Románia schengeni csatlakozása erős üzenetet jelentene az európai egység és szolidaritás terén – összegezte Klaus Iohannis államfő az Európai Tanács granadai, informális ülése kapcsán levont következtetéseket.

A tanácskozás során az Európai Unió következő stratégiai menetrendjéről egyeztettek. Ennek kapcsán Iohannis kifejtette, hogy egy erősebb, egységesebb, ellenállóbb és globális szinten versenyképesebb unió létrehozása kell legyen a cél, az Oroszország által kirobbantott háború pedig katalizátorként hat a stratégiai függőségek csökkentésére és az unió megerősítésére irányuló további intézkedésekre.

Az elnöki hivatal tájékoztatása alapján az államfő jelezte azt is, hogy a stratégiai menetrend kialakításával párhuzamosan olyan fontos folyamatban lévő ügyeket kell lezárni, mint az energiapiaci reform 2023 végéig történő elfogadása, a migrációról szóló megállapodás egyeztetése az Európai Parlamenttel, valamint az Európai Tanács 2023. decemberi ülésén egy politikai megállapodás megkötése a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatáról.

Az államfő egy „széttagoltság nélküli, fokozott belső kohézióval rendelkező és a tagállamok közötti bizalomra épülő” unió megvalósítását sürgette, és hangsúlyozta, hogy a bővítés hatékony irányítását célzó reformfolyamatnak a bővítéssel párhuzamosan, nem pedig azt követően kell megvalósulnia.

Emlékeztetett, hogy a bővítés „az Unió egyik legsikeresebb politikája volt és ma is az, és a tagjelölt országok megérdemelnek” egy pozitív döntést, amely nyomán az EU egyértelműen profitál és erősödik.

Klaus Iohannis hangsúlyozta, hogy Oroszország Ukrajna elleni agressziójával világossá vált, hogy az EU-nak, az Észak-atlanti Szövetséggel együttműködve meg kell erősítenie védelmi felkészültségét és képességeit. Leszögezte továbbá, hogy Ukrajnát továbbra is támogatni kell, ameddig csak szükséges.

A migrációról szóló vita során Klaus Iohannis felidézte, hogy sürgős intézkedésekre van szükség, amelyek mind Olaszországot – tekintettel a közelmúltbeli lampedusai helyzetre –, mind a külső partnereket támogatják a migráció kezelésében. Mindezek érdekében sürgősen végre kell hajtani a már elfogadott intézkedéseket, és véglegesíteni kell a migrációs és menekültügyi paktumot.

A migráció kapcsán Iohannis kiemelte Románia eddigi konstruktív hozzáállását és konkrét erőfeszítéseit az unió külső határainak a védelmében – írta az elnöki hivatal tájékoztatása alapján az Agerpres.

A migráció témája kimaradt a közös nyilatkozatból

Az ülés végén az uniós vezetők közös nyilatkozatot fogadtak el. Abba az MTI beszámolója szerint nem került be a migráció témája. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök megerősítette, hogy elutasította a csúcstalálkozóról kiadni tervezett közös nyilatkozatnak azt a részét, amely a migrációval foglalkozott. Orbán Viktor kormányfő már az értekezletre érkezve jelezte, hogy nincs esélye semmilyen megállapodásnak azt követően, hogy az egyhangúságról szóló korábbi megegyezést követően miniszteri szinten minősített többséggel erőszakolták át a paktum szövegét.

A témát illetően Emmanuel Macron francia elnök azt mondta, hogy bár Magyarország és Lengyelország a találkozón megismételte elutasító álláspontját az uniós migrációs politikával kapcsolatban, de ez még nem jelenti azt, hogy blokkolnak egy olyan döntést, amelynek minősített többséggel kell megszületnie, nem pedig egyhangúlag. Úgy vélte, a miniszteri szinten elfogadott javaslat további pontosításával mindenképpen előre lehet haladni, konkrét lépéseket lehet tenni a paktummal.

Hasonlóképp nyilatkozott Olaf Scholz német kancellár is, aki szerint a paktum miniszteri szinten megszavazott változata már „megkötöttnek” számít, egy-egy tagország vétójával nem lehet blokkolni.