Egy éven át tartó vita után a francia nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta az eutanáziáról szóló törvényjavaslatot. Ezzel megnyílt az út a francia betegek számára, hogy orvosi segítséggel haljanak meg. Felmérések szerint a franciák több mint nyolcvan százaléka támogatja az eutanázia legalizálását, de a kérdés megosztja a politikát.

Több mint százórányi érdemi vita után sem alakult ki teljes összhang az eutanázia kapcsán a francia nemzetgyűlésben – ezt mutatja, hogy a 305 igen mellett 199 nemet számoltak össze a szavazás után kedden –, viszont a francia sajtó szerint az érvek ütköztetése tiszteletteljes mederben zajlott, a képviselők mellőzték a megosztott nemzetgyűlésre jellemző hecceléseket.

A méltó halálhoz való jogot egy csomag részeként fogadták el. Egy másik javaslat a palliatív ellátás fejlesztéséről rendelkezik. Ez utóbbi tervezetet csaknem egyöntetűen támogatta a jelenlévő 563 képviselő.

Mindössze a zöldpárti Marie Pochon tartózkodott, aki a Le Monde szerint „óriási súlyként” értékelte a döntést. Hozzá hasonlóan a közgyűlés több tagja jobban szerette volna, ha nem kell a kérdésről szavaznia, néhányan az utolsó pillanatig haboztak. A Macron elnök pártjához tartozó Pierre Cazeneuve levelet írt a választóinak, amelyben rámutatott, hogy hónapokat tépelődött és konzultált a kérdésről másokkal, mielőtt a törvényjavaslat támogatása mellett döntött.

A méltó halálhoz való jog legalizálása a 2022-ben újraválasztott francia elnök egyik legfontosabb társadalmi reformígérete volt. Emmanuel Macron az X közösségi oldalon fontos lépésként üdvözölte a szavazást, és hangsúlyozta, hogy „tiszteletben tartják mindenki érzékenységét, kétségeit és reményeit”. Az elfogadott jogszabályjavaslat például előírja, hogy az egészségügyi dolgozók lelkiismereti okokra hivatkozva megtagadhatják a halálba segítést.

Noha a felmérések szerint a francia társadalom több mint nyolcvan százaléka támogatja az aktív eutanázia legalizálását, a kérdés megosztja a politikát. Hogy mennyire, azt jól mutatja, hogy a szavazás előtt még Macron miniszterelnöke, François Bayrou is fenntartásainak adott hangot, és kijelentette, hogy ha képviselő lenne, tartózkodna. Szinte minden parlamenti csoportban akadtak, akik félreszavaztak, egyedül a szélsőjobboldali UDR frakciója voksolt testületileg a javaslat ellen.

A pár éve még a középjobb legnagyobb pártjának számító Republikánusok 49 képviselője közül a legtöbb ellenezte a javaslatot, viszont heten igennel szavaztak és nyolcan tartózkodtak, ami esetükben a nyitottság jeleként értékelhető. „Sikerült meggyőzni néhány kollégámat... Emlékeztettem őket, hogy számos jobboldali képviselő, aki az abortusz legalizálása vagy a civil partnerség ellen szavazott, utólag megbánta, hogy ellenezte ezeket a fontos társadalmi reformokat” – mondta el Frédérique Meunier.

A Méltóságos Halál Jogáért Egyesület (ADMD) történelminek nevezte a képviselőházi szavazást, hozzátéve, hogy Franciaországnak lehetősége nyílt csatlakozni az egyéni szabadságjogokért aggódó demokráciákhoz, mint Hollandia, Belgium, Spanyolország, Kanada és Ausztrália. Ellenben a francia püspöki konferencia – amely a katolikus, ortodox, protestáns, zsidó, muszlim és buddhista közösségeket képviseli – a hónap elején közös közleményben elítélte a törvényjavaslatot, figyelmeztetve egy „antropológiai szakadás” veszélyeire.

Egy 2016-ban elfogadott törvény értelmében bizonyos körülmények között le lehet állítani a gyógyíthatatlan betegek életfenntartó kezelését, vagy halálig tartó folyamatos mélyaltatásban tarthatók, megkímélve őket a fájdalmaktól. Viszont az aktív eutanázia, a betegek halálba segítése illegális.

A most elfogadott jogszabálytervezet meglehetősen szigorú feltételeket szab. A kegyes halált csakis nagykorúaknak engedélyezhetik, akik súlyos vagy gyógyíthatatlan betegségben szenvednek, és ebből adódóan állandó jelleggel elviselhetetlen vagy nem enyhíthető, fizikai vagy lelki fájdalmakkal küzdenek. Követelmény, hogy a beteg képes legyen egyértelműen kifejezni az akaratát. A súlyos pszichiátriai és idegrendszeri betegségekben, például Alzheimer-kórban szenvedő páciensek nem lennének jogosultak az eutanáziára. A beteg kérését orvoskonzílium bírálja el. Amennyiben jóváhagyják, egy orvos felírja a betegnek a halálos gyógyszert, amelyet ő maga vehet be, vagy ha fizikailag képtelen erre, kérheti egy másik személy segítségét.

A keddi szavazáson a kormányt támogató elnöki párthoz és a centrista pártokhoz tartozó képviselők, valamint az ellenzéki baloldal többsége támogatta a szöveget, míg a jobboldal jelentős része ellenezte. A szenátusban a jobboldalnak van többsége, és a szöveg a várakozások szerint számos módosításon esik át, mielőtt visszakerül második olvasatra a nemzetgyűlés elé.

Az először 2017-ben megválasztott Emmanuel Macron második és az alkotmány szerint utolsó mandátuma pontosan két év múlva, 2027 májusában jár le. Catherine Vautrin egészségügyi miniszter reményének adott hangot, hogy – a szenátusi vitát és szavazást követően – a parlament még azelőtt ratifikálni fogja a végleges változatot.

Egyes megfigyelők patthelyzettől tartanak. Macron jelezte, hogy maga is számol ezzel a lehetőséggel, és azt tervezi, hogy szükség esetén népszavazást ír ki a kérdésről.

Ha a szöveget véglegesen elfogadják, Franciaország lesz a nyolcadik európai ország, amely legalizálja az aktív eutanáziát.