Az EU-csúcs második napján, pénteken a tagállamok vezetői további tárgyalásokat folytatnak menekültügyi és migrációs reformokkal kapcsolatos záródokumentumok szövegezésével kapcsolatban. Több tagország bírálta Magyarország és Lengyelország elutasító álláspontját a júniusi belügyi tanácsban többséggel elfogadott következtetésekkel kapcsolatban.

Petr Fiala cseh miniszterelnök  szerint Lengyelország és Magyarország azáltal, hogy blokkolja a vezetői megállapodást migrációs témában, a cseh érdekeket is veszélyezteti. „Lengyelország és Magyarország gyakorlatilag minden olyan szöveget elutasít, amely megemlíti migrációt. Ezt nem tartom szerencsésnek” – jelentette ki a hirado.hu beszámolója szerint Fiala újságíróknak a tanácskozás megkezdése előtt. Mint mondta, Csehország egyértelműen meg akarta említeni a tanácsi zárónyilatkozatban, hogy pénzügyileg támogatni kell azokat az országokat, amelyek jelentős számú ukrán menekültet fogadnak be, azonban Lengyelország és Magyarország ezt is ellenzi.

Robert Golob szlovén miniszterelnök úgy vélte, hogy a csúcstalálkozó nem zárul egységes következtetésekkel migrációs témában, a vezetők Charles Michel, az Európai Tanács elnökének önálló nyilatkozatát választják majd. Megjegyezte, ez a nyilatkozat hangsúlyozná annak fontosságát, hogy a nem uniós országokkal együttműködve csökkentsék az EU-ba irányuló migrációt – ez az álláspont széles körű támogatást élvez.

Xavier Bettel luxemburgi kormányfő szerint Magyarország és Lengyelország megkérdőjelezi egy uniós döntés érvényességét, ami veszélyes jogi precedenst jelenthet abban az esetben, ha a tagállamok végül engednek nekik. „Inkább ne legyenek következtetések, mint hogy rosszakat fogadjunk el. Nem engedhetjük meg, hogy Lengyelország és Magyarország most és a jövőben megkérdőjelezze a többségi döntéshozatalt” – idézte a hirado.hu a miniszterenököt. 

Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök szerint nem probléma, ha ma a vezetők között nem születik megállapodás, mivel ez nem változtat azon, amiben a belügyminiszterek többsége a hónap elején megegyezett. „Még ha nem is lesz megállapodás, és a következtetéseket nem hagyják jóvá, a svéd elnökség alatt a migrációs és menekültügyi paktummal kapcsolatban elért előrelépés a belügyminiszterek szintjén már megtörtént” – jelentette ki.

Az uniós tagállamok június 8-i belügyminiszteri tanácsán a tagországok többsége tárgyalási álláspontot szavazott meg az Európai Unió új migrációs és menekültügyi csomagjával kapcsolatban, amely többek között a migráció frontországainak megsegítésére kötelező szolidaritási mechanizmust fektet le. A megállapodás előírja, hogy tagállamok kötelesek átvenni migránsokat azokból az országokból, ahová a legtöbben érkeznek. A migránsok befogadását megtagadó országoknak fejenként körülbelül 106 697 lejes összeget kell befizetniük az Európai Uniónak.

Klaus Iohannis államfő csütörtökön kijelentette, hogy Románia schengeni csatlakozásának témáját informálisan több szinten is megvitatják, rámutatva azonban, hogy az előrelépés lassú ütemű, de Spanyolország már többször jelezte, hogy hajlandó ezt a kérdést az EU soros elnökségének napirendjére tűzni.