Október 11. és 13 között szervezik meg Marosvásárhelyen a Kultfesztet, a KULT Alternatív Kulturális Fesztivált. A szervezők elmondása szerint a cél a történetek által összekapcsolni, „összekötni” kicsiket és nagyokat. 

A rendezvényről faggattuk Kádár Annamáriát a Kultfeszt egyik főszervezőjét.

– Fesztiválnak mondjátok, de a fesztivál címke alatt futó rendezvényektől lényegesen eltér. Nem zenei fesztivál, nem filmfesztivál: alternatív. Hogyan szólna a fesztivál szó meghatározása a ti rendezvényetekre vetítve?

– Célunk a történetek által összekapcsolni, összekötni kicsiket és nagyokat, generációkon keresztülívelve. Az itthoni kultúrakedvelő közösség egyre élesebben körberajzolódó igényei ihlettek bennünket. Úgy érezzük, az irodalom, a zene, a művészet szimpátiája áthelyezhető egy vonzó, felszabadult együttes keretbe. Merjük hinni, hogy ezek az alkalmak képesek eltörölni a kulturális  közegek íratlan konvencióit városunkban, így korfüggetlenné, élvezhetőbbé, fogyaszthatóbbá teszik mindezt. Eseménysorozatunk részeként irodalmi és képzőművészeti programok, könyves vásártér, rendhagyó kiállítások, előadások, beszélgetések, könyvbemutatók, workshopok várják a közönséget, természetesen mindez a zene elengedhetetlen közelségében.

– Miért alternatív?

– Ahogyan a korábban felsorolt különféle műfajokat összekapcsoljuk egyetlen esemény kapcsán, már azt is az alternatív jelző jellemzi. Rendhagyó programokat kínálunk minden alkalommal azáltal már, ahogyan felkarolni kívánjuk a kezdő képzőművészeket a már befutott tehetségek mellett. Fontosnak tartjuk a mainstream mellett ezt a vonalat is megtámogatni, lehetőséget kínálva nekik a megmutatkozásra. Illetve maga a körítés – amiben és ahogyan ennek lehetőséget nyújtunk, azaz ténylegesen minden generáció képviseltjét megszólítva –, is egy másfajta fesztiválra hagy utalni. Hiszen nálunk prioritás, hogy bárki, aki hozzánk ellátogat, jól tudja érezni magát, nem feltétlen a zenei környezet kíséretében, hanem az illető helyszín és hangulat adottságait tekintve kapcsolódni tudhat mind a többi résztvevőhöz egy-egy kiadós beszélgetés alkalmával, mint ezáltal saját belsőjéhez is. Ez egyfajta megérkezés a jelenbe. Ott lenni, résztvenni, meghallgatni azokat a minőséginek vélt előadásokat, melyekre úgy érezzük, igény van az emberi közösségekben. Éppen ezért lett a lajhár a kabalaállatunk, ezáltal is utalva a „lassú fesztivál” szlogenünkre, ami arra bátorít, merjünk jelen lenni a mindennapjainkban, teljességgel megélni azokat.

– Mi alapján választottatok témákat?

– Nem újonnan kiszemelt témakör egyik sem ezek közül. Már, amikor a Köss belénk! akciót elindítottuk, ugyancsak a generációk közötti kötelékekre utalva próbáltuk felhívni ezek megerősítésének fontosságát. A generációk közti különbségek kutatása napjainkban terjedt el. Olyan rohamos változások történtek társadalmi szinten az elmúlt 70-100 évben, úgy történelmileg, mint technikailag, hogy mindez kihatással volt és van folyamatosan az emberre mint társadalmi lényre. A sok bezzegelés, ami sokkal inkább életkori sajátosság, lassan átszivárog két viszonylag közeli generáció szülötteire is, tehát van egyfajta felgyorsulás itt is, mint oly sok minden másban napjainkban. Ahhoz, hogy egészségesen együtt tudjunk élni, meg kell ismernünk egymás miértjeit, majd elfogadnunk ezeket. Ebben Steigervald Krisztián szavai szenzációs útmutatók lehetnek számunkra. Tökéletes példája lesz a generációk sokszínű összekapcsolásának Hajnal Zsuzsa stílus- és színtanácsadó divatbemutató estje, mellyel Zsuzsa véleményünk szerint felrobbantja majd szombat este a Kistermet.

Mindkét választott témánk, így a bullying prevenció is egy felkiáltójelért üvöltő jelenség napjaink társadalmában, mellyel mind a gyerekeink esetében, mind a saját, munkaköri környezetünkben igen fontos lenne odafigyelnünk. Lényeges szempont arra is felhívni a figyelmet, hogy nem csupán egy bullyingoló egyén, tehát az elkövető, és annak elszenvedője van, azaz a bántalmazott fél. Ott vannak azok a kívülállóknak vélt felek is, akik mindezt egy esetleges közbeavatkozás nélkül végignézik, tehát a szemlélők, akik ugyanúgy belekerülnek ebbe a veszélyes játszmába. Továbbá nem elhanyagolandó, hogy mindez nem csak az offline, tehát a fizikai életben történhet meg, sőt mondhatni egyre gyakrabban és súlyosabban fordul elő az online világban. Ehhez pedig Baracsi Katalin internetjogász szól majd hozzá. Elmondja, hogy van lehetőségünk megóvni a gyermekeink pszichéjét az internet útvesztőjében és a social felületek kihívásainak közepette. Balatoni József, alias Jocó bácsi influenszer és pedagógus meghívottunk úgyszintén ehhez a témához kötődően tart előadást saját tapasztalatai alapján: gyerekkori élményein és szakmáján keresztül, ahogy azokat a hiteles írásaiból is megismerhetjük.

Előadásaink, élő podcast-beszélgetéseink, a mozgásszínházi produkció, a Joy, Kányádi György rendezésében, de még maga a két Poór István-film is, mely vetítésre kerül, mind-mind az adott témakörhöz kapcsolódnak valamilyen formában.

– A Kultúrpalota mint helyszín eleve egy más „rangot” ad a rendezvénynek. Szándékos ilyen értelemben a helyszínválasztás?

– Természetesen. Ez az impozáns épület tekintélyt diktál, városunk szimbóluma, és kissé a mi díszes programfelhozatalunk is szerényen bár, de ebben a párhuzamban a szecesszió szimbolikáját ragadja meg. Itt úgy érezzük, egy helyen megfér az irodalom, a színházi produkció, a szobrászati és illusztrátori kiállítás a divatbemutatóval, a filmvetítéssel, a meghirdetett előadásokkal, olvasóklubokkal, igényes kézműves- és könyvvásárral, illetve magával a nyitóprodukcióval, Cári Tibor zeneszerző és zongoraművész összművészeti produkciójával, melyet kimondottan erre az alkalomra szerzett. Vele egyidőben lép színpadra a Flow.Strings quartet, Macaveiu Blanka koreográfus és táncművész, továbbá eddig csak a képi anyagaink különleges világán át megmutatkozó illusztrátorunk, csapatunk tagja, Lukács Adél Vanda. Neki ezennel a helyszínen, a zene hatására történő improvizációs rajzai kerülnek kivetítésre a koncert alatt. Ez egy ingyenes nyitóprogram, melyre mindenkit nagy szeretettel várunk.

– Ki a célközönség?

– Mindenki és bárki. Hiszen nem is említettem még Fizimiska nevét, a nagy népszerűségnek örvendő bábművészt, Czili Gyula hivatásos asztali bűvészt, aki a világ minden szegletében járt már, kivéve Erdélyt, így sikerült elcsalogatnunk magunkhoz a Szemfényvesztők című film egyik bűvészkellék-tervezőjét is az ő személyében. Továbbá Márk Előd erdélyi hegymászó is velünk lesz, aki a Himalája összes 4000 méter fölötti csúcsát megmászta, jelen lesz Kiss Andrea Beatrix, aki fémhulladékokból csodát varázsol a tehetsége révén, és akinek egy alkotása már Párizst is megjárta.

– Vannak-e még jegyek?

– Igen, még elérhetők, bár a pedagógusoké az elsőbbség, akik regisztráció útján akkreditált továbbképzési pontokat tudhatnak magukénak a programokba bekapcsolódva, melyet a Tanítók Házával együttműködve biztosítunk számukra. Jegyeket a Kultúrpalota jegypénztáránál, illetve a helyszínen a fesztivál ideje alatt lehet beszerezni.