A kormány memorandumot fogadott el szerdai ülésén, amelyben felvállalta a Klaus Iohannis államfő által kezdeményezett, Művelt Románia elnevezésű oktatási reformprogram gyakorlatba ültetését.

A memorandum szerint a Művelt Románia „országprojekttel” a román oktatási rendszer jobbítását, korszerűsítését, átfogó reformját akarják megvalósítani. A többéves társadalmi és szakmai konzultáció nyomán kidolgozott, 137 oldalas jelentésben taglalt Művelt Románia projekt a 21. század információs társadalmának, munkaerőpiacának követelményeihez akarja felzárkóztatni az oktatási rendszert. Mivel ettől függ az ország jövője és versenyképessége, az oktatási reformprogram megvalósítását Románia tavaly a középtávú nemzetvédelmi stratégia részévé tette.

Kapcsolódó

A jelenleginél is méltánytalanabb lehet a „Művelt Románia”

Noha az oktatási rendszer alapelvei között első helyre sorolja a méltányosságot, az államfői hivatal égisze alatt kidolgozott Művelt Románia projekt, ha megvalósul, tovább növelné az eltérő anyagi háttérrel rendelkező diákok közötti szakadékokat.

oktatás Klaus Iohannis

A szerdai esemény jelentőségét az elnök azzal is hangsúlyozta, hogy ő is részt vett a kormány szerdai ülésén. Iohannis a projekt célkitűzései közül a korai iskolaelhagyás és a funkcionális analfabéták arányának visszaszorítását, a digitális kompetenciákkal rendelkezők, és a felsőfokú végzettek számának növelését emelte ki.

A média szerint a 2014-ben államfővé választott Iohannis hatodik alkalommal élt azon alkotmányos jogával, hogy részt vehet és maga elnökölhet a bukaresti kormány azon ülésein, amelyeken „országos jelentőségű problémákat vitatnak meg a külpolitikával, a honvédelemmel, a közrend biztosításával kapcsolatban”.

Iohannis – aki politikai karrierje előtt fizikatanárként és tanfelügyelőként dolgozott Nagyszebenben – bevallotta: szívügyének tekinti az ország oktatási rendszerének korszerűsítését. Szerinte a Művelt Románia országprojekt történelmi lehetőség, ugyanakkor hatalmas felelősség is a mostani politikustársadalom számára, hogy saját választási ciklusán túlmutató, távlatos változást idézzen elő.

A projekt célkitűzései között szerepel, hogy az évtized végéig legalább ötven százalékkal – húsz százalék alá – csökkenjen a funkcionális analfabéták aránya a 15. évüket betöltött fiatalok körében, a korai iskolaelhagyók aránya pedig ne haladja meg a tíz százalékot. Szintén 2030-ig el akarják érni, hogy valamennyi tanár, illetve a nyolcadik osztályt elvégző fiatalok legalább 85 százaléka rendelkezzen alapfokú digitális kompetenciával.

Egységesíteni akarják az érettségit, amely a PISA-tesztekhez hasonló országos kompetencia-felmérés lesz a középfokú oktatás bármely formáját elvégző diákok számára.

A nyolcadik osztályos záróvizsga, az „országos képességfelmérő” után három típusú – elméleti, szakmai és tehetséggondozó – középiskola közül választhatnak majd a fiatalok, de az új oktatási rendszer minden tanév végén lehetővé teszi az átiratkozást – különbözeti vizsgával – a három iskolatípus között.

A keresettebb középiskoláknak, ahol túljelentkezés van, várhatóan joguk lesz felvételi vizsgát szervezni még az egységes képességfelmérő előtt. A szakközépiskolák első három évének sikeres elvégzése után a diákok hármas szintű szakmunkási képesítést szereznek.

Florin Cîțu miniszterelnök kormánya teljes támogatásáról biztosította az államfő kezdeményezését. Azt ígérte: a hónap vége előtt megalakítja azt a tárcaközi bizottságot, amely végigviszi a projekt megvalósítását, szeptemberben a kormány elfogadja az ütemtervet, októberig pedig elkészül a Művelt Románia projekt megvalósítását célzó törvénycsomag.

(Címlapkép: miniszterelnökség)