moszkvázáson” és „ankarázáson” akadt ki Izsák Balázs

A kettejük közt lappangó konfliktus az azonnali.hu-n februárban megjelent Izsák-interjúban kapott először sajtónyilvánosságot. Ebben az SZNT elnökét többek között Pesty Lászlónak a Maszolnak adott korábbi nyilatkozatáról is kérdezték. A filmrendező arról beszélt portálunknak, hogy a nemzeti régiók európai polgári kezdeményezés sikerességéhez erős lobbira lesz szükség.

„Az európai politikai térképen, sőt Európa peremvidékén – gondolok itt Ankarára vagy Moszkvára – is ki kell építsük azokat a kapcsolatokat, amelyek a majdani, egy-másfél év múlva bekövetkező brüsszeli meghallgatás pillanatában mögöttünk állnak, megfogják a kezünket, és azt mondják: gyertek, együtt visszük át a székely érdekeket, s egyben az európai őshonos nemzeti kisebbségi érdekeket” – mondta a Maszolnak filmrendező.

Néhány napra rá a magyarországi portálon megjelent interjúban Izsák Balázs – az újságíró kérdésére – kifejtette, hogy nem kíván reagálni a Pesty László által elmondottakra, mert „az nem a mi nyilatkozatunk”. Azt is hozzátette (Pesty Lászlóról szólva): „Polgári kezdeményezéseknél nem talál olyat, hogy kampányfőnök. Ő egy önkéntes segítőnk volt, akire valahogy ráragadt ez a titulus.”

Kicsoda Pesty László? Pesty László magyar filmrendező és producer a Wikipédia szerint 2002-ben kezdett először komolyan foglalkozni webes kommunikációval, webmarketinggel, SEO-val, e-mail marketinggel, domain brókerkedéssel. A 2006-os önkormányzati választások során Tarlós István kampányfőnökeként dolgozott. 2020 januárjában felkérést kapott Székelyföldről, hogy segítsen aláírásokat gyűjteni a nemzeti régiók védelmében indított polgári kezdeményezéshez. Félig székely származása miatt is teljes hévvel indítja el a kampányt, és gyakorlatilag a nulláról, az amerikai típusú fundraising mintájára sikerül megoldania a kampány finanszírozását.

Az interjú megjelenése előtt egy nappal az SZNT egy közleményt is kiadott, amelyben – bár Pesty Lászlót nem nevezi meg – a székelyföldi szervezet gyakorlatilag elhatárolódott a budapesti filmrendezőtől. Többek között azt írták: az aláírásgyűjtés harmadik meghosszabbításába, egyben a május 7-ig tartó utolsó fázisába lépett kezdeményezés „tartalmáról, értelmezéséről, folytatásáról, további lépéseiről csak az számít hiteles tájékoztatásnak, amelyet a kezdeményezés polgári bizottságának két vezetője – Izsák Balázs és Dabis Attila – ad”.

Hozzátették a közleményben, hogy „a külső segítők által terjesztett alternatív értelmezések ellenére” nem változott a nemzeti régiós kezdeményezés eredeti tartalma, nem változtak a célkitűzések sem, s a szervezők „a békés építkezésben látják a nemzeti régiók (...) felemelkedését, és soha nem folyamodnak fenyegető magatartáshoz, hiszen ez idegen magától a kezdeményezéstől”.

„Nem állunk kapcsolatban Pesty Lászlóval”

Megkérdeztük az SZNT elnökét, hogy ez a közleményük összefüggésben van-e Pesty László Maszolnak adott nyilatkozataival. Izsák Balázs válaszában ismételten leszögezte: a polgári kezdeményezés gazdái a beterjesztők, ők azok, akik eldöntik a sorsát, a folytatást, akikkel kapcsolatot tart az Európai Bizottság.

„Hiteles tájékoztatást csak mi tudunk adni. Pesty László nem tagja a polgári kezdeményezésnek, nem állunk kapcsolatban vele, ő egy önkéntes segítőnk. Több ilyen is van. Az azonnali.hu-n konkrétan rákérdeztek a Moszkváról és Ankaráról mondottakra, és erre elmondtam, hogy a mi kezdeményezésünkkel nem hozható összefüggésbe semmilyen fenyegetés. Ez egy európai polgári kezdeményezés, az unión belül akarjuk megoldani, a közösségi jog eszközeivel” – jelentette ki.

Kapcsolódó

Nemzeti régiók: Írországban egyik napról a másikra teljesítették a kötelező aláírásszámot

A Conradh na Gaeilge nevű hagyományőrző és kulturális szervezet munkája nyomán meglódult az aláírásgyűjtés a szigetországban. 

európai polgári kezdeményezés nemzeti régiók aláírásgyűjtés SZNT Pesty László

Az SZNT elnöke hozzátette, hogy a közleményük nem egy személy vagy egy cikk elleni replika, de a több újságban és portálon megjelenteket olvasva úgy döntöttek, hogy valamilyen módon tisztázni kell a célokat. „Annyira túlsúlyba került a pénzkérdés, hogy eltűnik az európai polgári kezdeményezés. Tehát az terjed, hogy »a székely petíció plusz forráshoz akarja juttatni az őshonos közösségeket«, holott ez nem egy petíció, hanem európai polgári kezdeményezés, amely egy jogszabályt próbál indítványozni, tehát jogi megoldásokat keresünk. Nem arról szól, hogy minden őshonos nemzeti kisebbség alanyi jogon kapjon pénzt, mint ahogy döbbenten olvasom, mert a mi kezdeményezésünkben ilyesmi nem található” – magyarázta Izsák Balázs.

Hangsúlyozta, hogy nem akarják egyetlen segítőjüket sem megbántani. „Ez összetett kérdés, és az emberek megpróbálják a maguk módján értelmezni. Például Magyarországon sem értik sokan, hogy mi van Székelyföldön. Létezik egy összefoglaló fogalom, a romániai magyarok, de hogy azon belül mi van a Székelyföldön, a Partiumban vagy a szórványban, nem értik. Próbálnak valami sajátos magyarázatot gyártani, például, hogy a székelyek meg akarják kerülni a román kormányt, de ilyen nincs a kezdeményezésünkben. Ez nem kijátszásra, megkerülésre, átverésre megy! Követjük a lehetőségeket, amiket a Lisszaboni Szerződés és az utána elfogadott szerződések kínálnak, s azzal akarunk élni, hogy hatékonyabbá és jobbá tegyük az unió kohéziós politikáját” – nyomatékosította az SZNT elnöke.

Pesty László: az ügy érdekében nincs helye vitának

Pesty László a Maszol megkeresésére azt mondta, a polgári kezdeményezés sikere érdekében nem kívánja kommentálni Izsák Balázs kijelentéseit. „A népünket ezer éve sújtja a viszálykodás. Az emberek azt gondolják, hogy ideje ennek véget vetni, és olyan történelmi pillanatokban, mint ez a mostani aláírásgyűjtés, úgy gondolom, hogy a népünk érdekét az szolgálja, ha szeretetben, békében és egyetértésben gyűjtjük az aláírást a hátramaradt két hónapban. Pacifista álláspontra helyezkednék az eredmény érdekében. Gyűjtsünk, csináljuk, toljuk az ügyet, nincs helye semmiféle vitának a részünkről” – jelentettük.

A filmrendezőnek felvetettük, hogy Izsák Balázs fenyegetésnek értelmezte az Ankarára és Moszkvára utaló korábbi kijelentéseit. Erre Pesty László úgy reagált: a Maszolnak adott nyilatkozata egy hosszú a gondolat része volt, aminek az a lényege, hogy három síkon kell lobbizni a majdani brüsszeli pozitív döntés érdekében.

„Az első az európai őshonos nemzeti kisebbségek, mint a baszkok, katalánok, bretonok, írek, dél-tiroliak, balti oroszok és nem is sorolom tovább. A második sík a többségi nemzetek, a fő erőközpontok az unióban, és a harmadik sík túlmutat az Európai Unió határain Nyugatra is, Keletre is. A skótok, Edinburgh, vagy ha kell, London, akik a Brexit miatt már nem tagjai az uniónak És Kelet felé valóban ott vannak a törökök meg az oroszok, s ebből pont Ankara meg Moszkva »jött le«, ami félreérthető. De ez egy nagy kerek gondolat volt, aminek az a jelentősége, hogy a harmadik sík túlmutat az EU határain Keletre és Nyugatra egyaránt” – magyarázta.