Közzétették az oktatási minisztérium honlapján a közoktatást, illetve a felsőoktatást szabályozó törvények tervezetét – jelentette be a szerdai kormányülés után a tárcavezető.

Az edupedu.ro oktatási szakportál elemzése szerint a törvények életbe léptetése összesen 36 milliárd lejt (31 milliárdot a közoktatásban és 5 milliárdot a felsőoktatásban) emésztene fel az állami költségvetésből, ennek jelentős részét az oktatók bérének 43 százalékos emelése tenné ki.

Hozzátette, hogy a javaslat szerint minden elemi osztályos gyermekre 700 lejes, minden ötödik-nyolcadik osztályosra 900, míg a közép- és szakiskolásokra fejenként 1500 lejes keret jutna tanévenként. Ez mintegy 50 százalékos emelkedést jelent a mostani helyzethez viszonyítva.

Cîmpeanu hozzátette, hogy a jelzett költségvetési összeget fokozatosan érnék el. A tervek szerint az ősszel induló parlamenti ciklusban már a megvitatott törvénytervezettel állnának elő. A plénum jóváhagyása után harminc nap áll majd az államfő rendelkezésére, hogy kihirdesse a törvényt.

Sorin Cîmpeanu elmondta, a törvénytervezetek augusztus 24-éig lesznek közvitán, a kapcsolódó javaslatokat a consultare.legieducatie@edu.gov.ro e-mail címre várják. A két tervezet főbb előírásait kedden sajtótájékoztató keretében ismertette a miniszter.

Amint arról korábban beszámoltunk, a törvénytervezet jelentősen változtat az érettségi vizsgán. Sorin Cîmpeanu keddi sajtótájékoztatóján elmondta, a kilencedik osztályt a 2023/2024-es tanévben elkezdő diákok új rendszer szerint érettségiznek majd. A tervezet értelmében egy, minden szak számára közös írásbeli vizsga lesz, amelyen román nyelv és irodalomból, matematikából, természettudományokból, történelemből, földrajzból, valamint társadalom- és humántudományokból mérik fel a végzősök tudását.

A nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok anyanyelvből is írásbeliznek. Az érettségi része lesz emellett két nyelvvizsga, illetve a digitális kompetenciákat felmérő vizsga. A sikeres vizsga feltétele a legalább 6-os jegy megszerzése az írásbeli vizsgán (a kisebbségekhez tartozó érettségizők esetében a magyar nyelv és irodalom vizsgán is), továbbá legalább az „önálló felhasználó” szint elérése a nyelv-, illetve a digitális kompetenciákat felmérő vizsgán.

Emellett lehetőség lesz egy opcionális írásbeli vizsgára is, a szak függvényében kijelölt tantárgyból. A miniszter szerint az opcionális írásbeli vizsga az érettségizők további fejlődését, kivételes képességeik bizonyítását hivatott szolgálni, és nem feltétele a sikeres érettségi vizsgának.

A tervezet ugyanakkor lehetővé teszi a főgimnáziumok számára, hogy felvételit szervezzenek. A 2024-től érvénybe lépő előírás szerint a főgimnáziumok a helyek 90 százalékára hirdethetnek felvételi vizsgát, a fennmaradó 10 százalékot a jelenleg is alkalmazott számítógépes elosztással kell betölteniük. Az elképzelések szerint a felvételit az országos képességfelmérő vizsga előtt kell majd megszervezni.

Újdonság továbbá, hogy az új törvény hatályba lépésétől a művészeti tárgyakból és testnevelésből – valamint más tantárgyakból, amelyeket miniszteri rendelettel szabályoznak majd – nem jegyeket kapnak a diákok, hanem „átmenő” vagy „elégtelen” minősítést. A tehetséggondozó szakoktatásra ez az előírás nem vonatkozik, ez esetben marad az 1-től 10-ig történő osztályozás.

Fontos újításként említette a miniszter, hogy a tervezet szerint az 5–8. osztály tanulmányi átlagát nem fogják figyelembe venni a középiskolai felvételinél.