A francia elnök 48 órán belül új miniszterelnököt nevez ki, közölte szerda este Emmanuel Macron hivatala, miután Sebastien Lecornu leköszönő miniszterelnök kétnapos tárgyalásainak eredményeként elhárult a parlament feloszlatásának veszélye.

A francia alkotmányos rendszer sajátosságainak tudható be, hogy a hétfőn lemondott miniszterelnök, Sébastien Lecornu jóformán azonnal tárgyalásokat kezdett egy parlamenti többség kialakításáról.

A francia félelnöki rendszerben a kormányt az államfő nevezi ki, viszont a parlament megvonhatja a bizalmat a kabinettől, és keresztbe tehet a törvényhozási programjának, ha nem ért egyet az elnök kormányával. Éppen ez történik 2022 júniusa óta, amikor Emmanuel Macron pártja és centrista szövetségeseinek Együtt! elnevezésű koalíciója elvesztette az abszolút többséget a nemzetgyűlésben. A helyzet tovább romlott a tavaly ősszel megrendezett előrehozott választások után, amikor a francia törvényhozás három, nagyjából egyforma tömbre oszlott. Az eredmény: kevesebb mint két éven belül az ötödik miniszterelnök mondott le hétfőn, egy hónappal a kinevezése és mindössze pár órával a kormánya megalakítása után. Nyilvánvalóvá vált, hogy a jobb- és baloldalról egyaránt bírált kabinetnévsorával Lecornu képtelen lesz támogatást szerezni a költségvetési javaslata mögé.

Lecornu távozása után a fő kérdés az volt, hogy sikerül-e elkerülni a parlament újbóli feloszlatását, ami a legtöbb megfigyelő szerint ismét a radikálisok malmára hajtaná a vizet. „A küldetésem véget ért” – jelentette be szerda esti tévéinterjújában a távozó miniszterelnök, ismertetve az elmúlt két napban tartott politikai egyeztetések eredményét. Sébastien Lecornu a France 2 közszolgálati csatornának elmondta: Macron felkérte, hogy ügyvivőként maradjon a posztján, és tegyen egy utolsó kísérletet „az ország érdekében egy cselekvési és stabilitási platform létrehozásáról", azaz a kormánykoalíció egyben tartásáról. Mint mondta, a pártok vezetőitől megtudta, hogy a törvényhozók többsége ellenzi az előrehozott parlamenti választásokat, és hogy van lehetőség, „még ha nehéz is”, az év végéig elfogadni a költségvetést.

Kapcsolódó

Óriási a politikai káosz Franciaországban – Bukott a kományfő

A szeptember 9-én kinevezett Lecornu egy éven belül a harmadik miniszterelnök volt Franciaországban.

Párizs Emmanuel Macron Franciaország tüntetés

Részleteket nem említett. Viszont egy hete Lecornu hangos bírálatokat váltott ki a centrista kormányt korábban támogató szocialisták részéről azzal, hogy a 2026-ra vonatkozó költségvetés alapelveit ismertetve kizárta a vagyonadó bevezetését, valamint Macron 2013-ban bevezetett nyugdíjreformjának felfüggesztését. (Az utóbbi szerint fokozatosan 64 évre nő a nyugdíjkorhatár a jelenlegi 62-ről.)

A szocialisták mellesleg egy baloldali miniszterelnök kinevezését is követelik, arra hivatkozva, hogy a tavalyi választáson ők szerezték meg a legtöbb mandátumot a nemzetgyűlésben. A leköszönő kormány részét képező republikánusok viszont azt mondták, hogy nem támogatnának baloldali kormányfőt.

A francia elnök hivatala szerda este közölte, hogy Emmanuel Macron 48 órán belül új miniszterelnököt nevez ki, miután a leköszönő miniszterelnök kiutat keresett Franciaország modern történelmének legsúlyosabb politikai válságából. Azonban Lecornu nyilatkozata alapján nem világos, hogy a rivális pártok hajlandók-e kompromisszumra az említett sarkalatos kérdésekben, ha pedig ragaszkodnak az álláspontjukhoz, mire alapozva reménykedik az államelnök abban, hogy következő választása – két éven belül a hatodik – keresztülviszi a költségvetését a törvényhozáson.

Manuel Bompard, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország (LFI) képviselője szerint a válságra Macron lemondása és új elnökválasztás kiírása jelentené a megoldást. Jordan Bardella, a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) elnöke megismételte pártja felhívását új parlamenti választások megtartására. Mind az LFI, mind az RN bojkottálta a miniszterelnökkel folytatott egyeztetéseket.

Kapcsolódó

Történelmi mélypontra süllyedt Emmanuel Macron népszerűsége

A megélhetéssel küzdő francia társadalom egyre kritikusabban ítéli meg Macron fényűző életmódját.

Emmanuel Macron népszerűség Franciaország

Szerda esti tévéinterjújában Lecornu utalt arra, hogy az új kormány „technokratább” lesz, mint az eddigiek. Azt mondta: az új kabinetben olyan emberekre lesz szükség, akiknek nincsenek elnökjelölti ambíciói 2027 távlatában.

A jelenlegi államfő második és az alkotmány szerint utolsó mandátuma két év múlva jár le. A parlamenti patthelyzet miatt Emmanuel Macronon egyre nagyobb a nyomás, hogy idő előtt távozzon. Újabban már a saját táborán belülről is nyíltan bírálják. Egyik volt miniszterelnöke, a Horizontokat vezető Édouard Philippe kedden „rendezett” és „méltóságteljes” lemondásra szólította fel – néhány hónapon belül, miután a költségvetést elfogadta a parlament. Lecornu ezzel kapcsolatban azt mondta: nem ez a megfelelő pillanat az elnökcserére, „ne próbáljuk elhitetni a franciákkal, hogy az elnök szavazza meg a költségvetést”.

Bárkit is neveznek ki miniszterelnöknek, ugyanazokkal a problémákkal kell szembenéznie, mint Lecornunak és két közvetlen elődjének. Az Európai Unió túlzottdeficit-eljárást folytat Franciaország ellen, ráadásul az ország az előző években is rendszeresen túllépte a vállalt deficitmutatókat. A kiadáscsökkentő intézkedések mögött nincs társadalmi támogatás. 2024 decemberében Michel Barnier, a múlt hónapban pedig François Bayrou kormányát ugyancsak a költségvetési megszorítások miatt menesztette a parlament.