Ballagó diákok: bár nem könnyű kezdőként munkát találni, mégis szeretnének itthon maradni
Július elejére a legtöbb alap- és mesterszakos diák elballagott már a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen. A friss végzősöknek sohasem volt könnyű betörni a munkaerőpiacra, ám az idén végzetteket még közel két év járványhelyzet is terhelte, ami rányomta a bélyegét az oktatásra is. Arról kérdeztük a ballagó diákokat, hogyan képzelik el jövőjüket, mennyire nehéz állást találni kezdőként, egyáltalán folytatnák-e tanulmányaikat, vagy rögtön munkát vállalnának?
Pilbáth Kincső alapképzésen újságírás tanult, és mivel szerette volna tágítani tudását, más szakot is kipróbált, ezért a mesterit a film-fotó szakon kezdte el a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen, ott végzett idén. Mint mondja, az újságíráshoz képest annyival volt nehezebb a mesteri, hogy neki, mivel alapszakon nem film egyetemen tanult, nem volt meg az alaptudása, ezért hátránnyal indult. Azonban úgy érzi, sikerült annyira felzárkóznia, hogy minden vizsgáját letegye, jó eredményekkel zárta az évet, és a disszertációja is jól sikerült.
„A disszertációhoz készíteni kellett egy filmet, ehhez kapcsolódóan pedig egy dolgozatot is. Én ennek az elkészítésére rászántam a teljes második félévet, elég hamar eldöntöttem, hogy mi lesz a témám, a gyakorlati és elméleti részt is hamar elkészítettem. Mivel újságíráson végeztem, a dolgozat megírása sokkal jobban ment, mint a csoporttársaimnak, több kedvvel kezdtem hozzá” – mesélte. Hozzátette, a film elkészítésénél azonban adódtak problémái, inkább a szakmai gyakorlat hiánya miatt, így picit halogatta is a forgatást, de végül sikerült befejeznie időben.
Kónya Csilla szociológiát és szociális munkát tanult szintén a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen, idén fejezte be az alapképzést humán erőforrás szakon. Sajnos, mint mondja, az ő korosztályát érintették a leginkább a koronavírus-járvány korlátozásai, úgyhogy neki nem úgy telt az egyetem, mint ahogy másoknak, nem ezek voltak a legszebb évei, „mint ahogy azt szokták mondani”. Hozzáfűzte: „Picit furcsa volt, igazából legjobban az első félév maradt meg, amikor bejártunk az egyetemre. Akkor megtapasztalhattam, hogy milyen egyetemistának lenni. Az nagyon tetszett, és nagyon hiányzik” – mesélte.
Államvizsgát készíteni számára azért volt nehéz, mert rossz időbeosztást állított össze, és emiatt nagyon későre tudott csak felkészülni a licenc vizsgára, úgyhogy mindenkinek azt ajánlja, időben fejezze be a dolgozatot, és kezdjen el tanulni is. „Szerintem jó legalább másfél-két héttel hamarabb befejezni az államvizsga dolgozatot, hogy legyen még idő átvenni a három éves anyagot is, hiszen hiába tanultál rendszeresen, ekkora anyagmennyiséget ismételni kell” – magyarázta. Hozzátette, kicsit izgult a dolgozat bemutatásánál, ezért is választott egy olyan témát, ami nagyon érdekelte, és amiről már előzőlegesen sokat tudott.
A mesteri elvégzése után könnyebb lehet munkát találni
Pilbáth Kincső elmondta, ő egyelőre nem szeretne doktorálni, nem szeretne továbbtanulni, mert úgy érzi, itt az ideje annak, hogy munkát keressen és elhelyezkedjen a szakmájában. Az újságírást és a filmkészítést szeretné ötvözni, tévénél dolgozna, videókat, híreket szerkesztene. „A filmszakmában azt mondják, eléggé nehéz elhelyezkedni, és én is kezdő vagyok még, ugyanakkor szerintem van annyi ismeretségem már – tanárok, diákok –, hogy ha rendesen odateszem magam és érdeklődök, akkor találok egy kezdő állást valahol, még akkor is, ha csak rövidebb időre” – vélte.
Kónya Csilla mindenképpen szeretne mesterezni, de úgy gondolja, most váltana, új dolgot próbálna ki, így a humán erőforrásról áttére a kommunikációra, mivel mindig is a „szervezés, a jövés-menés” érdekelte. Szereti aktívan élni az életét, és ez jobban érdekli, mint az, hogy egy vállalatnál legyen humánerőforrás-szakértő vagy menedzser. „HR-esként nagyon sokat hallottam, hogy nehéz lesz munkát találni, mert mindenhol kérik a tapasztalatot, ami egy frissen elballagott diáknak nincs. Kevés olyan cég van, ahol tapasztalat nélkül felvesznek” – mondta.
Pilbáth Kincső számára az volt pozitívum a mesteriben, hogy kevesebben tanultak egy évfolyamon mint az alapképzésen, ezért kialakult egy szorosabb közösség, akikkel szakmailag is együtt haladhattak, egymást is segítették. „Sajnos a koronavírus-járvány nem kedvezett a találkozásoknak. Szerintem az egyetemi éveimet én kiéltem még az alapképzésen, aztán mesterin már jött a Covid, emiatt nem nagyon volt lehetőségem a csoporttársaimmal megismerkedni, mivel sokáig online tanultunk” – részletezte. Hozzátette, egy ideig – fél évig, egy évig – még biztosan marad Romániában, először megpróbál itthon munkát találni. Később esetleg Magyarországon is szerencsét próbálna.
Kónya Csilla visszaemlékszik, egyetemi évei alatt a tanárok rengeteget segítettek osztályának munkalehetőségekkel, szakmai gyakorlatokkal, és nagyon sok olyan órájuk volt, ahol meghívott előadókkal beszélgethettek, a szakma fontos személyiségeivel. „Nem csak a tanárok adtak elő, hanem olyan személyek is, akik különböző vállalatnál töltöttek be pozíciókat. Felajánlottak szakmai gyakorlatos programokat, úgyhogy ilyen szempontból nagyon hasznos volt az egyetem. Szerintem ez a sok szakmai gyakorlat segíthetne abban, hogy hamarabb elhelyezkedjenek a fiatalok, a gyakornoki állásból aztán könnyebben felvesznek teljes állásba, mert megbíznak benned, látták, hogyan dolgozol” – vélte. Hozzátette, ő úgy hiszi, Romániában marad, de szívesen kipróbálna még Erasmus-programokat is, hiszen abban még nem volt része, de egyelőre mindenképp itthon marad, Romániában kezdi majd el a mesterit.
(Nyitókép forrása: Wikipedia)
CSAK SAJÁT