Különleges ügyészség: kompromisszumot javasolt az USR, de nem vállalja a szerzőségét

A koalíciós pártok megállapodtak arról, hogy jogi garanciákat építenek bele a különleges ügyészség megszüntetéséről szóló törvénybe. A Maszol úgy értesült, hogy a kompromisszumos megoldást Stelian Ion igazságügyi miniszter javaslatára fogadták el, azonban az USR nem vállalná a nyilvánosság előtt.

A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) hozzájárulásához kötik a jövőben a bírák és ügyészek bíróság elé állítását. Erről állapodtak meg a kormánykoalíció pártjai a bírák és ügyészek ellen eljáró speciális ügyészség (SIIJ) megszüntetése kapcsán – közölték a Maszollal név nélkül nyilatkozó források.

A különleges ügyészségi részleg megszüntetéséről két tárgyalási fordulót tartottak kedden.  Az elsőre Ludovic Orban irodájában került sor, amelyen a kormánykoalíció vezetői vettek részt.  A második ülésen a Nemzeti Liberális Párt (PNL), az USR-PLUS és az RMDSZ jogászai vitatták meg a szövegszerű javaslatokat Stelian Ion igazságügyi miniszterrel.

A Szabad Európa román nyelvű szolgálatának nyilatkozó forrás szerint a tárgyalásra azért volt szükség, mert az RMDSZ fenntartásokat fogalmazott meg az igazságügyi miniszter által januárban bemutatott tervezettel szemben. Ugyanakkor, mint korábban írtuk, hasonló aggályok felmerültek a liberálisok körökben is. Értesüléseink szerint a keddi tárgyalásokon is az USR-PLUS mindkét kormányzó partnere biztosítékokat kért a bírák függetlenségének javítása érdekében. E garanciák hiányában sem az RMDSZ, sem a PNL nem támogatta volna a parlamentben a különleges ügyészség megszüntetését.

Az USR-é a nyerő javaslat

Értesüléseink szerint a keddi tárgyaláson az RMDSZ azt javasolta, amit korábban nyilvánosan is vállalt: a megszűnő SIIJ által kezelt dossziék a legfőbb ügyészséghez kerüljenek. Ezt forrásaink szerint sem a PNL, sem az USR-PLUS nem támogatta, mivel úgy értékelték, hogy „lényegében egy másfajta SIIJ lenne”.

A liberálisok javaslata összeférhetetlenség révén biztosított volna garanciákat. Eszerint az egyes táblabíróságok (rendszerint négy megyét átfogó) területi illetékességébe tartozó ügyészségek nem indíthattak volna eljárást „saját kollégáik” ellen. Ez csökkentette volna a bírák zsarolásának kockázatát, hiszen gyakorlatilag kizárta volna, hogy olyan ügyészek indítványára kelljen ítélkezniük, akik ellenük is eljárást indíthatnak/indítottak.Stelian Ion | Fotó: Agerpres

Végül a koalíciós pártok Stelian Ion USR-s igazságügyi miniszter javaslatát fogadták el. Ennek értelmében a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) hozzájárulásához kötik a jövőben a bírák és ügyészek bíróság elé állítását. „A bírák és ügyészek ellen zajló büntetőeljárásokban a nyomozati szakasz végén, a bíróság elé állítás előtt a legfőbb ügyésznek kérnie kell a CSM jóváhagyását. Ha a bírói tanács nemet mond, nem történik meg a vádemelés. Lesz viszont egy tizenöt napos határidő, amelynek elmulasztása beleegyezésnek számít majd” – részletezte forrásunk.

Az elfogadott javaslat értelmében a SIIJ megszüntetése után a speciális ügyészség által kezelt ügyiratokat az ügyészségek általános illetékességének és hatásköreinek megfelelően osztják szét. Így csak a korrupciós akták kerülnek a DNA-hoz, amellyel kapcsolatban felmerült – esetenként bizonyíthatóan –, hogy a nemzetközi közvéleményben is nagy visszhangot kapott, több éven át tartó sikerszériáját legalább részben az ügyeiben ítélkező bírákra gyakorolt nyomással érte el.

Forrásunk úgy értékelte, hogy az elfogadott javaslat csupán első látásra erős garancia, hiszen a bírák esetében a nyomásgyakorlás nem a vádiratban nyilvánul meg; nagyon sok esetben az ilyen ügyek nem is kerülnek bíróságra, „mivel a vádak rendkívül gyenge lábakon állnak, viszont arra jók, hogy sakkban tartsák az illetőt”, akár éveken át.

Még márciusban szavaznak róla

A szövegszerű kompromisszumos javaslat már csütörtökön napirendre kerülhet a képviselőház jogi bizottságában, azonban egyelőre nem világos, hogy ki fogja benyújtani. Értesüléseink szerint ugyanis az USR világossá tette a koalíciós tárgyalásokon, hogy a SIIJ megszüntetése kapcsán a nyilvánosság előtt továbbra is tartani akarja magát a korábbi radikális álláspontjához.

Más szóval, nem vállalja a nyilvánosság előtt az igazságügyi minisztere által megfogalmazott kompromisszumos javaslat szerzőségét. Annak ellenére sem, hogy a megoldás összhangban állna az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus ajánlásaival, a Velencei Bizottság véleményezésével, sőt a kormánypártok saját kötelezettségvállalásaival is.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

A Szabad Európának nyilatkozó forrás szerint egyébként a koalíciós felek arról is megállapodtak, hogy mindenképpen szavazásra bocsátják a speciális ügyészség megszüntetését a hallgatólagos elfogadás április eleji határideje előtt. Ha ugyanis a tervezet voksolás nélkül menne át a képviselőházban, az problémákat vethetne fel a későbbiekben, miután az alkotmánybíróság következetesen „elmeszeli” az olyan tervezeteket, amelyeket radikálisan eltérő formában szavaz meg a törvényhozás két háza.

Kapcsolódók

Kimaradt?