Elhunyt Enyedi Zsolt nagykárolyi zenész, fotós, gyűjtő, a Maturus-díj alapítója
54 éves korában hirtelen elhunyt hétfőn Enyedi Zsolt nagykárolyi zenész, fotós, gyűjtő, a tehetséges középiskolásokat elismerő Maturus-díj alapítója.
Enyedi Zsolt, a rendkívül sokoldalú tehetséggel megáldott, és azokat elsősorban mindig a fiatal generációk érdekében kamatoztató művész zenészként, tanárként, zeneszerzőként, újságíróként, rendezőként, fordítóként, fotósként és grafikusként is kipróbálta magát. Hitt a sokféle megfogalmazás nyújtotta lehetőségekben és az átadható, átörökíthető értékekben. Tanárként iskolai újságot alapított, számos sikeres kulturális projektet kezdeményezett, köztük a legismertebbek a Say Yes Alapítvány és a Maturus verseny voltak.Elismert zongoristaként számos zenei projektet támogatott, működtetett, a Collegium, az In Jazztenso, NU Jazz Agents, a Yesterdays néhány ezek közül.
Emellett a Say Yes Alapítvány elnökeként az iskolán kívüli tevékenységükben kiemelkedő magyar és román végzős középiskolások támogatását kezdeményezte, a szinte negyed évszázada évente átadott Maturus-díjat, amelyről 2019 őszén ezt mondta a Maszolnak:
„Tanügyi éveim alatt alapítottam és vezettem a ma már helyi legendának számító Hepaj című diákújságot. Számtalan kiemelkedően tehetséges fiatalt ismertem meg ennek kapcsán, akikkel öröm volt együtt dolgozni, alkotni, fejlődni. Több más tényező mellett ez is hozzájárult a díj létesítéséhez. A diákújságírás nyilván nem volt kötelező házi feladat, mint ahogy az a sok más izgalmas dolog sem az, amit a fiatalok oly nagy lelkesedéssel művelnek. És ha másért nem, talán épp ezért nagyon fontos elismerni azt, amit a verseny szabályzatában csak így fogalmaztunk meg: „önműveléssel hasznosan eltöltött idő”. A Maturus afféle alternatív érettségi. Az immáron közel negyedszázados mozgalom pedig egy igazi parapedagógiai misszió. Nagykároly – fura módon épp a nagyvárosi intézmények nem léte miatt – igen sokféle és magas nívójú iskolán kívüli képzést nyújt fiataljainknak. És mivel van mit megmutatni, és van kit elismerni, ezért ezt bizony meg is kell tenni.”
Enyedi Zsolt szerzőként közreműködött a Maszol és az Erdélyi Audiovizuális Archívum Időutazó rovatában: több ezer darabos képeslap-gyűjteményéből válogattunk, amikor 1989 előtti erdélyi képeslapokat fotóztunk újra, majd járműves képeslapjai segítségével utaztuk be Romániát az 1940-es évektől az 1990-es évekig. Járműtörténeti ismereteit, autók iránti rajongását kamatoztatta a magyarországi VW-Depó autósmagazinnál is, amely rendszeresen közölte képeslapokhoz kapcsolódó novelláit és autós filmekről szóló írásait.
Enyedi Zsolt temetése szerdán lesz szűk családi körben. Mindazoknak, akik szeretnének elbúcsúzni tőle, a járványhelyzet elmúltával közös megemlékezést szerveznek.