Különösebb előkészítés és érvelés nélkül sorakozott fel Románia azokhoz az elsősorban nyugati államokhoz, amelyek kül- és biztonságpolitikai kérdésekben felszámolnák az egyhangú szavazással születő döntéseket az Európai Unióban, holott ez a közösség megalakulása óta erre a konszenzusos politikára épült. A román diplomácia eddig ellenezte a kisebb, illetve újonnan csatlakozott országok érdekérvényesítése szemponjtából fontos vétójog megvonásának ötletét.      

Hétfőn tíz uniós tagállam külügyminisztere különmegbeszélést tart Brüsszelben annak érdekében, hogy előmozdítsa azt a német javaslatot, miszerint a külpolitikai és biztonságpolitikai kérdésekben egyhangúság helyett minősített többséggel hozzanak döntéseket. A kezdeményezést Németországon kívül Spanyolország, Belgium, Szlovénia, Finnország, Luxemburg, Hollandia, Franciaország és Olaszország mellett Románia is támogatja.

Bukarest csatlakozása az alapvetően német kezdeményezéshez azért is meglepő, mert a kormány úgy változtatott korábbi álláspontján, hogy semmiféle tájékoztatás nem hangzott el arra vonatkozóan, miért csatlakozik egy olyan törekvéshez, amely csökkenti egy tagállam szavazatának értékét. 2022 decemberében Bogdan Aurescu külügyminiszter a Digi24.ro-nak adott interjújában azt mondta: „korábban az egyhangon hozott döntések mellett voltunk, mert úgy gondoltuk, a kis államok számára fontos ha élni tudnak a ezzel lehetőséggel egy, az érdeküket sértő döntés esetén”. Mint ismeretes, az EU fő döntéshozó testületében, a miniszterelnököket, illetve államfőket tömörítő Európai Tanácsban a döntéseket egyhangúlag hozzák meg, azaz a 27 tagállam mindegyikének szavazata egyenlő, függetlenül az ország méretétől.

Victor Ponta volt kormányfő szerint Románia döntése, miszerint támogatja az uniós országok vétójogának megszüntetését a külpolitikát és a védelmet érintő közösségi döntésekben, a nemzeti érdek elárulását jelenti. Az egykori szociáldemokrata politikus állítja: Klaus Iohannis államfő  kényszerítette ki ezt a lépést, hogy a jövő évi leköszönése után egy fontos nemzetközi pozíciót biztosítson magának. „Romániának az Európai Unió többi kisebb és újabban csatlakozott országához hasonlóan jogában áll megvétózni egy olyan európai kül- vagy biztonságpolitikai döntést, amelyet nemzeti érdekeivel ellentétesnek ítél meg. Ez garancia is egyben egy ország számára, hogy más nagyobb és erősebb országok szavazata ne kényszerítsen rá valamit. Románia (a többi délkeleti országhoz hasonlóan) élt is ezzel a vétójoggal élt, hogy olyan tárgyalásokat folytasson vagy blokkoljon, ami ellentétes nemzeti érdekeivel. Most Klaus Iohannis (Románia nevében - de a román néppel való egyeztetés nélkül) átengedi ezen a jogunkat - valószínűleg azért, hogy munkát szerezzen magának” - írt a Facebook-bejegyzésében Ponta, hozzátéve: Románia előbb-utóbb nagyon drágán fog fizetni ezért az árulásért. 

A német kezdeményezés legfőbb ellenzői Magyarország és Lengyelország. Szijjártó Pétert magyar külgazdasági és külügyminiszter a tervvvel kapcsolatban azt mondta, hogy ez a vita lényegében a közösség jövőjéről szól. „Egymással szemben sorakoznak föl azok, akik egy szuperállamot akarnak, Európai Egyesült Államokat, amelyben a hatáskörök döntő többségét Brüsszelbe telepítenék, a tagállamokat pedig ebből a szempontból legyengítenék. És van egy szuverenista csoport, amely azt mondja, hogy persze érdekünk, hogy az Európai Unió erős legyen, de akkor tud erős lenni, ha a tagállamok maguk erősek" - idézte az MTI a magyar diplomácia vezetőjét. 

Szijjátó szerint az egyhangúság követelményének eltörlése nyilván azzal járna, hogy „a nagy országok eldöntenék, hogy mit akarnak, a kis országok véleménye meg nem számítana", ez pedig megnövelné a Magyarország nemzeti érdekeivel ellentétes döntések esélyét. „Nem véletlen, hogy az Európai Unió alapszerződéseiben kötik ki, hogy külpolitikai, biztonságpolitikai kérdésekben egyhangúlag kell döntést hozni. Tehát ha valaki ezt meg akarja változtatni, akkor az egész Európai Unió szellemiségét vonja kétségbe, az alapítók szándékait vonja kétségbe" - fogalmazott a tárcavezető. Azt is elmondta, hogy az ellenoldal is szerveződik, már volt egy nagyköveti szintű megbeszélés, és szoros együttműködés várható a javaslattal szemben.