Noha az oktatási rendszer alapelvei között első helyre sorolja a méltányosságot, az államfői hivatal égisze alatt kidolgozott Művelt Románia projekt, ha megvalósul, tovább növelné az eltérő anyagi háttérrel rendelkező diákok közötti szakadékokat.

Több mint öt évvel hivatalba lépése után Klaus Iohannis nyilvánosságra hozta az országprojektje alappillérének tartott Művelt Románia című programot. A javasolt reformok jogi megszövegezése csak azután következik, de azokat máris több oktatási szakértő bírálta.

Újra bevezethetik a középiskolai felvételit

A dokumentumban megfogalmazott „újdonságok” egyike a középiskolai felvételi vizsga újbóli bevezetése. A javaslat több fontos részletet homályban hagy, például azt, hogy a felvételi az országos felmérővel párhuzamosan zajlik-e, vagy helyettesíti azt. A szövegből csupán annyi derül ki, hogy felvételit a népszerű líceumok szervezhetnek – ahol „a kereslet meghaladja a kínálatot” – a képességvizsgát megelőzően, ha pedig a felvételit követően üresen maradnak helyek, azokat az országos felmérő vizsga eredményei alapján töltik majd be.

A javaslat szövege és a vizsgák időrendje arra utal, hogy legalább a diákok egy csoportjának két sor vizsgát kell letennie: a választott elitiskolába sikertelenül felvételiző nyolcadikosnak részt kell vennie a „kisérettségin” is ahhoz, hogy bejusson egy gyengébb líceumba.

Szintén tisztázatlan, hogy mi történik akkor, ha a sikeresen felvételiző diák elbukik az országos felmérőn. A javaslattevő bizottsághoz közelálló források azt mondták a Szabad Európának, hogy a fenti aggályok felmerültek a javaslat kidolgozása során is, de a bevont szakértők nem jutottak dűlőre, így a vitás kérdések tisztázását a törvénytervezet kidolgozóira hagyták.

A középiskolai felvételi nem teljesen újdonság. A jelenleg hatályban lévő, 2010-ben elfogadott oktatási törvény 76. cikke is lehetővé teszi a népszerű iskolák számára, hogy legtöbb két tárgyból felvételit szervezzenek, az ezeken kapott jegyek azonban legtöbb 30 százalékban vehetők figyelembe a IX. osztályos helyek elosztásakor. 2019-ben a liberálisok törvényjavaslatot nyújtottak be a középiskolai, illetve az egyetemi felvételi rendszeresítésétől, de nem lévén többségük a parlamentben, a javaslatuk nem járt sikerrel.

Az egységesített érettségi méltányossági kérdéseket vet fel

Egy másik sok kritikát kapott javaslat az érettségi egységesítésére vonatkozik. Ezzel kapcsolatban az elnöki hivatal honlapján elérhető összefoglaló hangsúlyozza: „az érettségi képességeket mér fel, és egy országos profilt követ, amelyet valamennyi középiskolai végzősnek el kell sajátítania, függetlenül a választott oktatási vonaltól. A hangsúly a valós kompetenciákra helyeződik.”

A javaslat bírálói szerint az érettségi vizsgát egységesítés helyett tovább kellene differenciálni. Mircea Miclea volt oktatási miniszter emlékeztetett, hogy a középiskolák (elméleti, szak- és szakképző líceumok) a profiljuk függvényében választják ki a tanítandó tárgyakat és határozzák meg a tananyag nehézségi fokát. Semmi értelme négy éven át az iskolája profiljának megfelelően mást-mást tanítani a diákoknak, ha végül az érettségin ugyanúgy számoltatják el őket.

Ennek az lesz a következménye, hogy a középiskolások kizárólag az érettségi tárgyakra fognak koncentrálni, függetlenül attól, hogy milyen profilú iskolába járnak – hangsúlyozta Miclea, aki szerint éppen ellenkezőleg, az érettségit – nyugati mintára – a jelenleginél sokkal differenciáltabbá kellene tenni.

Az érettségivel kapcsolatos javaslatok mindenekelőtt méltányossági kérdéseket vetnek fel. Félő, hogy tovább mélyül a szakadék az elméleti líceumok sok esetben magánórákon „felturbózott” diákjai és a szakképző középiskolák vagy szakiskolák tanulói között. Másfelől Raluca Alexandrescu, a Bukaresti Egyetem Politikatudományi Karának docense amiatt aggódik, hogy az érettségi egységesítése nyomán „nem kerül-e alacsonyabbra a léc”, ami szintén elképzelhető.

A rendelkezésre álló kevés információból arra következtet ugyanis, hogy az új érettségi már nem teszteli a végzősök tudását a szakterületükre vonatkozóan, hanem csupán egy minimális szintű tudást mér majd fel. Ha így lesz, azzal „csak” az a színvonal csökken, egyébiránt az oktatási rendszer válik a jelenleginél is kevésbé méltányossá.

Klaus Iohannis elnök szerda este jelentette be, hogy befejeződtek a konzultációk a Művelt Románia projektről, illetve hogy arról jövő heti ülésén memorandumot fogad el a kormány, mielőtt egy többpárti munkacsoport megkezdené a megvalósításához szükséges jogszabály kidolgozását.