A csíkszeredai önkormányzat döntése értelmében április végéig el kell hagyniuk az Erőss Zsolt Arénát az ott élő csíksomlyói tűzkárosult romáknak. A kiköltözés megkezdődött, jelenleg 64-en tartózkodnak még a sportcsarnokban. Az állam és a csíkszeredai önkormányzat 2021 januárjától eddig mintegy ötmillió lejt költött a helyzet kezelésére.

Márciusban hozta meg döntését Csíkszereda önkormányzata arról, hogy a 2021 januárjában kitört csíksomlyói tűzvész nyomán otthontalanná vált, majd ideiglenesen az Erőss Zsolt Arénában elszállásolt romáknak április végéig el kell hagyniuk az épületet. A Maszol érdeklődésére Korodi Attila, a székelyföldi város polgármestere elmondta: egy hónappal ezelőtt jelentették be, hogy az Aréna mint lakhatási helyszín meg kell szűnjön, viszont azt is vállalták, hogy minden érintett családnak segítenek megoldást találni.

Kapcsolódó

Itt a vége: áprilisban ki kell költözniük a csíksomlyói tűzkárosultaknak az Erőss Zsolt Arénából

A mintegy 100 ott élő ember a csíksomlyói romatelep 15 hónappal ezelőtti leégése után kapott ideiglenes elhelyezést a létesítményben.

csíksomlyói tűzvész Erőss Zsolt Aréna krízis lakhatás

„Jelenleg a 110 korábban ott lakóból 64 személy él még a sportcsarnokban. További családok helyzetének is látjuk már a megoldását. Az április végi határidő nem konkrét dátum. A közösségnek minden segítséget megadunk ahhoz, hogy jó döntést hozzanak, és a lehető legjobb körülmények között tudják folytatni életüket” – fogalmazott a városvezető. Hozzátette: azt beszélték meg az arénában élőkkel, hogy ha április végén jelentősen csökken az ott lakók száma, akkor még bizonyos ideig, néhány hétig fenntartható a szálláshely, amíg a többiek is „egyenesbe kerülnek”.

A családok különböző bérleményekbe költöznek, vagy a rokoni kapcsolataikat használják fel. A romák kiköltözése után létezik egy „követési rendszer”, hogy folytathassák az elkezdett programokat, ne szakadjanak meg a különböző oktatási folyamatok, például a felnőttek délutáni iskolája, illetve a gyerekek iskolalátogatása – emelte ki Korodi Attila.

Ennyibe került a kríziskezelés

Kíváncsiak voltunk arra is, mennyibe került eddig a tűzvész nyomán kialakult helyzet kezelése. Mint arról korábban beszámoltunk: a kormány még januárban 300 ezer lej értékű, élelmiszerekből és egyéb javakból álló gyorssegélyt nyújtott az otthon nélkül maradottaknak. Ez a segítség a roma családokat illette szociális felmérés alapján. „Ezt direkt az állam adta a családoknak, mi az önkormányzattal csupán lebonyolító intézmény voltunk” – idézte fel Korodi Attila.

Az önkormányzat még 2021 tavaszán 4,4 millió lej azonnali támogatást kapott a kormány tartalékalapjából. „Erre azért volt szükség, hogy a mögöttünk álló több mint 15 hónapos időszakban legyen költségfedezet az aréna működtetésére, élelmezésre, szociális szolgáltatások megszervezésére, energiaköltségek fizetésére. Ezenkívül a tervezett krízisközpont ingatlanjának megvásárlását is ebből az összegből tudtuk lebonyolítani” – számolt be az elöljáró. Hozzáfűzte: a város saját költségvetéséből március végéig 700 ezer lejt költött a kríziskezelésre. A fennmaradó költségeket a kormánytámogatásból, illetve más adományozók hozzájárulásából sikerült fedezniük.

Korodi Attila kiemelte: különböző programok, valamint magyar állami támogatás segítségével célirányosan tudták megoldani az élelmezési, illetve szociális szolgáltatásokkal kapcsolatos plusz költségek fedezését.

Fokozatosan szüntetik meg a kényszerszállást

A sportcsarnok állapotával kapcsolatosan a polgármester úgy fogalmazott: a kiköltözés lezárulta után néhány kisebb gipszkartonozási és meszelési munka szükséges lesz. Kiemelte: hosszú időn keresztül ennyi ember együtt élése nyomot hagy maga után. „Ez egy nagyon dinamikus tér és azt gondolom, pozitív, hogy ilyen hosszú időszak után is emberléptékű beavatkozást kell elvégeznünk ahhoz, hogy felfrissítsük az arénát. A sportcsarnokot most is lehet használni sportolásra, mérkőzések megtartására, mi a lakhatási teret folyamatosan beszűkítjük, majd megszüntetjük” – fogalmazott Korodi Attila.

Mint hozzátette, a létesítmény egy részében ugyanakkor nagy gondok vannak a vízhálózat kivitelezésével. „Úgy épült meg annak idején, hogy a csatornázás nem készült el, ezért az épület egy részében a mosdók nem használhatók” – mondta a polgármester.

Az elöljáró szerint a megoldás, az arénából való kiköltözés nem valósulhatott meg korábbi időpontban. Hangsúlyozta: olyan családokról van szó, akik közül a legtöbben sosem rendelkeztek olyan élettérrel, eszköztárral, amely a többségi társadalom számára megszokott. A másik fontos szempont, hogy a legtöbb családban kivételes volt, ha valaki munkát vállalt, jelenleg pedig a férfiak meghatározó része dolgozni jár. Stabilabbak a családok, sokat és jó irányba fejlődtek az Arénában élők – tette hozzá.

Korodi Attila hangsúlyozta: a tervek szerint a készülő krízisközpont egy év átmenetet biztosított volna, ám annak létrehozása bírósági eljárások miatt egyelőre nem valósulhat meg. Ha el is fog készülni, a jelenlegi helyzet megoldását már nem fogja szolgálni. „Arra lesz jó, hogy ha valahol probléma lép fel, tudjunk segíteni attól függetlenül, hogy ki milyen nemzetiségű, és milyen szociális helyzetben van” – szögezte le.

A polgármester szerint a tűzeset nyomán kialakult helyzetből egyetlen település sem tudott volna „jobban kijönni”. „Azt gondoltuk, a helyzet kezelésével kapcsolatos munkát el kell végezni és ha elvégeztük, magunk felé és a város felé is el tudunk számolni minden tettel” – összegzett Csíkszereda polgármestere.