Átfogó cikket tett közzé hétfőn az ednHUB médiaplatform az Európai Unióba irányuló migrációval kapcsolatos tényekkel és adatokkal. A cikk hat hírügynökség együttműködésével készült.

A legfrissebb hivatalos adatok szerint 2022-ben 5,1 millió ember vándorolt be az EU-ba nem uniós országokból. Ez jelentős növekedés a 2021-es 2,4 millióhoz képest, és elsősorban az ukrajnai háborúval magyarázható.

A legtöbb menekültet Németország fogadta be, 2022-ben 1,6 millióan érkeztek az országba. Ezután Spanyolország (860.000), Olaszország (334.000), Csehország (330.000) és Franciaország (317.000) következik a sorban, közli az adatokat az Agerpres hírügynökség.

Szigorodtak a szabályok

Emlékeztetnek, többéves vita után az EU tagállamai 2024 májusában szigorúbb menekültügyi szabályokat fogadtak el. A legfontosabb előírások a külső határokon lefolytatott gyorsított menekültügyi eljárásokra vonatkoznak, illetve nagyobb támogatást irányoznak elő azon uniós országok számára, ahová különösen sok menedékkérő érkezik. A reform a „biztonságosnak” tekintett országokból érkezőkkel szembeni bánásmód szigorítására is kiterjed.

Ahhoz, hogy egy harmadik országot biztonságosnak minősítsenek, szigorú kritériumoknak kell megfelelnie. Az uniós tagállamoknak 2026-ig kell végrehajtaniuk az új menekültügyi szabályozást.

Romániának él a legtöbb polgára más uniós országban

Minden uniós polgárnak jogában áll vízum nélkül belépni egy másik uniós országba. Becslések szerint 2022-ben mintegy 1,5 millió uniós polgár költözött egyik uniós országból egy másikba. Ez a szám 2021-ben 1,4 millió, 2020-ban pedig 1,2 millió volt. Az egyik uniós tagállamból a másikba vándorlók körében is Németország volt a legnépszerűbb célország (340.246 személy, 22,8%). Ezt Spanyolország (147.780, 9,9%), Románia (114.516, 7,7%), Franciaország (114.454, 7,66%) és Hollandia (113.165, 7,6%) követte.

Ugyanakkor Románia volt az az ország, amelyiknek a legtöbb polgára élt más uniós államban (3,1 millió, 24%). Romániát Lengyelország és Olaszország (1,5 millió, 11%) követte ebben a rangsorban.

A más nemzetiségű állampolgárok aránya Luxemburgban a legmagasabb (50,4%), ezt követi Málta (28,3%) és Ciprus (22,7%). Romániában (2,8%), Bulgáriában (2,6%) és Lengyelországban (2,5%) a legalacsonyabb a külföldiek aránya.

Az okok: munkavállalás, családegyesítés és tanulás

A nem uniós polgárok három fő okra hivatkozva kérvényezik és kapják meg a tartózkodási engedélyt: munkavállalás (36%), családegyesítés (26%) és tanulás/oktatás (13%). 2022-ben összesen közel 3,5 millió tartózkodási engedélyt adtak ki első alkalommal, a legnagyobb arányban Ukrajnából (11%), Fehéroroszországból (9%) és Indiából (5%) érkezőknek.

Tízből négy uniós polgár nagy kihívásnak tartja az illegális migrációt. A ciprusi (64%), a cseh (54%), a szlovén (52%), a horvát (51%), a lengyel (51%), a portugál (50%), az osztrák (48%), a litván (48%) és a görög (46%) lakosok különösen kritikusak, és az illegális migrációt tekintik az EU egyik legnagyobb problémájának.

2023-ban több mint 1 millió ember folyamodott menedékért az uniós tagállamokhoz. Németországban és kilenc másik uniós tagállamban 2023-ban Szíria volt a legtöbb menedékkérő származási országa. 2022 márciusában aktiválták az Ukrajnából érkező menekültek számára; hatályát legutóbb 2026 márciusáig hosszabbították meg. Az ideiglenes védelem tartózkodási jogot, a munkaerőpiachoz és a lakhatáshoz való hozzáférést, egészségügyi ellátást, szociális segélyt, a gyermekek esetében pedig az oktatáshoz való hozzáférést jelent.

Az EU megszabott e tekintetben néhány minimumszabályt, de a támogatás mértéke országonként eltérő. Saját lakosságukhoz viszonyítva a következő országok fogadták be a legtöbb ukrajnai menekültet: Csehország (35 menekült 1000 lakosra), Litvánia (28), Lengyelország (27), Lettország és Észtország (25), Szlovákia (23). 2023-ban közel 500.000 EU-n kívüli állampolgárt szólítottak fel az ország területének elhagyására, de ennél jóval kevesebbet utasítottak ki ténylegesen. A számok tagállamonként eltérőek.

Migráns, menekült, menedékkérő: tisztázzák a félreértéseket

* A menekült olyan személy, aki üldöztetés elől menekül, és nemzetközi védelemben részesül.

* A menedékkérők olyan személyek, aki védelemért folyamodtak, de menekültstátuszukról még nem született döntés.

* A migránsok olyan személyek, akik munka, családegyesítés vagy egyéb okok miatt hagyták el az országukat. A fogalomnak nincs jogi meghatározása.

A „migráns” és a „bevándorló” kifejezéseket gyakran szinonímaként használják, ami zavart okozhat. A „migráns” egy gyűjtőfogalom, amely magában foglal minden olyan személyt, aki valamilyen okból áttelepedik más országba, függetlenül attól, hogy mennyi időre. A „bevándorló” szót olyan személyekre használjuk, akik huzamos időre költöznek más országba.

Ezeknek a fogalmaknak a pontatlan használata problematikus lehet, mivel a különféle szakpolitikai intézkedések a használt meghatározástól függően eltérő embercsoportokat érintenek.