Elismerően vélekedett a Szilágy megyei hulladékgazdálkodásról Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter, aki az RMDSZ Szilágy Megyei Szervezetének meghívására csütörtökön munkalátogatást tett Szilágy megyében.

A délelőtt folyamán a miniszter a megye és a környezetvédelmi kirendeltségek vezetőivel találkozott, hogy egyeztessenek a térséget érintő fontos kérdésekről, majd ellátogatott a varsolci víztározóhoz és a debreni hulladéklerakó és válogató állomáshoz, amely az integrált hulladékgazdálkodást biztosítja a megyében.

A miniszter sajtótájékoztatóján elmondta, sokszor hallani, hogy a hulladékgazdálkodás kérdését nem lehet megoldani, mert nincs rá jogszabály, pénzügyi támogatás, és nincsenek olyan intézmények, amelyek célravezető hulladékgazdálkodást gyakorolnának. Szilágy megye azonban kiemelkedő teljesítményt nyújt ezen a téren, ezáltal a megye a legjobb példa arra, hogy a jogszabályok és a helyi, megyei és országos hatóságok által finanszírozott projektek jó eredményeket hozhatnak.

Kiemelkedő teljesítmény a szelektív gyűjtésben

Romániában kevés olyan megye van, ahol az újrahasznosítási arány elérte a 60 százalékot, a Szilágyságban ez sikerült, sőt vannak olyan települések, mint Szilágynagyfalu, ahol a 60 százalékot is meghaladja a szelektíven gyűjtött hulladék aránya, így az nem kerül a lerakóba. Sarmaságon, Szilágysomlyón és Varsolcon ez az arány 55 százalék, Zilahon pedig 50 százalék, ezek mind követendő példák – hangzott el.

A szelektív gyűjtés tehermentesíti a hulladéklerakót – mondta a miniszter, a hulladék kezelése és újrahasznosítása által pedig sikerült csökkenteniük a szeméttárolás után a körforgásos gazdaság ösztönzéséért fizetett díjakat, és a lakosokra rótt terheket.

Tánczos Barna a sajtótájékoztatón elmondta, a minisztérium két programot finanszíroz a hulladékgyűjtési infrastruktúra javítása érdekében. Az első, a nem háztartási, nagyméretű hulladékok tárolására alkalmas lerakatok létrehozásának támogatása, a másik a hulladékudvarok és digitális hulladékszigetek létesítése.

A szaktárcavezető hozzátette, olyan központokat kell létesíteni, ahová az építkezési hulladéktól az üvegig, a gumiabroncsokig, a veszélyes hulladékokig stb., minden olyan szemetet lehessen szállítani, amelyeket nem lehet a kapunál összegyűjteni vagy a tömbházak melletti kukába helyezni. Ezek jelenleg sajnos nagyrészt a mezőkre, folyókba, patakokba vagy az erdő szélére kerülnek. A központokat a községek közelében hoznák létre, hogy több település is használhassa. Elmondta, a környezetvédelmi minisztérium a közeljövőben kampányt indít a lakosság tájékoztatására a helyes hulladékgazdálkodásról, és felkérik az önkormányzatokat, hogy legyenek partnerek ebben a kezdeményezésben.

Tánczos Barna tájékoztatta a szilágysági környezetvédelmi kirendeltségek vezetőit a víz- és csatornarendszerek fejlesztésének támogatására kidolgozott finanszírozási programokról, elmondta, a helyi közösségeknek az országos program keretében a vízrendszerek fejlesztésére nyújtott támogatás meghaladja az egymilliárd eurót, továbbá kiemelte, Szilágy megye az országos átlag felett van a víz- és szennyvízhálózatok kiépítettségének tekintetében is, a háztartások 82 százaléka már csatlakozott a vízhálózathoz, a szennyvízbekötések aránya pedig elérte a 79 százalékot.

Kárpótolnák a területtulajdonosokat

A varsolci víztározóról elhangzott: Seres Dénes parlamenti képviselő törvénytervezetet nyújtott be, hogy mindazon tulajdonosok, akiknek a gát mellett lévő földterületeit kisajátították, kárpótlást kaphassanak. Ez jelenleg a képviselőház asztalán van.

A képviselő elmondta, 1991–92-ben, amikor a földtörvény megjelent, a gát védelmi övezetébe került területeket nem szolgáltatták vissza a régi tulajdonosoknak. Egyrészük kárpótlásban részesült, de a többség nem. Az 1996-ban, majd 2011-ben kiegészített vízügyi törvény alapján a védelmi övezetet kiterjesztették a gát koronája függvényében, és mindazon területek, amelyek ez alá estek, az állam köztulajdonába kerültek. Így nagyon sok varsolci, krasznai és magyarkeceli tulajdonos elveszítette tulajdonjogát.

„Ez a mi szempontunkból egyfajta államosítást is jelent. A megoldás kétirányú lehet: vagy beperelik a tulajdonosok az államot a területek visszaszolgáltatásáért, vagy törvény általi megoldást keresünk. Ennek értelmében nyújtottam be a törvénytervezetet, hogy azok a tulajdonosok is kárpótlást kérhessenek, akiknek területei ilyen formában állami tulajdonba kerültek. A megbeszélés során a vízgazdálkodási intézmények képviselői is egyetértettek, hogy az eljárás a törvény értelmében jogtalan volt, amire megoldást kell találni, hogy a tulajdonosok visszakaphassák területeiket vagy kárpótlásban részesüljenek. Ez a többség szavazatának függvényében történhet meg” – nyilatkozta a képviselő.