Nagykároly Szatmár megye egyik központja napjainkban is. Nemcsak gazdasági, hanem turisztikai szempontból is kiemelkedő helyet foglal el a szatmári települések között, és mint Kovács Jenő polgármester a Maszol megkeresésére elmondta, vannak vízióik a jövőre nézve is, ugyanakkor nagyon fontosnak tartja, hogy a várost elsősorban a helybéliek számára akarják szépíteni.

A Nagykárolyba érkezőknek feltűnik a város rendezettsége, és a távolról érkezők is hallhattak a város híres termálstrandjáról és a példásan felújított, az ország egyik legszebb kastélymúzeumáról, a Károlyi-kastélyról, amely tekintélyes zöldövezet közepén áll a város szívében.

Negyvenmillió eurónyi fejlesztés egy húszezres városban

Kovács Jenő, Nagykároly polgármestere úgy véli, Szatmár megyében az egyik legjobb pályázatíró csapat dolgozik a városházán, ezt bizonyítja az a több mint negyvenmillió euró értékű nyertes pályázat, amely jelenleg is fut a városban. Ezeket röviden össze is foglalta kérésünkre az elöljáró. Két úgynevezett mobilitás-pályázatuk van, amelyekkel az infrastruktúra-fejlesztést foglalják magukba, ezek már beindultak, az összértékük 12 millió euró. Ebből a keretből vásárolnak hét elektromos autóbuszt, a közbeszerzést hamarosan kiírják. Az utak már készülnek, de építenek 16 kilométer kerékpárutat és 18 kilométernyi járda megépítése is szerepel a pályázatban.

Ugyancsak jelentős fejlesztést jelent a Somos szabadidőpark létrehozása. A projekt összértéke mintegy 2,5 millió euró, amelyből a nagykárolyi önkormányzat saját hozzájárulása mindössze két százalék. A pályázat keretében rendbe teszik a Somos elnevezésű városrészt, amely hosszú éveken át kihasználatlan és elhanyagolt állapotú volt. A 46 ezer négyzetméternyi mocsaras területen egy új szabadtéri kirándulóhely létrehozásán dolgoznak. A Somos szabadidőpark körül egy kis erdőt telepítenek, így a mostani üres, illetve gazzal és sással benőtt terepet egy hasznos és a szemnek is kellemes látványt nyújtó pihenőövezet váltja fel.

A városfejlesztést szolgálja egy másik projektcsomag is, amelybe tulajdonképpen hat pályázat tartozik, ezeknek a tervezése még most zajlik, magyarázta Kovács Jenő. A polgármester reméli, hogy nyár elejére már valamennyi megvalósítási tendert kiírhatnak. Ebben a csomagban szerepel egy multifunkcionális központ és könyvtár ötmillió euró értékben, uszoda építése és két iskola felújítása, óvoda létrehozása, két csomagban összesen 95 szociális lakás építése. Miután korábban már befejeződött a Károlyi-kastély felújítása, most folytatódhat a munka egy tízmillió eurós pályázatból. A polgármester érdekességként tudatta, a kastélyfelújítás pályázata volt az első turisztikai fejlesztési projekt Romániában még 2008-ban.

Az elöljáró hangsúlyozta, egyetlen olyan projektjük van, amit a román kormány finanszíroz a Helyi Fejlesztési Operatív Program (PNDL) keretében, a többi mind uniós pályázat. „Hiszek abban, hogy ezt folytatni kell. Három éven belül a város arculata egy ausztriai húszezer lakosú város képét fogja mutatni, mert sikerült fejlesztenünk és ennek én nagyon örülök” – mondta a Maszolnak Kovács Jenő. Nagykároly polgármesterének az a véleménye, hogy az európai uniós pályázatok a lényegesek, noha több mint száz utcát egy kölcsönből is modernizáltak, mert ahova nem tudtak pályázni, ott megpróbálták más pénzből megoldani.

A csapatot össze kellett állítani és meg kell becsülni

„Azt a csapatot, amit én ’97-ben összeállítottam, felvettem két mérnök hölgyet és kitaláltunk egy ilyen osztályt, hogy külföldi kapcsolatok, akkor még nem volt semmi, még a Phare sem, azt sem tudtuk, mit és hogyan kell, de mindketten angolul végezték az egyetemet, és elkezdtük felkutatni a rendelkezésre álló forrásokat és megtanulták” – emlékezett vissza Kovács Jenő. Hozzátette: „Aki azt gondolja, hogy nehéz vagy egyszerű, téved, mert nagyon nehéz pályázni, nagyon nagy a bürokrácia, de amikor már megtanulták és megtalálták a megfelelő tervező cégeket, akkor már sokkal könnyebben megy.”

A polgármester ugyanakkor elmondta, nem akar megbántani senkit, de az a tapasztalata, hogy a tervező vagy kivitelező cégek többsége, amelyek jelentkeznek a versenytárgyalásokra, nem ismerik a szakmájukat, nem értenek hozzá. „Sajnos ez van. Romániában aki azt gondolja, hogy olyan könnyű jó tervező vagy kivitelező céget találni, az nem tudja, hogy mi történik” – foglalta össze Nagykároly polgármestere. Szerinte nemcsak a cégek hibásak ezért a helyzetért, hanem a harmincéves román gazdaságpolitika. Amikor az emberek bírálják az önkormányzatokat, hogy nehezen haladnak valamivel, ez is az oka, vélekedett.

Az európai uniós pályázatok hatékony menedzsmentje óriási felelősség, hangsúlyozta Kovács Jenő. Éppen ezért azt vallja, hogy amikor összeállt egy jó csapat, annak a tagjait meg kell becsülni és meg kell fizetni. „Amikor tizenhét ember negyvenmillió eurót hoz be különböző beruházásokra a városba, akkor ők megérdemlik, hogy többet keressenek. Ez anyagi felelősséggel jár, hiszen óriási összegekről beszélünk és mindenki felel azért, amit aláír. Ha ide nem kapunk okos, ügyes embereket, akkor kivel csináljuk meg? Tehát tőlük nem szabad sajnálni a pénzt” – vallja a nagykárolyi polgármester, aki hozzátette: senkit nem akar megbántani, de a kollégái ekkora felelősségű munkával még mindig nem keresnek annyit, mint más állami szektorban dogozók, nem is beszélve azokról, akiknek a külön-nyugdíjának mértéke téma az utóbbi hetekben.

A várost elsősorban maguknak akarják széppé tenni

Nagykároly jelentős turisztikai potenciállal bír, ugyanis a híres termálvizes fürdője és a kívül-belül példásan felújított Károlyi-kastély turisták tízezreit vonzza évente, már amikor a járványhelyzet megengedi a nyitva tartást. Kovács Jenőtől megtudtuk, a Szatmár megyébe érkező és hivatalosan jegyzett turisták fele Nagykárolyba érkezik, ami nemcsak idegenforgalmi szempontból fontos, hanem befolyásolja a városfejlesztési stratégiát is. Ugyanakkor a nagykárolyi polgármester hangsúlyozta: a várost nem a turistáknak, hanem a helybélieknek akarják szépíteni, fejleszteni, otthonossá tenni. Mint mondta, fontos, hogy az ide érkező látogatók is jól érezzék magukat, de fontosabb az, hogy a nagykárolyiak érezzék jól magukat a saját városukban.

A gazdag kulturális örökség megőrzését és felmutatását azonban fontosnak tartja a nagykárolyi polgármester. Mint érdekességként elmondta, éppen a polgármesteri irodája erkélyéről tekintett le annak idején Petőfi Sándor és látta meg későbbi szerelmét, Szendrey Júliát, de nemrég állítottak emléket egy szoborkompozícióval Ady Endre és Otilia Marchiș (Itóka) barátságát megörökítendő, mellettük nem messze pedig áll a ház, amelyben megszületett Kaffka Margit író és Jászi Oszkár társadalomtudós-politikus.

A Károlyi-kastélyról, a Károlyi-családról és a városi kötődéseikről, a magyar történelemben betöltött szerepéről pedig nagyon sokat lehetne beszélni, emlékeztet az városgazda, aki azt is hangsúlyozza, hogy Nagykárolyban és vidékén jelentős sváb lakosság él, ami megannyi – példaértékű – sajátosságot kölcsönöz a környéknek. A város kulturális gazdagságának megismertetése azért is fontos, mondta Kovács Jenő, hogy mind a helybéliek, mind az ide érkezők megismerjék, mennyire fontos ez a hely és mennyi mindent adott az egyetemes magyar történelem során a magyarságnak és az összes itt élő népeknek.

Kovács Jenő ugyanakkor elmondta: tervei között szerepel egy, a Nagyvárad melletti félixfürdői termálvizes gyógykezelési központhoz hasonló létesítmény létrehozása, ugyanis ilyen Szatmár megyében nincsen. Igaz, a nagykárolyi kórháznak van egy ilyen részlege, de a városgazda szerint önálló intézményként kellene létrehozni a rehabilitációs központot. Ehhez pedig adott a jó minőségű termálvíz és a terveik is formálódnak. „Ha mi fejlesztjük a termálstrandot, a szőlőt, a beruházók pedig a szálláshelyek minőségét és számát, továbbá ha magasabb szintre emeljük a termálvizes gyógykezeléseket, és szeretnénk egy ifjúsági tábort létrehozni százötven férőhellyel, előbb-utóbb oda jutunk, hogy Nagykárolyt turisztikai szempontból a megye legfontosabb célpontjának látom. Ide van miért jönni most is, de mi teszünk azért, hogy fejlesszük az ágazatot” – foglalta össze Kovács Jenő. Megismételte: szívesen akarnak vendégeket fogadni, de ők maguknak akarják széppé tenni a városukat és nem az a céljuk, hogy mindenáron ellepjék őket a turisták.