Átültették törvénytervezetbe a Képzett Románia elnevezésű hosszú távú oktatási projektbe foglalt elveket, a jogszabályjavaslatokat szerdán bocsátják közvitára – jelentette be kedden a tanügyminiszter.

Sorin Cîmpeanu sajtótájékoztatóján rámutatott, két törvénytervezet készült, az egyik a közoktatást, a másik a felsőoktatást érintő elképzeléseket tartalmazza. A törvényjavaslatokat a minisztérium dolgozta ki az illetékes szakigazgatóságokkal való egyeztetést követően, és szerdától 35 napon át, augusztus 17-éig lesznek közvitán.

A tárcavezető emlékeztetett, hogy a Képzett Románia projektet több mint 10 ezer személy véleményének, javaslatainak figyelembe vételével dolgozták ki.

Cîmpeanu hangsúlyozta, a reformcsomagot a kormány és a parlament is felvállalta már azáltal, hogy belefoglalták az országos helyreállítási tervbe (PNRR), az erre fordítható finanszírozás a helyreállítási alapból Románia által lehívható teljes összeg 12 százalékát teszi ki.

A közvita lezárultát követően az újonnan érkező javaslatokat is belefoglalják a tervezetekbe, ezeket jóváhagyja a kormány, majd szeptember 1-je után elküldik a parlamentnek is elfogadásra. Az új törvények a Hivatalos Közlönyben való megjelenésüktől számított 30 nap után lépnek érvénybe. Ezután nyolc hónap áll majd rendelkezésre a kapcsolódó kormányhatározatok és miniszteri rendeletek kidolgozására – ismertette az eljárást a miniszter.

Sorin Cîmpeanu hozzátette, a tervek szerint 2023 szeptemberétől alkalmazandó új előírások nem „kozmetikázzák” az oktatási rendszert, hanem alapjaiban megreformálják azt.

Klaus Iohannis korábban úgy fogalmazott, a Képzett Románia projekt és az országos helyreállítási terv révén érkező uniós források „történelmi” esélyt jelentenek a romániai oktatás radikális megváltoztatására. Ezek szerint lehetőséget teremtenek az iskolaelhagyás csökkentésére, a duális képzés támogatására vagy az iskolák igazgatásának digitalizálására.

A projekt célkitűzései között szerepel, hogy az évtized végéig legalább ötven százalékkal – húsz százalék alá – csökkenjen a funkcionális analfabéták aránya a 15. évüket betöltött fiatalok körében, a korai iskolaelhagyók aránya pedig ne haladja meg a tíz százalékot. Szintén 2030-ig el akarják érni, hogy valamennyi tanár, illetve a nyolcadik osztályt elvégző fiatalok legalább 85 százaléka rendelkezzen alapfokú digitális kompetenciával.

Egységesíteni akarják az érettségit, amely a PISA-tesztekhez hasonló országos kompetencia-felmérés lesz a középfokú oktatás bármely formáját elvégző diákok számára.

A nyolcadik osztályos záróvizsga, az „országos képességfelmérő” után három típusú – elméleti, szakmai és tehetséggondozó – középiskola közül választhatnak majd a fiatalok, de az új oktatási rendszer minden tanév végén lehetővé teszi az átiratkozást – különbözeti vizsgával – a három iskolatípus között.

Emellett a keresettebb középiskoláknak, ahol túljelentkezés van, várhatóan joguk lesz felvételi vizsgát szervezni még az egységes képességfelmérő előtt. A szakközépiskolák első három évének sikeres elvégzése után a diákok hármas szintű szakmunkási képesítést szerezhetnek.