A Szatmár megyei Mezőfényen jártunk. Nem szegény község, de nem is lubickolnak a forrásokban. Brém László polgármester szerint okosan kell fejleszteni, mert nem tudni, mit hoz a jövő, a forrásokat ilyenkor ildomos jól beosztani. De kis lépésekkel is lehet előre haladni, nem hagyhatják ugyanis, hogy a településük ne haladjon előre a fejlődés útján.

Mezőfény település Nagykároly nyugati szomszédja. Immár sima aszfaltúton gurultunk át a közeli faluba a Károlyiak városából, de nem volt ez mindig ilyen természetes: néhány évvel ezelőtt annyira rossz volt még az úttest, hogy a fényiek inkább átmentek a szomszédos Csanálosra, s onnan közelítették meg a várost, így az eredeti négy és fél kilométer helyett megtettek tízet, de jobb körülmények között – magyarázza Brém László, Mezőfény polgármestere, akit a takaros községházán értünk utol.

Az RMDSZ-es polgármester a második mandátumát kezdte meg az ősszel, de nem sokat kellett izgulnia a választási eredmények miatt, hiszen ezúttal nem akadt kihívója. Mint mondja, a helyi önkormányzati képviselő-testület összetétele volt kérdéses, mert míg 2016-ban az RMDSZ-szel kétharmados többséget sikerült szerezniük, addig – mint kiderült – a 2020-as helyhatósági választáson a 11 fős tanácsba már 9 RMDSZ-es, egy német demokrata fórumos és egy nemzeti liberális tanácstag jutott be.

Brém László szerint ennek az a magyarázata, hogy sem korábban, sem a legutóbbi kampányban nem másokra mutogattak, nem az elődök hibáit hangoztatták, hanem a közös cselekvés szükségességére, a megértésre helyzeték a hangsúlyt, mindemellett pedig őszintén elmondták az embereknek, hogy mit szeretnének megvalósítani és mire van lehetőségük.

Zárkózott, de szervezett közösség

Mezőfény már a 14. század elején is lakott település volt, neve megtalálható a pápai tizedjegyzékben. 1410-es feljegyzések szerint akkor is Feen-nek hívták, a Károlyi grófi család birtokai közé tartozott. Az 1600-as években Fény teljesen elpusztult, és hosszú ideig, 1720-ig néptelen volt a környék. Ekkor Károlyi Sándor gróf németországi svábokat telepített be, katolikus templomot építtetett és plébániát alapított számukra.

A polgármester elmondta, a település ma is őrzi a sváb jellegzetességeket, amelyek főleg a rend és a rendezettség. Szerinte az utcákon, a portákon, a házakon is látszik, hogy a fényiek mindennek megteremtik a megfelelő helyét, és szeretik rendbe rakni, rendszerezni a dolgaikat. Mára már inkább sváb-magyar vagy, ha úgy jobban tetszik, magyar-svábok élnek Fényen, ugyanis az elmúlt három évszázadban nyelvükben teljesen elmagyarosodtak. A legutóbbi hivatalos népszámlálási adatok szerint az 1880 fős településen 1045-en voltak a magyarok, 783-an a német anyanyelvűek (svábok), 53-an a románok és egyetlen ukrán.

A polgármester szerint a fényiek mindamellett, hogy rendszeretők, nagyon dolgosak is – ez egyébként általában jellemző a sváb településekre. Mindemellett azonban elég zárkózottak, nehezen fogadnak be maguk közé idegeneket.

Őrzik kultúrájuk sajátosságait

Feltevődik a kérdés, hogy a sváb hagyományok miképpen jelennek meg az ünnepeken vagy akár a hétköznapokban. A polgármester elmondta, a 18. század elején betelepített svábok inkább földművelő családok voltak, ezért nem volt lehetőségek jelentős sváb örökséget magukkal hozni. Ennek ellenére az utóbbi években megalakult egy idősebbekből álló néptánc kör, amely a hagyományos sváb táncokat tanulja és mutatja meg, míg a másik, főleg fiatalokból álló tánccsoport magyar néptáncot tanul.

A sváb települések lakóinak hétköznapjaiban főleg az egyházhoz való kötődésben és a mélyen vallásos jellemben testesül meg a sváb örökség. Mezőfényben egyetlen egyház, a római katolikus van jelen, nincs is másik gyülekezet, mondja a polgármester. A fényiek hithű katolikusok, templomos emberek.

Éppen ezért, amikor eldöntötték a templomuk felújítását, a helyi önkormányzat is a kezdeményezés mellé állt. A munkálatok becsült értéke kétszázezer euró volt, ennek a felét biztosította a helyi önkormányzat, további hatvanezret nyert a plébánia magyarországi pályázaton, így az egyháznak már csak a kiadásoknak kevesebb mint egynegyedét kellett előteremtenie.

Feljődési pályára kellett állítani a községet

Brém László szerint, amikor mintegy öt esztendővel ezelőtt átvette a község vezetését, a legelső feladat az volt, hogy csapattá formálja a hivatali alkalmazottakat és a képviselő-testületet. „Szükség volt az összhangra, mert nem lehetett tovább úgy menni, hogy az egyik erre húz, a másik meg arra” – nyomatékosította a polgármester.

Szerinte a 2016-os nagy arányú választási győzelmüket is annak köszönhetik, hogy mindenkit megpróbáltak összefogni a közös ügy, a település fejlesztése érdekében, és nem azzal törődtek, hogy a múltban ki milyen hibát vétett.

Az elsődleges feladatnak azt tekintették, hogy a községet fejlődési pályára állítsák. Volt mit behozni, ugyanis mint a polgármester elbeszéléséből kiderült, a Mezőfény és Nagykároly közötti négy és fél kilométeres út is szinte járhatatlan volt, sokan inkább kétszer ekkora távolság, a Csanálos felé kerülő megtételére kényszerültek. Ennek az útnak a rendbehozatala volt az egyik legfontosabb és legsürgősebb kihívás, emlékezett vissza Brém László. Az útjavításra nem sokat kellett várni, 2017-ben el is végezték a szükséges munkálatokat. „Én sokszor elmondtam, hogy ez azért nem elég ahhoz, hogy a település vonzó legyen. Ez egy lépés előre, de még sok minden kell, fel kell virágoztatni a kulturális életet, a sportot” – mondta az elöljáró.

Az országos vidékfejlesztési programban elnyertek egy több mint tízmillió lejes pályázatot arra, hogy az egész településen egységesen kialakítsák a vízelvezető árkokat és a házak előtt a járdát és a hidakat. Ugyanakkor belefogtak a régi, még a 80-as években lefektetett vízvezetékek cseréjébe is, hogy ha már elkezdték a felújítást, akkor utána emiatt ne kelljen feltörni burkolatot. Brém László tudatta, a koronavírus-járvány miatt lassult a beruházás megvalósítása, eredetileg tavaly el kellett volna készülniük az egész munkálattal, de várhatóan ez csak jövőben történhet meg.

Pezsgett a kulturális élet

Idő közben új játszóteret építettek, műfüves futballpályát hoztak létre és gördeszkapályát alakítottak ki, de elbontották a régi kerítéseket a kultúrház és a római katolikus templom között, rendbe tették a területet és megnyitották a teret, díszkővel rakták ki a községháza és a kultúrház közötti területet, valamint a fő utcán a hivataltól a templomig parkolókat alakítottak ki, hogy az ügyeiket intéző vagy a templomba érkező falubeliek normális körülmények között tehessék le autóikat.

Mezőfény azon települések közé tartozik, amelynek két kultúrháza is van, mondja Brém László. Tudatta, a nagyobbik akár lakodalmas házként vagy színházteremként használható, teljesen felújított és berendezett művelődési központ, míg a kisebbiket az utóbbi években újították fel, ez inkább a helyi csoportoknak szolgál próbateremként vagy kisebb előadások megtartására alkalmas.

A polgármester elmondta azt is, a koronavírus-járvány előtt pezsgő kulturális élet volt a településen, kéthetente, havonta szerveztek színházi előadásokat főleg magyarországi társulatok meghívásával, és a fiataloknak is kedveztek, ugyanis sok koncertet hoztak össze Mezőfényen. A község vezetője szerint ugyanis nagyon fontos, hogy ne csak infrastrukturális szempontból legyen rendbe éve a település, hanem élettel töltsék meg a közösségi tereket. Már alig várják, hogy vége legyen a járványnak, és újra beindulhasson a közösségi élet Mezőfényen.

Egyelőre nincs gond az elvándorlással

A helyi nyolc osztályos iskolába mintegy száznegyven diák jár – már, ha a járványügyi helyzet megengedi. Brém László szerint éppen ez az a létszám, amellyel fenntartható az intézmény és biztosított az utánpótlás is. Kérdéses azonban, mi lesz hat-hét év múlva, amikor a mostani pandémia miatt elhalasztott esküvők és meg nem született gyermekek hiányával szembesül majd az oktatás.

Az anyanyelvi oktatás hosszú távú fenntartásán azonban érdemes már most gondolkodni, véli Mezőfény polgármestere. Szerinte óvatosan, de el kell kezdeniük foglalkozni a gondolattal, hogy akár Csanálossal és a szintén szomszédos Csomaközzel közösen hozzanak létre egy közös oktatási központot, ha nem akarják, hogy szépen lassan elgyengüljön az oktatás települési szinten.

Igaz ugyan, hogy Mezőfényen nem jellemző az elvándorlás, de a gyermeklétszáma egyelőre stagnál és nem növekszik, annak ellenére sem, hogy az utóbbi években már valamennyi eladó ház elkelt a faluban, a ingatlanárak is megduplázódtak, tehát ez egyfajta visszaigazolása annak, hogy Mezőfény elindult a fejlődés útján.

A következő időszak egyik legnagyobb feladata a település bővítése, ismertette a polgármester. Elmondta, olyan akadályokba ütköztek, hogy jelenleg már nincs beépíthető területe Mezőfénynek, ezért olyan megoldásokon gondolkodnak, hogy utcákat összekötnek a település peremvidékén, így újabb utak és utcák jöhetnek létre, már ahol van rendelkezésre álló beltelek. A következő néhány évben két-három új utca jöhet létre, amelyeket közművesíteni kell, hogy akik Mezőfényt választják otthonuknak, vagy itt építkeznének, azoknak legyen lehetősége.

Óvatosan terveznek, nem tudják, meddig kell kihúzni

Mezőfény gazdasági helyzetét tekintve a szerencsésebb községek közé tartozik. Egy német befektető gyárat működtet a településen mintegy nyolcszáz alkalmazottal, akiknek mintegy fele mezőfényi. Innen jó bevétele származik a községnek, de a lakosok is dolgos-szorgos emberek, jelentős a mezőgazdaság a községben, tenyérnyi föld nem marad megműveletlenül.

Brém László elmondta, az elmúlt évet sikerült kétmillió lejes megtakarítással zárniuk, de látva az idei esztendőt, takarékoskodással állnak neki, ugyanis nem akarnak beleszaladni egy olyan helyzetbe, hogy túl nagy fába vágják a fejszéjüket és aztán nem marad rá pénzük. Az idei állami költségvetést látva egyelőre sok a kérdés, ugyanis mindeddig nem született meg a Szatmár Megyei Tanács idei büdzséje sem, és az önkormányzatokkal sem közölték a sarokszámokat, hogy 2021-ben mennyiből gazdálkodhatnak. Mezőfény polgármestere a járvánnyal sújtott helyzetben inkább a kisebb, de biztos beruházások híve, és arra számít, hogy a központi költségvetésből a községeknek juttatott forrásokban sem fognak lubickolni.

Terveik azonban vannak. Két pályázatot készítenek elő Mezőfényen, egy napközi otthon létrehozását idősek számára, és egy másik projektben az iskola felújítását, hőszigetelését, működtetésének költséghatékonyabbá tételét szeretnék elérni. Ha meghirdetik a Helyi Fejlesztési Országos Program harmadik kiírását, akkor aszfaltozásra nyújtanak be pályázatot. Ám, ha várat magára a kiírás, akkor megcsinálják majd saját erőből, hiszen a településnek fejlődnie kell, mondta Brém László.