Kozmetikázza a helyzetet, de érdemben nem jelent előrelépést, sőt elbonyolítja az érdekérvényesítést, mondta el a szociális párbeszédről szóló új törvényről Bong Vilmos. Az Alfa Kartell Szakszervezet Kovászna megyei elnöke a Maszolnak kifejtette: a munkavállalók érdekeit azzal lehetne valóban védeni, ha visszaállítanák az országos munkaszerződést és kötelezővé tennék az ágazati munkaszerződéseket. Ha kötelezően meg kellene állapodni egy ágazati minimumban, az meggátolná a munkaadók trükközéseit, védené és itthon maradásra bírná a munkavállalókat, így jelentős lépés lehetne a munkaerőhiány csökkentésében, érvelt a háromszéki szakszervezeti bizalmi.

A szociális párbeszédről szóló új törvény már a 10 munkavállalót foglalkoztató cégekre is kiterjeszti a kollektív munkatárgyalásokat. A napokban megjelent, 2022-ben kelt 367. törvény hatályon kívül helyezi elődjét, a 2011/62-es jogszabályt, amely a kollektív munkatárgyalások kötelezettséget csak a 21 vagy ennél több alkalmazottat foglalkoztató cégekre írta elő. A kollektív tárgyalásokon a munkavállalók részéről a szakszervezetek vagy a munkavállalók kijelölt képviselői vesznek részt. Bong Vilmos megkeresésünkre elmondta: ez a módosítás még nem jelenti azt, hogy hatékonyabban lehetne érvényesíteni a munkavállalók jogait, mint ahogy a munkatörvénykönyv 2011-ben történt módosítása sem hozott áttörést.

„Ennyit lehetett kicsikarni, egyelőre ezzel megyünk tovább” - mondta a szakszervezeti vezető. Hozzátette, aggályos, hogy az új jogszabály túlbonyolított és az alkalmazottak többsége meg sem érti. Másrészt az új törvény többletfelelősségeket és megszorításokat ír elő, így például, ha egy munkabeszüntetést utólag törvénytelennek ítél a bíróság, minden az idő alatt a cég által  elszenvedett veszteségért a munkabeszüntetés kezdeményezőjét terheli a felelősség. Ilyen körülmények között már senki nem mer sztrájkot vagy munkabeszüntetést hirdetni, véli Bong Vilmos.

Kérdésünkre kifejtette, a szakszervezetek ugyan hatékonyabban tudnak fellépni az alkalmazottak érdekében, de vannak ágazatok és kis cégek, ahol olyan nagy a munkaerő-fluktuáció, hogy nem lehet létrehozni a szakszervezeteket. „Hiába próbálnánk szervezkedni, tömöríteni például a kiskereskedelemben dolgozókat egy érdekvédelmi szervezetbe, mert akár egy hét alatt is kicserélődik az alkalmazottak jelentős része”, mondta a háromszéki szakszervezeti vezető. Hozzátette, remény sincs arra, hogy ez megoldódik, hiszen azokban az országokban is, ahol stabil a gazdaság, a kisvállalatoknál, és ezen belül is a kereskedelemben a legnagyobb a munkaerő- mozgás.

Bong Vilmos szerint a szociális párbeszédről szóló törvény módosításával Románia az Európai Uniót „nyugtatja”, de a szakszervezeteket ezek nem elégítik ki. Meglátása szerint, a fennálló problémák nagy részét az országos munkaszerződés visszavezetése oldaná meg, ugyanakkor kötelezővé kellene tenni az ágazati szerződéseket megkötését. Ha minden ágazatból tárgyalóasztalhoz ülnek a munkaadók és a munkavállalók képviselői, és megegyeznek egy ágazati minimumba, az nagyobb védelmet szavatol a munkavállalóknak, segítene itthon tartani az embereket, vagyis jelentős lépés lenne a munkaerőhiány csökkentésében, taglalta Bong Vilmos.